Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-03 / 2. szám

1913. január 3. el van tökélve, hogy átgondolt politikájához ragaszkodik s ehez való jogával élni akar, az eszközökkel pedig élni tud. Az elhangzott beszédek pedig nagy mér­tékben előmozdítják unajd e politika egész széllemének, elvi irányzatának és nemzeti je­lentőségének elterjedését. Küszöbön a balkáni béke. — Törökország engedett és békés haj­lamú. — Drinápoly már az ütközőpont. — A holnapi nagy nap. — Albánia kérdése. — A monarchia és Oroszország álláspontja. — Edvard Grey előterjesztése. — (Saját tudósítónktól.) Londoni, párisi, berlini iés bécsi diplomáciai körök ma sok­kal kedvezőbben ítélik meg a nemzetközi helyzetet. Általánosan elismerik a diplomá­ciai sikert, melyet Ausztria és Magyaror­szág Londonban elért, de teljes megoldás­ról mindaddig nem lehet szó, amig Albánia elhatárolásának kérdését nem intézték el és amig Szerbiában nem enyésztek el an­nak a hatásnak nyomai, melyeket bizo­nyos újságcikkek tolmácsolnak, amelyek­ben a szerbek döntő birákul vetik föl ma­gukat a háború és béke kérdésében. Ennek azt a benyomást kell kelteni, hogy Szerbiá­ra más oldalról gyakorolnak befolyást és hogy ezt az országot kalandos vállalkozá­sokba akarják kergetni. Az európai állami kancelláriák már most nagyon jól tudják, hoey Ausztria és Magyarország nem kiván területi nagyobbodást. Mindenki tisztában van Ausztria és Magyarország katonai in­tézkedéseinek karakteréről és belátják, hogy Oroszország volt i az, amely a fegy­verkezést megkezdte, amikor azokat a ka­tonákat, akiket a mult évi szeptemberében el kellett volna bocsátani, visszatartotta. E fegyverkezés következtében, mellyel Oroszország négyszázezer katonát mozgó­sított, Ausztria és i Magyarország is elren­delte bizonyos hadtestek szaporítását. Ausztria és Magyarország most megfogja kezdeni a leszerelést, ami azonban csak fo­konként történik. Mindenesetre a helyzet enyhüléséről lehet ma már szólni. Londonból, a békedelegátusok tegna­pi üléséről ezt jelentik: Az értekezleten Venizclosz elnökölt s kivüle valamennyi delegátus fölszólalt. A török delegátusok irott javaslatokat terjesztettek elő, mert a balkáni delegátusok a legutóbbi ülésen ki­jelentették, hogy szóval előterjesztett ja­vaslatokat nem hajlandók tárgyalni. A tö­rök javaslatok előterjesztése után a ibal­káni delegátusok tanácskozásra vonultak vissza, melynek eredményét a következők­ben terjesztették elő: Tudomásul vesszük a drinápolyi vi­lajettől nyugatra lévő területnek t átenge­dését abban a föltevésben, hogy ezalatt nemcsak a valósággal ökkupált területek értendők, hanem azok a helyék is, ame­lyeknek okkupálása még nincs befejezve. Albániát illetőleg ragaszkodunk (ahoz az eredeti nyilatkozatunkhoz, hogy erről a kérdésről köztünk és a nagyhatalmak kö­zött létesítendő megegyezésnek kell dönte­ni. A Drinápolyra vonatkozó török ja­vaslatok formai okokból elfogadhatatlanok, mert a törökök erre vonatkozóan csak Bulgáriával akarnak tárgyalni,, holott mi csak testületileg tanácskozunk; anyagi DÉLMAaYARORSZAQ okokból ragaszkodnunk kell az egész vila­jet átengedéséhez. > A negyedik és ötödik javaslat elfo­gadhatatlan. Ragaszkodnunk kell ahoz, hogy Törökország valamennyi aegei-ten­geri szigetet átengedje és hogy Krétához való jogáról lemondjon. Ezután megkezdődött a tanácskozás, amelynek során megállapították, hogy az ellentétes álláspontok jelentékenyen eny­hültek. Az első pontra vonatkozóan a tö­rökök engedtek s kijelentették, hogy Tö­rökország ia Drinápolytól nyugatra levő egész területet, tehát Szkutarit és Janinát is átengedi. Albániát illetőleg megegyeztek abban, hogy erről a tartományról a ha­talmakkal tárgyalni fognak. Drinápolyt il­letőleg a török delegátusok kijelentették, hogy csak >azért ajánlották a Bulgáriával való közvetetten tárgyalást, mert ezt gyor­sabbnak és célhoz vezetőbbnek tartották, de nincs kifogásuk az ellen, hogy az ösz­szes szövetségesek részt vegyenek a tár­gyalásban. A törökök a határrendezés szót a leg­liberálisabb értelemben magyarázták. Az utóbbi kijelentés igen jó benyomást tett a balkáni delegátusokra. Albánia kérdésében Edvard Grey há­rom javaslatot terjesztett elő és biznak, hogv valamelyik javaslat föltétlenül ered­ményre vezet. Berlini jelentés Oroszország álláspontja az albániai kérdésben az, hogy a szláv népekre legyenek tekintettel. A mai napon még ezek a hirek ér­keztek: Dtinápoly a válság ütközője. London, január 2. A békekonferencia tegnapi ülése után a .delegátusoknak általá­nosan az volt a benyomása, hogy sikerült a tárgyalásokon lényegesen előre haladni. Az Aegei-szigetek kérdése még függőben van, de a megoldásnak nincs többé elvi akadálya. Albániára és Krétára a nézeteltérések már teljesen eloszlottak. Törökország tegnapi ja­vaslataiban Drinápolynak és a Márvány-ten­ger partjának megtartását követeli. Az utób­biról Bulgária hajlandó lemondani. Lénye­gében csak Drinápoly városról van szó. Erre nézve a delegátusok nézetei nagyon elférnek. Némelyek azt mondják, hogy ha Törökor­szág nem enged ebben a pontban is, akkor a tárgyalások meg fognak hiusulni. Mások Danev békiitő szavaiból, amikor ehíhez a kér­déshez hozzászólt, reményt merítenek arra, hogy sikerülni fog Drinápolyt illetőleg is kompromisszumot kötni. Törökország enged. London, január 2. A Reuter-üevnőkség jelenti: A békekonferencia ma! ülését általá­ban az jellemezte, hogy az ot tonnán delegátu­sok hangja engedékenyebb volt. Az Aegei­szigeteket illető követelésekre a törökök azt mondották, hogv Törökország hajlandó a nagyhatalmakkal tárgvalni. Amikor a balká­ni delegátusok megkérdezték, hogy niit ér­tenek a törökök e kérdések alatt, a törökök azt válaszolták, hogv reformokat értenek alatta. A balkáni delegátusk körében ebből azt következtetik, hogv reformok cimén bi­zonyos autonómiát adnának az illető szige­teknek. Remélik, hogy a kompromisszum létrejön és pedig oly módon, hogy i néhány szigetet Görögország kapna, mig a többi tö­rök ikézen maradna. Szerbia vádolja a monarchiát. Belgrád, január 2. A városban rendkí­vül izgatott a hangulat s nagy az elkeseredés 3 a monarchia ellen, amelyet azzal vádolnak, hogy Montenegrót, és Szerbiát össze akarja veszíteni egymással. A lapok közül legheve­sebben a Sztrazsa támadja AusztriaHMagyar­országot. Kiindulva a Südslavische Corres­pondenz néhány naippal ezelőtt megjelent tu­dósitásából, mely szerint Nikita trónja meg­ingott s forrongás észlelhető Cettinjében, me­lyet Szerbia erősen szit, hogy bevonulhasson a lázadásokba vesző országba. A Sztrazsa erő­sen tagadja a hir valóságát s a monarchia intrikájának nevezi, hangulatkeltésnek, hogy a liécsi és budapesti lapok tudomást vettek a hírről. Vádolja a monarchiát, hogy az albán kérdés rendezésekor is nehézségeket akart okozni Szerbiának s meg akarta fosztani a szerb népet győzelmei gyümölcseitől. A ha­talmak azonban -— irja a lap — gúzsba kö­tötték a monarchia jogtalan törekvéseit, Er­re most Montenegró és Szerbia között akar viszályt támasztani, a szerb inép azonban gondoskodni fog róla, hogy meghiúsítsa a sváibák terveit. A hivatalos Samouprava nem n,evezi ugyan ímeg a monarchiát, de hevesen támadja, azt a halaimat, mely Szerbiától azoknak az albániai városoknak az átengedé­sé? követeli, melyeket a szerb hadsereg oly sok vér és pénzáldozattal hódított meg. Bár­milyen niagy is Szerbia enenedékenysése a hatalmakkal szemben, a politikai öngyilkos­ságot s nemzeti kötelességei elhanyagolását nem követelheti tőle senki. El akarják árulni Szerblát. Belgrád, január 2. A londoni békekon­ferencia lefolyása hihetetlen izgalmakat kel­tett Belgrádban. A lapok feltűnő helyen, ha­talmas betűkkel nagy elkeseredéssel irnak a békekonferencia folytonos elnapolásáról s an­nak a nézetüknek adnak kifejezést, hogy a szerb nép nem adott fölhatalmazást az ügyek ilyen halogató vitelére a követeknek, akik, ugy látszik, el akarják árulni Szerbiát. Vizit. London, január 2. Ausztria-Magyaror­szág, Olaszország, Franciaország nagyköve­tei és Bolgárország követe, valamint a béke­delegátusok közül többen ima látogatást tet­tek a külügyminisztériumban. A bolgárok GaUipoll előtt. Konstantinápoly, január 2. Teljesen meg­bízható magánjelentéseik i szerint háromezer főből álló bolgár sereg jelent meg Gallipoli előtt és tudtára adta az elöljárónak, hogv bevonul a helységbe. A török parancsnok azonnal megtette a megfelelő intézkedéseket. Noradunghian bolgárforradalmat jósol. Konstantinápoly(, fjianiuár )2. Noradung­hian külügyminiszter tegnap egy török mél­tósággal folytatott beszélgetése közben a kö­vetkezőket mondta: — A bolgár kormány nem teheti azt, .amit akar 'és helyzete valóban nagyon válsá­gos. A bolgár kormány kész lett volna arra, hogy Drinápolyt egy bizonyos idő elteltével Törökországnak visszadja, de nemcsak a szö­vetségeseivel létrejött megállapodások kötik a kezét, hanem attól is tartania kell, hogy a bolgár seregben a dinasztia ellen irányult forradalom tör ki. Albánia független. London, január 2. Mint a Reuter-ügy­nökség kiegészitőleg jelenti, a szövetségesek az Albániára vonatkozó török javaslatokhoz hozzájárultak, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom