Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-03 / 2. szám
1913. január 3. DÉLMAGYARORSZÁG 11. Városi Folyószám 152. Szinház Szeged, 1913. évi január hó 3-án, Pénteken AZ OSTROM. Szinmű 3 felvonásban. Irta Bernsteln Henri. Forditotta Biró Lajos. Mérital Almássy Endre Renée Gömöry Vilma Frépeau B. Baróti József Georgette Gyöngyösy Teréz Garancier Pogány Béla Dániel Unghváry Kálmán Julién László Tivadar Inas Koháry Pál Történik a visegrádi királyi palotában. Holnap szombaton, 1913. évi január hó 4-én TAVASZ. Operette 3 felvonásban. írták DuwaI és James után Lindau és Wilhelm. Forditotta: Mérei Adolf. Zenéjét szerzé: Strausz József. 49185. II. 1912. szám. a tőkekamat és járadékadó" alá tartozó jövedelmek bevallásatárgyáb A takiakamat- ós jár adókadó az 1913. évre az 1909. évi VII. t.-e., illetőleg az ,annak végrehajtása tárgyában 1910. évi 50.000 szám alatt kiadott utasítás rendelkezései szerint ifog kivettetni. A kivetés alapjául szolgáló vallomási ivek benyújtására a m. kir. pénzügyminisztérium 1912. évi 111.507 szám alatt kiadott rendeletével az 1913. évi január hónap 1-től 20-ig terjedő időt tűzte ki. A vallomási ivek kiállításánál a következők tartandó,k szem előtt: 1. A tőkekaimat- ós járadékadó tárgya az 1909. évi VII. t.-c. 1. §na szerint mind az a vagyon vagy vagyonjog, mely a jövedelemadón kívül niás egyenes adó, nevezetesen: földadó, házadó, általános kereseti adó, valamint a nyilvános számadásra;, kötelezett vállalatok kereseti adója alá nem tartozik ós szolgálata viszonyból származó illetménynek, vagy ellátásnak sem tekinthető. Az adótárgy nyers jövedelme az adó alapja. Ide tartoznak különösen: a) az állam, törvényhatóságok, társulatok, valamint a. nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kibocsátott kölcsönkötvén yek, (elsőbbségi kötvények) és záloglevelek kamatai, ha azok a fennálló törvények értelmében adómentességben nem részesülnek; b) a váltókra, kézi vagy jelzáloggal biztosított vagy nem biztosított adólevelekre, .más egyéb okiratokra, vagy okiratok nélkül kölcsönadott tőkékből, vételárhátralékokból, telepesek által fizetendő megváltási összegekből, vagy más egyéb követelésekből (esetleg le- vagy hozzászámít olás utján) eredő kamatok, ideértve a itőíkésitett kamatok után járó kamatokat-is; c) a hitbizományi, családi, egyházi, misemandásra rendelt ós bárminő más alapok és alapítványok hozadéka, a letétek és óvadékok (biztosítékok) kalmaitai; d) a járadékok általában, különösen: életjáradékok, rokonsági évjáradékok, itartásdijak, az özvegyi jog elmén kiszolgáltatott életjáradékok azoknak az eseteknek ikivéte1,1 vei, midőn az e célra szolgáló vagyon után az özvegy mint haszonélvező a jövedelemadón 'kívül más egyenes adót már fizet; továbbá a, találmányok és találmányi szabadalmak használatáért, Valamint ia szerző banda után az örökösökre átszállott szerzői Jogért (1884. évi XVI. t.-c.) fizetett dijaik és j'nndazon járadékszerü visszatérő szolgáltatások, melyeknek teljesítése szerződésileg Mvállalt, de nem szolgáLatd viszonyból eredő kötelezettségen, bírói Ítéleten vagy törvényen alapszik; e) a külföldi részvényekből, kötvényekhői és más egyéb külföldi értékpapírokból származó kamatok vagy osztalékok; f) a. gyógyszertárak, iparüzletek, bányamüvek ós egyéb a föld- és házadó alá nem tartozó jogokért járó haszonbérek vagy anás szolgáltatások; a hányamivieléshez szükséges beleegyezésért fizetett ellehszolgál tatások (termelési jutalékok), valamint általában a szolgalmakért járó haszonvétel; az örökbér, az 1896. évi XXV. t.-cikkben tárgyalt zsellérbirtokok és az ezekhez hasonló természetű birtokok haszonvételéért fizetett évi szolgál•mányok (idézett törvény 6. Va), illetőleg még váltás esetében a váltságtőke kamata és az eféle földadó alá nem eső haszon vételi jogok (örökváltságok) után fizetett évi tartozásoknak a kamatokra eső része; g) a hitel üzlettel foglalkozó s alapszabályaik érteiméhen pénzbetétek átvételére jogosított nyilvános számadásra kötelezett vagy nem kötelezett, de ugyanezen szempontok alá eső vállalatoknál a takarékbetétek, úgymint: utalványok, betéti könyvek és egyéb betét-okmányok vagy f oly ó-számla mellett gyümölesőzés végett bárki által elhelyezett. tőkéből folyó jövedelem; h) a nem cégjegyezett leszámít óloknak és pénzüzéreikneik jutalék, járandóság vagy egyéb bármely címen húzott és egyenként, azaz tőkék szerint küilön-külön megállapítható kamatjövedelme; i) a nyűg- és kegyellátási intézeteknek fentebb emiitett jövedelmei. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által alkalmazottaik számára létesített ilyen intézeteknek ezen jövedelmei azonban csak az esetben, ha a vagyan alapszabályszerüleg külön kezeltetik. 2. A tőkekamat- és járadéka dó az 1909. évi VII. t.-cik-k 8. §-a értelmében .az adóévet megelőző évben élvezett kaimat,- és járadékjövedelem után lévén kivetendő, az 1913. évi adóztatás alá az 1912. évben élvezett kamat(járadék-) jövedelem vallandó be. 3. A tőkekamat- és járadék;jövedelem bevallására az 1909. évi VII. t.-cifek 15. §-a szerint kötelezve van: a) az adótárgy tulajdonosa vagy haszonélvezője, vagyonközösség esetén pedig az összes tulajdonosok; b) nem önjogu, valamint jogi személyeknél a törvényes képviselő, aki ezeknek érdekeit a továbbiakban felelősség mellett szintén képviseli. Az a) pont esetében, ha a közös tulajdonosok közül csak egy ad vallomást, utóbbi az összes tulajdonosok meghatalmazottjának tekintendő. A vallomásadásra kötelezett az 1909. évi VII. t.-eikk 30. §-a szerint kötelességének meghatalmazott utján is megfelelhet, ennek eljárásért azonban anyagilag a meghatalmazó felelős. A bélyegmentes meghatalmazás kívánatra felmutatandó. 4. Ha a kamat- vagy járadékjövedelmet ,nemcsak készpénz, hanem más egyél) természetbeni szolgáltatások is képezik,^ pl. járadékoknál: élelmezés, ruházat, lakás, vagy kölcsöntőkéknél a kamatok fejében használatba adott ingatlanok hozadéka, ezeket a fél az 1909. évi VII. t.-cikk 14. §-a értelmében a vallomási ,iv jegyzet rovatában részletesen felsorolni s az adóköteles jövedelmet a vallomási iv vonatkozó rovatában a helyi viszonyoknak (esetleg a vidék piaci árainak) megfélelőleg pénzértékben is kifejezni köteles. 5. Adóssági ka,mátok levonása rendszerint nincs megengedve. Ha. a fél hitelt érdemlőlcg igazolja, az 1909. évi VII. t.-cikk 10. §-a értelmében levonandók:' a) az adótárgygyal összekötött, magánjogi címen alapuló oly teher, mely almiak összegét kevesbíti; b) az 1. /) pontban említett' adótárgyaknál az adó alanyát terhelő karbantartási költségek. A terhek csakis abból a jövedelemből vonhatók le, amelyre vonatkozólag tényleg felmerültek. A nyűg- és kegyellátási intézeteknél a kifizetett nyugdijak és segélyek összege kiadásként nem vonható le. 6. Az 1. f) ponitban emiitett adótárgyak jövedelméről az 1909. évi VII. t.-c. 14. §-a. értelmében a vallomás mindig annál a községeiül járóságnál (városi adóhivatalnál, illetőleg a. székesfővárosban a városi adóhivatalnak kerületi osztályánál) nyújtandó be, alliol az adótárgy fekszik; minden más esetben pedig, ahol a fél állandóan lakik, illetőleg a jogi személy székel, vagy ennek hiányában pl. külföldi éknél, ahonnét az adóköteles jövedelem folyik, tehát utóbbi esetben, amely községben ,az adós állandóan lakik. A vallomások beadásáról, ha a felek azt kérnék, nekik 'elismervény adandó. 7. Az adózók az 1909. évi VII. t.-c. 24. értelmében a vallomás beadásának kötelezettsége alól fel vannak mentve és levonás utján szedetik be az adó: a) az 1. a) pontban emiitett s az állam, törvényhatóságok 'és társulatok által kibocsátott adóköteles értékpapírok kamatai után az adós által, kivéve a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kibocsátott kölcsönköt vény éket (elsőbbségi költvényeket) ós zálogleveleket, melyeknek kamatait a felek kötelesek ,bevallani; b) a gyámpénztárak összesített pénzkezelési rendszerénél a jelzálogilag bekebelezett tőkekövetelések kamatai után a .gyámpénztár által; c) a takarékbetétek után (1. g) pont) a pénzintézet által. 8. Aki vallomását az előirt határidőben be nem adja, vagy abból adóköteles tárgyakat kihagy, a be nem vallott adótárgy után a kivetés során anegállapitott adónak 5%-át, ha pedig a hozzá intézett külön felhívásnak nem felel meg, a be nem vallott minden adótárgy után megállapított adónak további 25%-át fizeti pótlék fejében. (1912. évi LIII. t.-c. 39. i) Jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ él a vallomás adására kötelezett, lka jövedelemre vonatkozó vallomásában, vagy illetékes helyről hozzjá jintózett kérdésekre adott írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudva valótlan és szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidit'ésóre alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelmi forrást szándékosan elhallgat. (1909. évi X. t.-c. 71. §.) Kelt Szeged, 1912. október 20. A m. kir. pénzüggigazgatóság. Ara tucatonként 4, 6, 8 és 10 korona. — Követelje azonban, hogy szállítója önnek csakis ÓLLA-t adjon és ne engedjen magának csekélyebb értékű silány utánzatot mint „ép oly jót" feldicsérni. — Az elárusitó helyek kimutatását és árjegyzéket ingyen küld az OLLAgummigyár Wien, ll|306, Fraterstrasse 57. SZEGEDEN KAPHATÓ: Vajda Imre és Társa, Varró Béla, Sandberg Henrik, Barcsay Károly, Frankó Andor Franki Antal, Gyurítza Lipót, Leinzínger Gyula, Kenecz Dezső. A kirakatokban kifüggesztett OLLA reklámtáblácskák az OLLA elárusitó helyeket jelzik. 156 G MTÖM ÉÍÜMB RNÜMM • • K • Hirdetésekel felvesz a kiadóhivatal.