Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-28 / 22. szám

1913. január 28. DECMAQYARORSZÍQ ' 9 á a I a S a URANIA magyar tudom, j szinház 554a Kedden Káprázat Szinmü két részben, irta DÁNIEL RICHE. A Pathé-gyár szenzációs fclv. Előadások d. u. 6, este fél 8 és 9 órakor. Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 11 óráig. <BB.BBMBB«BBBBB«BBBBBH' „VASS" mozgófénykép szinház Kedden Ijarc a milliókért Társadalmi dráma 3 felvonásban, irta HENRY BERNSTEIN. Játszak a Comődie Fransaise tagjai. Előadások d. u.6, este fél 8 és 9 órakor. Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 11 óráig. IBBBBBBBBatanaaBBBSSS^B APOLLÓ mozgófénykép szinház Kedden | A tiszti | kardbojt. S Regény a katonai életből 3 részb. Sj irta RODA RODA. Hogy történt a konstantinápolyi forradalom — Intervju egy ifju-török vezérrel. — Konstantinápoly, január 27. (Saját tudósítónktól.) A fényes Pera Palace-Hotel előcsarnokában találkoztam Ali Vaud bejjel, az ifju-török komité egyik vezérével, aki az elmúlt niapok eselményeinek egyik előkészítője, az államcsíny egyik előkészítője volt s annak végrehajtásában is részt vett. Modern gondolkodású, nagyműveltségű ember Ali Faud bej, európai módon is öltözködik, fezt sem hord. Széles karimájú barna kalap fedi a fejét, gummiköpenyt visel s kis, vékony sétapálca van a kezében. Nagy készséggel, szívesen adta ímeg tudósítónknak a kért fölvilágositásokat s a következőképen mondta el a forradalom történetét: . I , (A csütörtöki nap) — Sztamibnl kellő közepén van a Bajazid-szultán-tér, az egykori Forum Theodozii, melyen az ókorban Theodozius császár lovasszobra állott s mellette a. Tetr.apy.lon, melyben a császári hercegeket ravatalozták fel. Helyükön ma a Bafiazid-szultán mecsetje áll, egy omladozó falu, a tizennegyedik századból való épület, melynek kertjében emelkedik a trónjavesztett Bajazid szultán sírja. Itt, ebben a kertben kezdődött a csütörtöki forradalom. Délután három óra tájban, vagy báromszáz kaftános, turbános diák, úgynevezett szofta, gyűlt egybe a kertben s zajongva, lármázva követelte a háboru folytatását ás a Kktmü-kabhiet távozását. Az árucsarnokokkal telt mecsetudvaron megakadt az üzleti élet, a kereskedők odahagyták a maguk mastabaját, kiürült az egész csarsi s rohantak a kertbe, megtudakolni, mi történt. A tömeg egyre nőtt. A szofták lázasan kiáltoztak, a tömeg velük üvöltött, s mikor, tetőpontján volt az izgalom, megérkezett fehér lován Enver bej, a népszerű tripoliszi vezér s rövid beszédet intézett a zugó néphez. — A Kiamil-kormány — mondta. — Drinápolyt át akarja adni \a balkáni szövetségeseknek. A nép azonban nem tűrheti ezt az árulást nem engedheti, liogy Szelim szultán sir ja idegen kezekre kerüljön. Menjünk a porta elé ott most együtt van a kormány s követeljük, hogy védje meg a szultánok városát. Elhaimdü lilli, hogy a török népben még él az önérzet. A nép belezugott: — Vesszen Kiamil, Le az árulókkal! — Enver bej megrántotta a ló kantárját és megindult a porta felé. A nép utána. Utjokban keresztül kellett menniük a nagy bazáron, melyben akkor rendkívül élénk volt az élet. A Kolandsilar basi sokagin és a Mahmud basa. jakusnm, egyre többen csatlakoztak a zugó tömeghez. Csakhamar zászlók is kerültek elő valamelyik boltból s azok alatt haladt a nép tovább. Igy értek el a pasa kapuihoz, a. magas porta hosszú, olasz stílű palotájához. A város hangulatára való tekintettel Nazim pasa, a hadügyminiszter már a délelőtt folyamán intézkedett, hogy a palota őrségét megerősítsék. Az első redifzászlóalj háromszáz embere szállta meg az udvart. A katonák meg se mozdultak, mikor a tömeget közeledni látták. A zajongó szofták, az átkozódó ulemálk, az izgatott kereskedők mind bejuthattak a palota tágas udvarára. (Enver és társai) — Ott már egy másik tüntető csapat is állott. Azt Dsemal bej, Adana és Bagdad egykori válija vezette. Négy vagy öt ifjútörök katonatiszt volt vele és egy csomó lármázó szofta. A porta udvarán egyesült a két csapat. A fehér lován elől haladó Enver bejt Kiazim bej és Halil bej követték. A magas porta hatalmas épületében a nagy vezérátus, a belügy- és külügyminisztérium és az államtanács hivatalai vannak elhelyezve. A nagyvezérátus tanácsterimében együtt voltak a miniszterek, a pompásan berendezett fogadóterem előszobájában pedig néhány európai előkelőség várakozott. A zugó embercsoport megérkeztére nagy riadalom támadt a palotában. A minisztertanács termében vezető összes ajtókat bezárták, Kiamil pasa fogadótermének előszobájába pedig odaállott néhány katonával Memdukh pasa, Konstantinápoly parancsnoka. Odalent az udvaron ezalatt megindult a tanácskozás. Egyszerre csak Enver bej, Talaat bej, Eeti bej és Hollis bej megindultak az udvarról a fogadótereim félé. A kapuban négy katona állott, de nem akadályozta meg az érkezőket a palotába való behatolásban. Mikor a fogadóterem elé értek, Memdukh pasa rájuk parancsolt, hogy álljanak meg. — A tanács elé akarunk ímenni! — kiáltotta Talaat bej. — Most nem lehet! — mondta Memdukh pasa és revolvert rántott! Erre (mindenfelől katonatisztek és képviselők siettek elő s egyikük Enver felé lőtt. Borzalmas lövöldözés kezdődött a fényesen bútorozott előszobában. Egymás után buktak le a hörgő, véres emberek, aztán hirtelen kipattant a minisztertanács ajtaja és revolverrel a kezében kilépett rajta Nazim pasa, a hadügyminiszter. — Gyalázatos kutyák! — kiáltotta és fölemelte a revolvert. — A következő pillanatban lövés csattant és Nazim pasa is összerogyott. A hadügyminiszter testén keresztül ugrott be a tanácskozó terembe Enver bej, utána Talaat bej és Hollis bej. A többi már gyorsabban ment. Alig öt perccel később már jött lefelé a lépcsőn Enverék kicsi csapata és már messziről lobogtatta a nép felé a Kiamil lemondásáról szóló okiratot. Az udvaron állott egy nagy fehér automobil. Enver bej beleugrott s megindultak a Dolmabagcse palota felé. Az automobil után ujjongva, kiabálva, rohant a nép. Igy haladtak keresztül Galatán és Perán és öt órára kiértek Dolma-bagcséba, a szultáni rezidenciába: Enver bej akadálytalanul bejuthatott a padisah elé. Átadta Kiamil lemondását, azután a következőket mondta: (Drinápoly, vagy a halál) — A haladás és egyesülés komité ja nevében arra kérem felségedet, hogy Szaid Halim herceget, vagy Mahmud Sejket pasát nevezze ki nagyvezérré. Odakünn az udvaron a tüntető nép ezrei^ várják a kegyelmes szultán válaszát. Mohamed szultánt láthatólag meglepték az események. Azonnal meghízta egyik kamarását és első titkárát, hogy siessenek a portára és tudják meg a történteket. Hét órára ért vissza a két szultáni kiküldött Bolma •bagcséba, fél nyolcra Mahmud Sefket pasa megjelent a szultán előtt s nyolc órára, mi© '€> & PAIM4 valódi AAUCSUK-CIPOSAROIi! DOBOZA. MINŐSÉGEI ARANY