Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-03 / 2. szám

1913. január 3. el van tökélve, hogy átgondolt politikájához ragaszkodik s ehez való jogával élni akar, az eszközökkel pedig élni tud. Az elhangzott beszédek pedig nagy mértékben előmozdítják unajd e politika egész széllemének, elvi irányzatának és nemzeti jelentőségének elterjedését. Küszöbön a balkáni béke. — Törökország engedett és békés hajlamú. — Drinápoly már az ütközőpont. — A holnapi nagy nap. — Albánia kérdése. — A monarchia és Oroszország álláspontja. — Edvard Grey előterjesztése. — (Saját tudósítónktól.) Londoni, párisi, berlini iés bécsi diplomáciai körök ma sokkal kedvezőbben ítélik meg a nemzetközi helyzetet. Általánosan elismerik a diplomáciai sikert, melyet Ausztria és Magyarország Londonban elért, de teljes megoldásról mindaddig nem lehet szó, amig Albánia elhatárolásának kérdését nem intézték el és amig Szerbiában nem enyésztek el annak a hatásnak nyomai, melyeket bizonyos újságcikkek tolmácsolnak, amelyekben a szerbek döntő birákul vetik föl magukat a háború és béke kérdésében. Ennek azt a benyomást kell kelteni, hogy Szerbiára más oldalról gyakorolnak befolyást és hogy ezt az országot kalandos vállalkozásokba akarják kergetni. Az európai állami kancelláriák már most nagyon jól tudják, hoey Ausztria és Magyarország nem kiván területi nagyobbodást. Mindenki tisztában van Ausztria és Magyarország katonai intézkedéseinek karakteréről és belátják, hogy Oroszország volt i az, amely a fegyverkezést megkezdte, amikor azokat a katonákat, akiket a mult évi szeptemberében el kellett volna bocsátani, visszatartotta. E fegyverkezés következtében, mellyel Oroszország négyszázezer katonát mozgósított, Ausztria és i Magyarország is elrendelte bizonyos hadtestek szaporítását. Ausztria és Magyarország most megfogja kezdeni a leszerelést, ami azonban csak fokonként történik. Mindenesetre a helyzet enyhüléséről lehet ma már szólni. Londonból, a békedelegátusok tegnapi üléséről ezt jelentik: Az értekezleten Venizclosz elnökölt s kivüle valamennyi delegátus fölszólalt. A török delegátusok irott javaslatokat terjesztettek elő, mert a balkáni delegátusok a legutóbbi ülésen kijelentették, hogy szóval előterjesztett javaslatokat nem hajlandók tárgyalni. A török javaslatok előterjesztése után a ibalkáni delegátusok tanácskozásra vonultak vissza, melynek eredményét a következőkben terjesztették elő: Tudomásul vesszük a drinápolyi vilajettől nyugatra lévő területnek t átengedését abban a föltevésben, hogy ezalatt nemcsak a valósággal ökkupált területek értendők, hanem azok a helyék is, amelyeknek okkupálása még nincs befejezve. Albániát illetőleg ragaszkodunk (ahoz az eredeti nyilatkozatunkhoz, hogy erről a kérdésről köztünk és a nagyhatalmak között létesítendő megegyezésnek kell dönteni. A Drinápolyra vonatkozó török javaslatok formai okokból elfogadhatatlanok, mert a törökök erre vonatkozóan csak Bulgáriával akarnak tárgyalni,, holott mi csak testületileg tanácskozunk; anyagi DÉLMAaYARORSZAQ okokból ragaszkodnunk kell az egész vilajet átengedéséhez. > A negyedik és ötödik javaslat elfogadhatatlan. Ragaszkodnunk kell ahoz, hogy Törökország valamennyi aegei-tengeri szigetet átengedje és hogy Krétához való jogáról lemondjon. Ezután megkezdődött a tanácskozás, amelynek során megállapították, hogy az ellentétes álláspontok jelentékenyen enyhültek. Az első pontra vonatkozóan a törökök engedtek s kijelentették, hogy Törökország ia Drinápolytól nyugatra levő egész területet, tehát Szkutarit és Janinát is átengedi. Albániát illetőleg megegyeztek abban, hogy erről a tartományról a hatalmakkal tárgyalni fognak. Drinápolyt illetőleg a török delegátusok kijelentették, hogy csak >azért ajánlották a Bulgáriával való közvetetten tárgyalást, mert ezt gyorsabbnak és célhoz vezetőbbnek tartották, de nincs kifogásuk az ellen, hogy az öszszes szövetségesek részt vegyenek a tárgyalásban. A törökök a határrendezés szót a legliberálisabb értelemben magyarázták. Az utóbbi kijelentés igen jó benyomást tett a balkáni delegátusokra. Albánia kérdésében Edvard Grey három javaslatot terjesztett elő és biznak, hogv valamelyik javaslat föltétlenül eredményre vezet. Berlini jelentés Oroszország álláspontja az albániai kérdésben az, hogy a szláv népekre legyenek tekintettel. A mai napon még ezek a hirek érkeztek: Dtinápoly a válság ütközője. London, január 2. A békekonferencia tegnapi ülése után a .delegátusoknak általánosan az volt a benyomása, hogy sikerült a tárgyalásokon lényegesen előre haladni. Az Aegei-szigetek kérdése még függőben van, de a megoldásnak nincs többé elvi akadálya. Albániára és Krétára a nézeteltérések már teljesen eloszlottak. Törökország tegnapi javaslataiban Drinápolynak és a Márvány-tenger partjának megtartását követeli. Az utóbbiról Bulgária hajlandó lemondani. Lényegében csak Drinápoly városról van szó. Erre nézve a delegátusok nézetei nagyon elférnek. Némelyek azt mondják, hogy ha Törökország nem enged ebben a pontban is, akkor a tárgyalások meg fognak hiusulni. Mások Danev békiitő szavaiból, amikor ehíhez a kérdéshez hozzászólt, reményt merítenek arra, hogy sikerülni fog Drinápolyt illetőleg is kompromisszumot kötni. Törökország enged. London, január 2. A Reuter-üevnőkség jelenti: A békekonferencia ma! ülését általában az jellemezte, hogy az ot tonnán delegátusok hangja engedékenyebb volt. Az Aegeiszigeteket illető követelésekre a törökök azt mondották, hogv Törökország hajlandó a nagyhatalmakkal tárgvalni. Amikor a balkáni delegátusok megkérdezték, hogy niit értenek a törökök e kérdések alatt, a törökök azt válaszolták, hogv reformokat értenek alatta. A balkáni delegátusk körében ebből azt következtetik, hogv reformok cimén bizonyos autonómiát adnának az illető szigeteknek. Remélik, hogy a kompromisszum létrejön és pedig oly módon, hogy i néhány szigetet Görögország kapna, mig a többi török ikézen maradna. Szerbia vádolja a monarchiát. Belgrád, január 2. A városban rendkívül izgatott a hangulat s nagy az elkeseredés 3 a monarchia ellen, amelyet azzal vádolnak, hogy Montenegrót, és Szerbiát össze akarja veszíteni egymással. A lapok közül leghevesebben a Sztrazsa támadja AusztriaHMagyarországot. Kiindulva a Südslavische Correspondenz néhány naippal ezelőtt megjelent tudósitásából, mely szerint Nikita trónja megingott s forrongás észlelhető Cettinjében, melyet Szerbia erősen szit, hogy bevonulhasson a lázadásokba vesző országba. A Sztrazsa erősen tagadja a hir valóságát s a monarchia intrikájának nevezi, hangulatkeltésnek, hogy a liécsi és budapesti lapok tudomást vettek a hírről. Vádolja a monarchiát, hogy az albán kérdés rendezésekor is nehézségeket akart okozni Szerbiának s meg akarta fosztani a szerb népet győzelmei gyümölcseitől. A hatalmak azonban -— irja a lap — gúzsba kötötték a monarchia jogtalan törekvéseit, Erre most Montenegró és Szerbia között akar viszályt támasztani, a szerb inép azonban gondoskodni fog róla, hogy meghiúsítsa a sváibák terveit. A hivatalos Samouprava nem n,evezi ugyan ímeg a monarchiát, de hevesen támadja, azt a halaimat, mely Szerbiától azoknak az albániai városoknak az átengedésé? követeli, melyeket a szerb hadsereg oly sok vér és pénzáldozattal hódított meg. Bármilyen niagy is Szerbia enenedékenysése a hatalmakkal szemben, a politikai öngyilkosságot s nemzeti kötelességei elhanyagolását nem követelheti tőle senki. El akarják árulni Szerblát. Belgrád, január 2. A londoni békekonferencia lefolyása hihetetlen izgalmakat keltett Belgrádban. A lapok feltűnő helyen, hatalmas betűkkel nagy elkeseredéssel irnak a békekonferencia folytonos elnapolásáról s annak a nézetüknek adnak kifejezést, hogy a szerb nép nem adott fölhatalmazást az ügyek ilyen halogató vitelére a követeknek, akik, ugy látszik, el akarják árulni Szerbiát. Vizit. London, január 2. Ausztria-Magyarország, Olaszország, Franciaország nagykövetei és Bolgárország követe, valamint a békedelegátusok közül többen ima látogatást tettek a külügyminisztériumban. A bolgárok GaUipoll előtt. Konstantinápoly, január 2. Teljesen megbízható magánjelentéseik i szerint háromezer főből álló bolgár sereg jelent meg Gallipoli előtt és tudtára adta az elöljárónak, hogv bevonul a helységbe. A török parancsnok azonnal megtette a megfelelő intézkedéseket. Noradunghian bolgárforradalmat jósol. Konstantinápoly(, fjianiuár )2. Noradunghian külügyminiszter tegnap egy török méltósággal folytatott beszélgetése közben a következőket mondta: — A bolgár kormány nem teheti azt, .amit akar 'és helyzete valóban nagyon válságos. A bolgár kormány kész lett volna arra, hogy Drinápolyt egy bizonyos idő elteltével Törökországnak visszadja, de nemcsak a szövetségeseivel létrejött megállapodások kötik a kezét, hanem attól is tartania kell, hogy a bolgár seregben a dinasztia ellen irányult forradalom tör ki. Albánia független. London, január 2. Mint a Reuter-ügynökség kiegészitőleg jelenti, a szövetségesek az Albániára vonatkozó török javaslatokhoz hozzájárultak, i