Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-21 / 16. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1913. január 29. — Az Otthon irodalmi délutánja. Ki­válóan sikerült irodafoni délutánt rendez-ett vasárnap az Otthon Tisztviselők Köre a Kass­vigadóban -lévő bélyisié-gében. Kedves 'ese­ménye volt a délutánnak Szávay Gyula föl­olvasása. Szávay néhány ujabb finom s poé­tikus versét olvasta föl s a közönség meleg tapsokkal hálálkodott. Vendégül szerepelt Alba Nevis (Unger lla), a szegedi szárma­zású kiváló írónő is, -alki egyik kedves no­velláját olvasta föl. Nagy figyelemmel, há­lásan fogadta a közönség a szegediek elő­adását is, akik közül Kisteleki Ede költemé­nyeket, Zsoldos Benő nagyérdekü érteke­zést olvasott föl Goethe és Beethoven címen, melyet lapunk tárcarovatában közlünk. Na­gyon tetszett Hubert Etelka zongorajátéka és Knauer Adrienne énekszáma. — Sok a kőanyag. A Kossuth Lajos­sugárut rendezése ügyében a közgyűlés tud­valevően változtatott az eredeti tervéken. Kimondotta, hogy a sugárut második szaka­szán csak nyolc méter szélességben burkol ­tatja a kocsiutat kockakő vekkel, miig az ere­deti tervek tizenkét méter szélességet java­solták. Csakhogy a tanács a szerződést, még mielőtt a közgyűlés határozott volna, annyi kockakő szállítására kötötte meg, amennyi tizenkét méter széles burkoláshoz lett volna szükséges. Mai ülésében a tanács a fölösle­ges anyagra vonatkozóan ugy határozott, hogy a száll-itással megbízott céget kérni fogja, miszerint ebben az esetben tekintsen el a szerződés feltételeitől és csak a szüksé­ges -kőmennyiséget szállítsa. Most az a kér­dés, mit válaszol majd a cég, mert kedvezőt­len esetben ismét fölöslegesen pazarolunk el néhány ezer koronát. is >; — Hangverseny a kereskedelmi isko­lában. A szegedi állami felsőkereskedelmi iskola tanulóifjúsága vasárnap délután öt óra-kor a segítő egyesület javára a.z iskola 'tornater­mében élvezetes hongversenyt renidezett. A hangversenyen Scwarez Amidor, T-emmer Fe­renc, Kovács Oszkár, Sternheim Mareel, Sdhwaircz Bódo-g, R-a-csikő Gyula, Vidovics András, Schwarcz Elemér, Sallgó Imre, Mó­réi Ferenc, Lővy Henrik, Nagy György és Toffer Béla szerepeltek. — Az őrült káplár rémtette. Szerajevó­bó4 jelentik: 'Borzalmas gyilkolást rendezett a novo-szinj-ei kaszárnyában egy káplár, a kin gyakorlatozás közben kitört az őrültség. A 18. gyalogezred egy káplárja megőrült és három bajtársát megölte, hármat pedig sú­lyosan megsebesített. Amikor őrjáratot küld­tek ki á -megfékezésére, ezek ellen fordult, egy embert lelőtt, kettőt pedig megsebesí­tett. Ujabb jelentés szerint az őrült káplár a vérengzés után bezárkózott a kaszárnyá­ba. Az ügyeletes szobába rohant be és be­zárta az ajtót. H-ogy ártalmatlanná tegyék, kénytelenek voltaik ia menyezetet -áttörni és a résen meggyújtott szál-mát dobtak -be, hogy élkábi-tsáfk. Hirtelen -lövés -dördült el, majd csönd következett. Később látták, hogy az őrült ember főbe lőtte magát s meghalt. — Az esküvő után. Ábrahám János szegedi cipészsegéd szomorú históriájáról számol be a rendőrség tragédiája. A huszon­két -éves iparos egy héttel ezelőtt -megnő­sült. A házassága máso-dik napján sulyo-s -be­tegségről panaszkodott, -a felesége biztatásá­ra orvossal megvizsgáltatta magát. Az or­vos gégesorvadást és lues-t konstatált. A -fia­tal asszony, amikor ezt megtudta, elhagyta a férjét. Vasárnap este visszatért a lakásba ruháiért. Legnagyobb meglepetésére azon­ban a lakást zárva találta. Kopogott, nem ka­pott válszt. Lakatossal fölnyittatta az ajtót és borzalmas látványosság tárult eléje. Ábra­hám ott csüngött a mestergerendán, élette­lenül. Szakáll József dr. rendőrkapitány és Gyuritza Sándor dr. kerületi o-rv-os -megálla­pította, hogy az öngyilkosság még szomba­ton történt. A szerencsétlen sorsú fiatal ipa­rost hétfőn délután temették. — Egy őrült szenvedései. Hétfőn dél­után egy óta tájban borzalmas látványosság csődítette össze az embereket a Kossuth La­jos-sugáruton. Egy parasztszékéren össze­között öszhaju aggastyán dühöngött, lár­mázott, kapálódzott, -a kocsi-n lévő két em­ber alig tudta megfékezni. A közkórház előtt megállt a szekér -és a dühöngő aggastyánt fölcipelték a kórház földszinti folyosójára. Az inspekci-ós orvosnak jelentette az egyik ki­sérő, hogy az összekötözött elmlber Bálint Ferenc hetven éves átök-házai gazdálkodó. Három nappal ezelőtt -kitört rajta az őrült­ség, mindenkit leöléssel fenyegetett. Hétfőn délelőtt meg akarták vizsgáltatni az átokhá­zai orvossal, az orvost azonban nem talál­ták odahaza. Rusz Gusztáv dr., a kór-ház el­meosztályának a főorvosa megvizsgálta a gazdálkodót és -konstatálta, hogy az közve­széyes őrült. Sajnálattal közölte azonban, a főorvos a hozzátartozóival, hogy nem he­lyezheti el a kórházban, -mert -az elmeosztály már most is túlzsúfolt. — Hát akkor -mit csináljunk most ,az öreggel? — kérdezték. — Menjenek a rendőrségre! — vála­szolták. Az aggastyán veje jelentést tett az eset­ről Bózsó Antal ügyeletes rendőrtisztnek. A mig az egyik ember a rendőrségen járt, a közveszélyes örült ott ült a kórház folyosó­ján -a -másik kis-érő föl ügyeletével. Az ügye­letes rendőrtiszt intézkedésére Bálint Fe­rencet beszállították a rendőrség fogházának egyik cellájába. A rendőrség egyúttal meg­kereste Lázár György dr. polgármestert, hogy a kórházból rendeltessen ki egy ápo­lót a szerencsétlen ember őrizetére, mert a rendőrlegénys-égből ilyesmire senki nem al­kalmazható. A kór-házban azonban olyan ke­vés az ápoló az elmeosztályon, hogy azok közül senkit nem nélkülözhetnék. A késő dél­utáni órákban aztán váratlan fordulathoz ju­tott -az eset. Az aggastyánnak helyet szorí­tottak a kórházban és igy a -rendőrség meg­szabadult szerencsétlen vend-égétől. A fogak ápolására legjobb > Gerle-féle ^ 'Ara 70 fill. Kapható Szeged J VX'Klauzál­p éten*'." „KigyÓ" g& TÖRLEY Szerb vandáiizmus az albán hegyek közt. — Borzalmas adatok. — (Saját tudósítónktól.) Szerbek és albá­nok gyűlölködése régi keletű. Ez az egy,teás szomszédságában élő két faj századok óta gyilkos hadjáratot folytat, békeidőben is ha­lomra öldösik egymást a határon, de amit most, a fölszabadító háboru, a keresztes had­járat, a kultura jelében vittek véghez a szerb bandák és reguláris csapatok, az fölülmúlja m-ég a balkáni méreteket is. A háboru minden becstelensége, embertelen aljassága tombolt a szerbek albániai diadalmenetének véres ki­töréseiben. Hatalmasabb fi'lippikát a világ 1-eg­széditőbb hatású szónokai nem mondhatnak a háboru ellen, teegrázóbb festményt Veres­csagin sem adhat, visszataszitóbb, meg­riasztóbb leirást Zola toll át ól sem várhatunk ainnál az irtózatos v-andál-izmusnáil, amellyél a magukat nyugati mázzal kendőző szerbek tűntök ki a zordon albán hegyek között. A leghitelesebb forrásból, különböző helyekről összegyűjtve feküsznek itt a szerb hadsereg dicső fegyvertényei. Kénytelenek vagyunk a legszárazabb leirás hangjához folyamodni, mert minden szinezés esetleg a valódiság ro­vására menne. Üszküb városa és környéke a tanuja azoknak az ember telenségeknek, amiket a szerbek az albánok ellen elkövettek. A Reichspost tudósítója napokig látta az em­bervadászatot, -a fölgyújtott falvak lángját. Öt falu elhamvadt, lakosságukat teljesen ki­irtották, bár fegyvertelenül fogadták szegé­nyek a bevonult szerb csapatokat. Az üszkü­bi erőditmény mögött egy mély szakadék ma is teli van száz és száz holttesttel. A Vistola Voda szakadékban nyolcvan halott hever, te­metetlenül. Az üszkübi kórházba 132 -albán sebesültet vitték, ezek 'közül -az első napon 80, a második napon több -mint 30 halt meg. Ezek a sebesülték jórészt azért kellett, hogy ki­szenvedjen, mert sem ételt, sem italt nöm -kap­tak. Számos sebesültet a Vardar folyóba dob­tak, amely -naponta megduzzadt az emberi hulláktól. Üszkübnek -harmincnyolc csator­nája van és valamennyit elrekesztették a be­léjük dobált halottakkal. A szerb komitácsik- és katonák loptak és raboltak. Nem is kellett ellentállni a-h-hoz, hogy az albán golyót kapjon a fejébe. Egy szerb katona, aki Ku-m-anovo ostromában vett részt, dicsekedve mondotta: So-k albán, aki nem tudott menekülni, a háztetőn bujt el. Az ilyen házakat fölgyúj­tottuk s mikor imár pörkölte őket a t-üz, jaj­gatva rimánkodtak kegyelemért. Lehuztuk és az ajtóhoz állítva, lőttük agyon őket. Csak a gyermekeknél takarékoskodtunk a golyóval, ölket bajonettel szurtuk le. Azért irtottuk ki a falut, mert az egyik házra fehér lobogó volt iki-tüzve és mégis lőttek. Ezeket a rémségeket a szerb katona-tisz­tek tűrték, sőt megdicsérték a hősöket. Nem csoda, ha az a buta, vérszomjas szerb pa­raszt azt (hitte, hogy ilyen cselökedettel di­csőségére válik a hadseregnek. Kalkandele faluban nyolcvanöt albánt, kik nem vétettek senkinek, házaikban agyon­lőtték és kiraboltak. Asszonyokon és leányo­kon — -még a (tizenkétesztendősölkön is — hihetetlen erőszakosságokat hajtottak végre. Talán az volt a csúcspontja az aljasságnak, hogy katonák revolverrel a kezükben kény­szeritett-ek apákat és férj-eket, hogy nézzék kiváló bór- és f lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajokná!, köszvértyné!, ezukoroetegségné!, vCrhenyné!, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. 9 Kapható áaványvlzkereskedésekben és opui |f TCQ XpnQT Sstajre-Upócsi SalT*torforri«-T»Usl»t, gyógyszertárakban. oWiUL! LO AWO í Bcdapeit, V., Rodolf-rakput 8. Ók

Next

/
Oldalképek
Tartalom