Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-14 / 10. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁQ 1913. január 10. — Serényi miniszter állapota. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter állapota állandóan javul; hőmérséklete és érverése rendes. A miniszter vasárnap egész nap látogatókat fogadott, a többi közt Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi minisztert. — Pestmegye bizalmatlansága. Ma zajlott le Pestmegye törvényhatóságának ren des téli közgyűlése, melyen a bizottsági tagok igen nagy számmal vettek részt. E fokozott érdeklődésre Prónay Dezső bárónak és társainak az iá javaslata adott okot, mely szerint a törvényhatóság a háború esetére vonatkozó kivételes intézkedésekről szóló törvény, továbbá a fölhatalmazása törvény megalkotásáért, az uj adótörvény végrehajtásáért és a képviselőház elé terjesztett, választójogi törvénytervezetért fejezze ki a kormány iránt való bizalmatlanságát, A javaslatot öt szavazattöbbséggel elofgadták. A közgyűlésen Ráday Gedeon gróf főispán elnökölt. A szokásos előterjesztések után .szavazással betöltötték a közigazgatási bizottság bét megüresedett tiagsági helyét. A megyei munkapárt jelöltjei voltak Beniezky Aidám és Benedikti Gyiula; az ellenzéké Holló Lajos és Förster Aurél. A szavazásnak az lett az eredménye, hogy megválasztották Beniczky Ádámot és Förster Aurélt, Az ellenzéki Holló Lajos kibukott. Ezután Prónay Dezső báró okolta meg említett javaslatát, azzal, hogy az uj adótörvények életbeléptetése a kedvezőtlen gazdasági viszonyok közepette kétszeresen sujtjia az országot, továbbá, hogy a kivételes intézkedésekről szóló törvény a kormány részéről visszaélésekre adhat alkalmat, a felhatalmazási törvény mezőgazdasági érdekeinket veszedelmezteti, a választójogi törvénytervezet pedig nem felel meg rendeltetésének. Az ellenzék iheves tiltakozásától és a munkapárt lelkes éljeneitől kísérve emelkedett szólásra Teleki József gróf, aki hatásosan mutatott rá azokra a határozatokra, amelyekben a törvényhatóság tiltakozott minden olyan irányú választójogi reform ellen, mely az országban veszedelembe sodorja a magyarság vezető szerepét. A törvénytervezetet elfogadhatónak tartja, mert az a mellett, liogy megfelel a demokratikus haladás szellemének, neim veszedelmezteti a magyarság szupremáciáját. Indítványozza, hogy Prónay báró és társainak határozati javaslatán a közgyűlés térjen napirendre. Beszéltek még Kégl János ós Cserba Dezső, az előbbi az ellenzéki javaslat mellett, az utóbbi ellene, mire Ráday gróf főispán elrendelte a szavazást. Ennek eredményeként kihirdette, hogy a. törvényihatósági bizottság öt szavazattöbbséggel elfogadta Prónay báró javaslatát. — A Napközi-Otthon megnyitása. Ma, kedden, adja át a Szegedi Katolikus NővódőEgyesület egyik legbumámusahb alkotását: Napközi Otthonát rendeltetésének. Az intézet tágas helyiségeiben a mai naptól kezdve hatvan szegény gyermek talál majd gondozást és felügyeletet s részesül ezenkívül ellátásban is. Vidám gyermeksereg tanyája lesz ezentúl ez a .kedves kis otthon, amelynek áldását sok száz meg száz gyermek fogja élvezni. A Napközi Otthon a vasár- ós ünnepnapokat leszámítva, lesz nyitva s minden szegény szülő elhelyezheti abban gyermekét 2 éves korától 6 éves koráig. Az intézményt reggel 5 és fél órakor nyitják s este 7 órakor zárják. A Napközi Otthon megtekintésére az elnökség nemcsak az egyesület tagjait, hanem az érdeklődőket is szívesen látja. A gyermekvédelmi intézmény az egyesületnek a Korona-utca 18. szám alatt lévő széképületébcn van elhelyezve. — Madarász apó éhezik. A magyar parlament és közélet veteránja, Madarász József, a mult évben töltötte be képviselősködésénck nyolcvanadik fordulóját. Ünne- i pelte a sajtó, ,a szövetkezett ellenzék, a sárkereszturi kerület, amelyet megszakítás nélkül képvisel, de ünneplők, jóbarátok és tisztelők nem tudták, hogy a kilencvenkilencedik esztendejét taposó aggastyán nyomorban él, támogatás nélkül, az elemi szükségletéknek is teljes hiányában. Madarász apót a magas korral járó testi törődésen kivül a szegénység is sújtja; hijjával van annak a kényelemnek és nyugalomnak, ami az öreg ember egyetlen kívánsága, vágya. Madarász József képviselői fizetése évek óta le van foglalva. Családja nem tudja segíteni. Az öreg urnák igen sok és súlyos kötelezettsége volt a közelmúltban, de legmeghittebb barátainak sem panaszkodott. Nemrég Kispestre költözött, a hol leánya és veje nagy szeretettel gondozzák. Az anyagi gondok azonban keserves teherként nyomják az aggastyán vállait. Ami vagyona volt, régen elköltötte. Családja sokba került és az adósságok nem az öreg ur privát adósságai. Eddig titkolta, rejtegette szegénységét. De az elmúlt hetekben sok gratuláló vendég kereste föl, akik megdöbbenve mondották el politikusoknak és újságíróknak, hogy Madarász József, — hozzá, a múltjához, egyéniségéhez és korához nem méltó, egyáltalán nem méltó körülmények között él. Igy született meg a nemes gondolat, hogy a parlament doyenjének sorsán segíteni, enyhíteni kell. Az első lépést az az akciója jelzi, amelynek Jhirét Kaposvárról jelentik. Kaposváron ugyanis mozgalom indult meg, hogy Madarász Józsefet ,a város díszpolgárává válasszák. A képviselőtestület néhány tagja — igen helytelenül és érthetetlenül — politikai célzatot látott és kijelentette, hogy ellenzi a tervet. Madarász hivei közben tudomást szereztek róla, hogy az agg képviselő rendkívül súlyos anyagi viszonyok között él és mozgalmat inditottalk Madarász József felsegitése érdekében. Bizonyos, hogy az akcióhoz ezren és ezren fognak csatlakozni az ország minden részéiből. — Magyar kultura — román kultura. Abból az alkalomból, hogy a Máramarosi Közművelődési Egyesület máramarosszigeti székiházának fölavatására készül, a máramarosi románok meg .akarják alakítani a Román Irodalmi és Közművelődési Egyesület máramarosi fiókját. Mint nekünk irjáik, Mihályi János megyei tiszti főügyész, Máris Illés és Kindris László ügyvédekkel együtt január 25-ikére már össze is hivta a román kultúregyesület fiókjának alakuló közgyűlését, a melyet azonban Ibrányi György máramarosszigeti rendőrikapitány betiltott. A rendőrkapitány .arra hivatkozik, hogy Magyarországon csakis a magyar kultura terjesztése kívánatos. — Népgyűlés a Munkás-Otthonban. A szegedi szociáldemokrata párt vasárnap délután népgyűlést tartott a Munkás-Otthonban. A népgyűlésen mintegy kétszázötvenen jelenték meg. Varsandán László elnöki megnyitója után Kunfi Zsigmond dr., a budapesti központ kiküldöttje ismertette .a választójogi törvényjavaslatot. Kunfi indítványára elhatározta a népgyűlés, hogy a törvényjavaslat életbeléptetésének a meggátlására a központ intenciójára általános sztrájkkal felel, melynek a módozatait január huszonhatodikán tartandó budapesti pártkonferencián beszélik meg. Az értekezleten a szegedi szociáldemokrata pártot két kiküldött képviseli. — Szabadságon — szabad a pofon! Aradról jelentik: Szokatlan határozatot hozott Dálnoki Nagy Lajos Aradmegye alispánja egy fegyelmi ügyben. Farkas Áron marosborsai körjegyző a nyáron betegsége miatt kéthónapi szabadságot kapott. Ez idö alatt összefűzött Ferde Vilmos állami tanítóval, akit a községháza udvarán haragjában arcul vágott. Berde följelentést tett az alispánnál a jegyző ellen. Az alispán ez ügyben most hozott határozatával megszüntette az eljárást, ázzál a megokolással, hogy a jegyző szabadságideje alatt veszekedett a tanítóval. — Egy volt szegedi börtönfogalmazó bűnei. Néhány évvel ezleőtt Szegeden volt börtönfogalrnazó Pálfi László. A fiatal, megnyerő modorú és férfiasan szép börtöntiszt aztán félig botrányokkal távozott Szegedről. Ugyanis lopással gyanúsították, büntető eljárást indítottak ellene, tárgyalásra azonban nem került a sor, mert az ügyészség bizonyítékok hiányában megszüntette az eljárást. Budapestre helyezték át Pálfit, majd a mult évben Vácra. És Pálfi ma újra aktuális, több olyan iigygyel gyanuisitják, melyek után egész más rangban tér vissza a — börtönbe. Újra lopásokkal vádolják. Állítólag ő tulajdonította el Zádory Lajos váci adótáros Browningját, valamint egy börtöntiszttől is lopott egyes dolgokat. A gyanú Pálfira irányult, ki is hallgatták a napokban, ma újra beidézték, Pálfi azonban megszökött. Felesége nem tudja, hová lett, tőle is búcsúzás nélkül távozott. Érdekes ,az a leleplezés, mit a hirhedt és Vácott ülő Kragujevics Spázó tett Pálfi Lászlóról. Kragujevics elmondta, hogy jó barátja volt Pálfi, kiről tudja, hogy igen sok lopást követett már el, de hirhedt egyes körökben arról is, hogy Budapesten beteges hajlamok miatt eladta magát. Az ilyen társaságát rendesen meg is lopta, de a beteges hajlamnak — félve bümüik kipattanásától — nem merték soha följelenteni. Pálfi ellen ma országos köröző levelet adtak ki. — Oláh vakmerőség. A nagyváradi főügyészség utasítására, az aradi vizsgálóbíró az Aradon megjelenő Románul cimü oláh lap ellen a vallás és magyarság ellen való izgatás miatt pert indított. A lap néhány hónappal ezelőtt azt irta vezércikkében, hogy ha akad olyan román pap, aki bemegy a hajdudorogi görög-katolikus püspökség bármely községébe, vasvillával üldözze ki a lakosság. A magyarokat pedig ázsiai vad hordásnak nevezte a Románul. A pört a jövő hónapban tárgyalják Nagyváradon. — A szörnyeteg. A lapok már jelentették, hogy a rendőrség letartóztatta az ortvigi nablógyilkosság tettesét Sőne Ottó szolga személyében. Most — mint Berlinből jelentik,, — kiderült, hogy ez a szolga tulaj'dönképen Sternikkel Ágoston, a hirhedt rablógyilkos, aki husz éve garázdálkodik és nyolc éve keresi a rendőrség. Múltját házasságszédelgés, csalás, lopás, útonállás, betörés és több rablógyilkosság teszi förtelmessé Legnagyobb bűne volt az 1905-ben törtónt plagvitzi gyujtogatással egybekötött rahlógyi lkosság. A rendőrségen eleinte tagadott, de végre megvallotta bűnét és személyazonosságát is. — Lift-szerencsétlenség. A szegedi zsidóislkolában hétfőn délután szerencsétlenség történt. A tehervonó lift négy méter magasságból lezuhant, amellyel Magyar József tizennégy éves fiu olyan szerencsétlenül esett, hogy eltörte mindkét lábát. Súlyos sérülésével beszállították a közkórházba. A rendőrség meginditotta a nyomozást. — Az árvák pénze. Aradról jelentik : Barna Eleimér simonyfaivi jegyző ma reggel lakásán főbe lőtte magát. A golyó megölte. Rögtön megindult a vizsgálat, amely cskhamar kiderítette, hogy a jegyző hatezer koronát sikkasztott az árvák pénzéből. Barna vidám, könnyelmű életet élt. Fizetéséből persze nem tellett mulatságokra, tehát sikkasztott. Az ellopott pénzt nem tudta pótolni, egy átmulatott éjszaka után megölte magát — Leakarta gyilkolni a családját. Nagykikindáról jelentik: Borzalmas családi dráma történt ma reggel Torgány községben. Egy szerencsétlen elmezavarodott ember feleségót és két gyermekiét ugy összeszurkálta, hogy haldokolva vitték őket kórházba. Talpai József már évek óta búskomor volt. Nem bántott soha senkit, niagy szomorúan járkált dolgai után, csak családja körében vidult fel néha. Ma reggel, mikor felesége és gyermekei még ágyban feküdtek, Talpain hirtelen kitört az őrület. Felkapott egy nagy konyhakést, rárohant feleségére és összeszurkálta. Mikor azt hitte, hogy az asszony meghalt, a gyermekeire vetette magát. Az áriát-