Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-29 / 23. szám
1913. január 21, DELMAQYARORSZÁG feeny pontban 6 óraikor kezdődik s műsora a következő: 1. Brahms: „Symphonia" (C-moll) I. Un poco sostehüto. — Allegro. II. Andante sostemito. III. Un poco allegretto e gracioso. IV. Adagio. Allegro non troppo, ma con brio, Elődaja a honvédzenekar. 2. a) Fichtner: „Largo" b) Saint-Saens: „Rondo capriccioso" — Hegedűn játssza Daubrawszky Viktor, kiséri a zenekar. 3. Goldmark: „Saknntala" nyitány. — Előadja a honvédzenekar. Legjobb szinházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Gerle dr. indítványa a szinház bérbeadásáról. (Saját tudósítónktól.) Abba a színjátékba, amelyét a tanács a színházi szerződés meg-, vagy meg nem hosszabbítása körül játszik, ma egy fölötte komoly, súlyos érvekre és szomorú valóságokra hivatkozó, erőteljes hangú indítvány szólt bele, amelynek Gerle Imre dr. törvényhatósági bizottsági tag a szerzője. Gerle ma nyújtotta be indítványát a városhoz. Javasolja benne, hogy Almássy Endre szerződését semmi esetre se hosszabbítsa meg a város további három évre, hanem hirdessen pályázatot. Az indokoknak olyan szoros és törhetetlen láncolatával támogatja ezt az indítványát Gerle, hogy tárgyalása és elfogadása elöl ki nem térhet az, aki a szinház-ügyet elfogulatlanul és a város érdekeinek nézőpontjából bírálja el. Nem kívánunk ezen a helyen az indítványnak azzal a részével foglalkozni, amely a szinház mai vezetése fölött mond lesújtó kritikát. Szinte elenyésző csekélység ez azok mellett az újítások mellett, amelyekkel a mai szerencsétlen helyzeten akar Gerle javitani. Megírtuk már, hogy legokosabb, ha ebből a vitából szinte hallgatólagos megegyezéssel kapcsolja ki mindenki Almássy Endre személyét. Akkor talán találkozhatnak az ellentétes táborban állók és nem lehetetlen, hogy Almássy nagy többséggel kapja meg a szegedi színházat, ha hozzájárul egy olyan szerződéshez, mely egyrészt nem áll a város fejlődésének útjába, másrészt a közönség jogos igényeivel is komolyan számol. u Hiába, az évek előtt cs'ák szunnyadó vágyak, melyeknek mi: egy-két újságíró voltunk akkor az egydül való harcosai, egyre erősödnek és ma már nem lehet kitérni a reformok megvalósítása elől. Ilyen reformok Gerle Imre dr. szerint: hogy az ellenszolgáltatások nélkül való helyárföleimélésért kapjon a közönség rekompenzációt, hogy a monopóliumot meg kell szüntetni, hogy a szinházat bérbe kell adni és hogy a közgyűlés vegye vissza a döntésnek azt a jogát, a melyet egy-két vonatkozásban elég helytelenül a tanácsra ruházott át. Gerle Imre indítványát indokolásával együtt, tehát egész terjedelmében közöljük. , ' Tekintetes városi Tanács! Tisztelettel kérem, hogy következő indítványomat a köz/törvényhatósági bizottság januári közgyűlése elé terjeszteni méltóztassék: Indítványozom, liogy mondja ki a közgyűlés, hogy a városi színházra vonatkozó 1914. évi junius hó végén lejáró szerződést további három évre nem hosszabbítja meg, hanem a színháznak 1914. évi julius hó 1-től kezdődő három évre leendő bérbeadására pályázatot hirdet; ennék következtében utasítja a közgyűlés a városi Tanácsot, hogy a pályázatot haladéktalanul hirdesse meg s a pályázati feltételeket magában foglaló szerződés tervezetet — az alábbiak figyelembe vételével — a szinügyi ós jogügyi bizottság meghallgatásával készítse él s elfogadás végett legsürgősebben mutassa be. Ez indítvány indokolása a következő: Szeged város 'közönsége a városi színház használatára vonatkozólag szerződést kötött Almássy Endre színigazgató úrral 1911. szeptember 1-től 1914. julius l-ig terjedő időre. Ezen szerződés feltételei között az is foglaltatik, hogy a városi Tanács e szerződést, ha a színigazgató a közönség teljes közmegelégedésére működik, azt további három évre meghosszabbíthatja. Szerintem a működő színigazgató ur eddigi működésével nem váltotta be azt a sok szép hangzatos ígéretet, amely pályázatában foglaltatott s működése nem födi a közmegelégedést. De mégis tekintetbe véve azt, hogy minden színházi ciklus ellen voltak és lesznek is mindig többé-kevésbé jogosult panaszok, mégis nem ez a főindoka a pályázat kihirdetésének, hanem az, hogy a most érvényben levő szerződés sérelmes Szeged város közönségére nézve s e sérelmet most már csak egy uj pályázat, egy uj éra s egy uj szerződés keretéhen lehet ugy megoldani, hogy Szeged város közönsége necsak a terheket viselje, hanem a szerződésileg biztosított jogokat is élvezze. A mostani szerződés szerint Szeged városának a szinház fent artása éven'kint közel 80.000 koronájába kerül s ezzel szemben még csak beleszólása sincs a szinház ügyeibe, mert összes ebbeli jogait a mostani szerződéssel a városi tanácsra ruházta, melynek bármily sérelmes határozatát, még felebbezés alakjában sem lehet a törvényhatóság színe .elé vinni. Hogy ez nem helyes dolog, azt kikutatta a közelmúltban a szinházi helyárak felemelésének ügye. A városi tanács 1912-hen egy nyári ülésen, mikor a tanácsosok legnagyobb része nem volt jelen, a színigazgató kérelmére ötlétszerüleg és indokolatlanul felemelte a helyárakat, A köz hiába zúgolódott, a köztörvényihatósági bizottság hiába semmisítette meg a városi tanács határozatát: a kormányhatóság kimondotta, hogy a város a .hivatkozott szerződéssel összes jogait a tanácsra ruházván, mig e szerződés fennáll, Szeged város közönségének a szinházi ügyekbe beleszólása nincs. És e helyár felemelésben főként az volt a sérelem, hogy az minden ellenszolgáltatás nélkül történt, holott a magasabb helyárakért a közönség magasabb igényekkel léphetett volna fel s bizonyára eredménnyel, ha ez ügyet a közgyűlés, tehát a közvetlenül érdekelt polgárság intézi el. A pályázati ígéretek között magas szinvonaln operai előadások, a zenei élet fejlesztése, magyar irány s a népszínmű kultusza lett határozottan igérve, azonban mindez a szerződésbe kötelező formában nem jött bele, mert a szerződés azon fejezete, hogy a szinigazgató: „Köteles népszínműveket, operetteket és operákat előadni" közzel meg nem fogható határozatlanság. Igy a mostani szerződés még csak jogot sem ad a város közönségének, hogy ez Ígéretek beváltását és illetve a hozott nagy áldozatokért számbavehető ellenszolgáltatást követel j en. Továbbá jelen szerződés és a fennálló szalMyrelndeletelk mintegy monopóliumot adnak a színigazgatónak a színművészeti előadásokra. Szeged 125.000 lakosa ez idő szerint hatósági intézkedéssel tereltetik be a szinház látogatására. Más ily intézmény felállítása tilos lévén, a közönség, a mostani szinházi vezetőség bármily nivótlan előadását kénytelen bevenni, mert más választása nincs s elvégre színházba járni kell. Szeged van már oly nagy város, hogy inegt öl th etne két, akár több, különböző irányú szinházat. Létesülne is — a mozgalmakból ítélve — több ily intézmény, ha annak a mostani szerződés és a szabályrendeletek gátat nem vetnének. Ez visszafejlődésre vezet. A szinház a mai napon már nálunk sem nemzeti kérdés, sem kultur,iskola, hanem szórakozó hely és a színigazgatóra nézve jó, vagy rossz, de rendszerint igen jó üzlet. Ezt. monopolizálni nem lehet. Mindezeken a visszás állapotokon segítene egy uj pályázat s egy uj, jó,, a közönség érdekeit ás óvó szinházi szerződés. Ezért kell uj pályázat és nj szerződési feltételek. E pályázat ,k,:erotáben módjában lesz a mostani szinigazgató urnák is pályázatát beadni s Szeged város közönsége bizonyára nem fog elzárkózni az elöl, ha az a közérdeknek megfelelő lesz s a szolgáltatásokkal szemben megkapja az ellenszolgáltatásokat is. Az ily pályázat mindig uj erőket, nj eszméket hoz felszínre s mindig haladást jelent. A pályázat kiírása azért sürgős, mert a vidéki nagyobb színházak pályázatai most járnak le s még most módunkban van eredményes pályázatot hirdetni, mig később, mikor a számbavelhető igazgatók elhelyezkedtek, egy meghirdetett pályázat előrelátható eredménytelenségre fog vezetni. A kötendő uj szerződésnek legalább a következő feltételeket kéli tartalmaznia. 1. A szinház bérbeadandó. A szinház bérbeadásának feltételeinél érvényesülhétnek azok a támogatások, melyekkel Szeged város a bérlő igazgatót támogatni akarja. 2. A kötendő szerződés ne zárja ki egy uj szinház, vagy más hasonló intézmény létesítését. 3. Szinigazgató köteleztessék 12 operát műsoron tartani s évenkiint legalább még két ujat betanítani s előadatni. Tartozik oly énekes személyzetet tartani, mely e feladatot viszonyainkhoz képest közmegelégedéssel megáldhatja. . . 5. A szinház ügyeiben a várast illető jogokat a tanács gyakorolja, de határozatai a bizottsági tagok által a közgyűléshez megfelebbezhetők. 6. Helyárfelemelés kérdésében a közgyűlés határoz. Ez a legkevesebb, amit Szeged város közönsége a színházért, hozott jelentős áldozatokkal szemben megkivánlhát. Tisztelettel: Gerle Imre dr. Ki lesz az Albán fejedelem? A Fiúmé ban megjelenő Bilancia cilmű lap, amelynek balkáni összeköttetései ismeretesek, mai számában érdekes hirt közöl. Azt irja, hogy előkelő albán politikusak köréből vett értesülése szerint Bonaparte Napoleon Lajos herceg lesz Albánia fejedelme. Azért esett reá a választás — irja a lap, — mert tizenhét esztendőt töltött szlávok között, amellett ismeri a Balkánt, ő a legsemlegesebb valamennyi eddig emlegetett jelölt kozott, Bonaparte Napoleon Lajos úgyszólván egyetCSILLÁROK legszebbéslegmodernebb kivitelben Braun Viktornál Szeged, Vár-utca 7. szám. Telető.. 77-11 Telefon 11-77 A legkedvezőbb fizetési feltételek