Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-14 / 10. szám

2 dEcmagyarorszXo 1913. január 14. veszteségekért, szenvedésekért, a megdráguló és kényelmetlenné vált élet nyomoruságaiért minden exisztencia azokat íogja felelősségre vonni, akik e csapást a társadalom nyakára hozták. Nyolc postahivatal a szegedi tanyákon. — A kereskedelmi miniszter leirata. — Március elsején lép életbe az uj rendelet.— (Saját tudósitónktól.) A szeged-tanyai lakosság, több, mint negyvenezer ember, postai forgalom tekintetében a legelmaradottabb állapotok között él. Vasút: a messze jövő zenéje még, posta: ezt az intézményt a városnál alkalmazott lovasrendőrök képviselték, akiknek ott aimugy is annyi a közigazgatási tenni valójuk, hogy a postai forgalom lebonyolitására csak utolsó sorban kerülhet sor. Egészen a középkor postaforgalmi viszonyai alatt nyögött a tanyai nép, mig most leérkezett a kereskedelmi miniszternek egy rendelete, amely fölszabadítja ezek aiói a hátramaradott állapotok alól. Szeged és Budapest között magyar viszonyainkhoz mérten, elsőrangú a közlekedés, közönséges levél, ha reggel Budapesten postára teszik, már délután Szegeden van, de ugyanekkor valamelyik szegedi tanyára szóló levelet csak három nap, sót négy-öt nap múlva kap kézhez a címzett. Különösen, ha az időjárás rossz, késik a posta sokáig. Aki a tanyai viszonyokkal ismerős, nem csodálkozik ei ezen. Például, ha Alsótközpontra szól egy levél, a szegedi postahivatal átadja a dorozsmai hivatalnak és amig innen Alsóközpontra kerül, — persze lovasrendőr utján, — beletelik egy egész nap. Alsóközpont a forgalmi központ Alsótanyán s körülötte sok-sok kilométernyi távolságra sorakoznak a különböző nevii tanyák és majorok. Ezeken él a lakosság zöme és ezeknek van legnagyobb szükségük a postára. Csakhogy természetesen, ha a központ egy nap alatt kapja meg a levelet, ők semmiesetre se kaphatják meg két-három napnál hamarabb, Felsőtanyán is ugyanez a helyzet. Március elsejével megszűnnék ezek a rendezetlen viszonydk. A meglévő négy postahivatal mellé még négy uj postahivatali — Mici, én ugy féltelek téged. Mici nevetett. — Mitől, vagy kitől ugyan? — Attól, hogy egyedül maradsz itt, a nagyváros zűrzavarában. Eddig apa mindennap elkísért az iskolába. Hazahozott. Ezt Emma néni nem teheti és te egyedül fogsz járkálni. Ella elhallgatott. Az óra egyet ütött. ELI a leült Mici ágya szélére. A foga vacogott, amikor mondta: — Mici, hadd itt az iskolát és gyere velem. Ha világosság lett volna a szobában, Ella láthatta volna, mint sápadt el Mici, igy csak szomorú, szemrehányó hangját hallotta. A szomorú hangtól pedig megijedt. — Hogy kívánhatsz ilyet, Blla? — Igazad van, Mici. Ostobaság voit, a mit mondtam. Elfelejtettem, hogy mennyit küzd öt tél, amig apa beleegyezett, hogy a szinészpályára lépj. A szomszédszobában fölébredt az ezredes, haragosan szólt: — Lányok, már reggel lesz és ti még mindig diskuráltok. Aludjatok azonnal. Ella lefeküdt Mici mellé s megpróbáltak aludni. Micinek sikerült is, de Ellát még a hajnal is ébren találta. Szürke reggeli köd nehezedett a levegőre. A lányok apjukkal künn voltak a pályaudvaron és várták a vonatot. Ella fehér csokrot tartott a kezében, melyet Nagy Jenőtől, a velük ugyanazon házban lakó orvosnövendéktől kapott bucsuzóul. kap a tanyai lakosság, egyet Bojárhalom, a másodikat Csórva, a harmadikat Királyhalom és a negyediket Csengele elnevezéssel. Az újítás lényege azonban tulajdonképen nem a postahivatalok szaporitása, mert ezzel a közlekedés nem igen lenne gyorsabb, hanem az, hogy a lovasrendőröket fölmentik a postai szolgálat alól és rendszeresen dijjazott, úgynevezett postai ügynökök látják el a levelek, csomagok stb. kézbesítését. A tanyai postahivatalok a szegedi postahivatal hatásköre és felügyelete alá tartoznak. A kereskedelmi miniszter leiratát, amelyben a tanyai postaügy rendezését engedélyezi, közérdekű részeiben itt közöljük. A szegedi tanyákon rendszeres postaszolgálat berendezése tárgyában 1912. december 6-án tett. felterjesztéséből tudomásul veszem, hogy Szeged város azt a tervét, mely szerint a tanyai lakosság részére érkező postai .küldemények rendszeresebb ós gyorsabb Icézbesitését az erre felihasznált lovasrendőrcinek szaporitása által kivánja biztosdtani, elejtette, a kért 15.000 illetve 10.000 korona államsegélytől eltekint és a helyett egyes tanyai gócpontokon postai ügynökségek felállítását s ezektől valamint a tanyákon már működő postahivataloktól a körzeteikbe lovaskézbesiőt és gyűjtő járatok berendezését kéri s a. tanyai postaszolgálat ilyetén rendezéséhez 10 éven át évi 600 korona hozzájárulást hajlandó fizetni, A város kérelmét méltányolva és ajánlatát elfogadva megengedem, hogy az igazgatóság Szeged város tanyáin a postaszolgálatot a város tanácsával egyetértően tett javaslatának megfelelően rendezze. Állítson fel tehát a bojárhalimi iskolánál „Bojárhalom" elnevezéssel, a csorvai iskolánál „Csórva" elnevezéssel, a királyhalmi várostanyánál „Királyhalom" elnevezéssel és végűi a csengelei pályaudvaron „Csengele" elnevezéssel postai ügynökséget. A bojárba Imi ügynökséget kösse össze egyfogatú kocsijárat utján a szegedi I. szánra postahivatallal s helyezze ezen hivatal ellenőrzése alá. A csorvai ügynökségtől rendezzen be a szegedi 5. számai postahivatal érintésével Horgosig szintén egy fogatai kocsi járatot s ezen ügynökség ellenőrzésével a szegedi 5. számú postahivatalt, bizza meg. Egyben mondja fel utóbbi hivatal szállítási szolgálatát és az uj egységes járat berendezéséA virágokat oly nagy szeretettel nézte, hogy Micinek feltűnt. — Mit nézel annyira a virágokon? — Oly szépek — suttogta Ella könybelábadt szemmel és az ajkához szorította a csokrot. Mici a könyeket félremagyarázta. Azt hitte, Budapesttől esik nehezére elválni Ellának. — Sajnálod, hogy el kell innen menned, Ella? Ella tekintete ismét a virágokra siklott és ugy mondta: — Sajnálom . . . A vonat indulását jelezték. Gyorsan búcsúztak, az édesapjuk, egy régi ismerősével beszélgetett, odament a leányokhoz. Megcsókolta Mici homlokát, a lelkére kötötte, hogy vigyázzon magára. Aztán karonfogta Ellát, akinek a szemében könyök égtek és beültek a kupéba. , i Mici homályos szemmel nézett a robogó vonat után és a fülébe csengték Ella utolsó szavai: — Mindenkiről irj, — mondta és a mindenkiről szót különösen hangsúlyozta. Mici megígérte, hogy mindenkiről Ír. Aztán beült a villamosba, ott meghúzódott egy sarokban, a fejét lehajtva, a szomorú Ellára gondolt, akinek az utolsó napon való viselkedését nem értette. Harmadnapra Ellától levelet kapott. Azt irta, hogy az édesapjuk boldog, mert falun lehet. Irt az iskoláról, a gyerekekről, „mindenkiről, csak — magáról nem. vei egyicLej üleg a szegedi 5 és Horgos közt közlekedő járatot a fen tartásáért megállapított évi 600 korona szállítási átalánnyal együtt szüntesse meg. A királyhalmi ügynökség és az ellenőrzésével megbízandó Horgös-Királyhalom pályaudvari postaihivatal közt szinten egyfogatú koesijáratot rendezzen be. A esengelei ügynökség forgalmát a Budapest és Báziás közi közlekedő mindkét irányú 4 száma mozgópostákkal közvetítesse és ellenőrzésével a kiskunfélegyházai posta és távírda hivatalt bizza meg. Ugyanezen négy postai ügynökségtől, mint a szegedi 5 számai, a röszke-szentmíhály telek-pályaudvari, a szeged-felsőtanyai és a szatymazi postahivataltól vagyis a szegedi tanyák egész területéből alkotandó nyolc körzet mindegyikének központjából az illető körzetbe rendezzen, be lovaskézbesitő- és gyüj tő járatot, mely naponként közlekedve, de ;más irányba, indítva olykép tartassák fenn, hogy a lovas-levélhordó két-két naponként az egész körzetet bejárhassa, A postai ügynökök részére egyenként évi 180 korona munkajutalékot engedélyezek. A bojárhalomi és királyhalomi ügynökség szállítási átalányát egyenként évi 1200, a csorvai ügynökségét évi 1500, a lovas-kézbesitő és gyüjtőjáratok fentartásáért rendszeresített levélhordói átalányt pedig egyenként évi 1200 koronában állapítom meg. Szeged város évi hozzájárulását a posta igazgatóság javaslatától eltérőleg csak azon időtől kezdve kívánom igénybe venni, amikor a most engedélyezett berendezések teljesen, is túlnyomó részben életbe lépnek. Budapest, 1913. január 7-én. A kereskedelemügyi miniszter megbízásából: Follért. a •••••••••••••••••••••••••••• aaaaaaaaa na aaaaaaaaam — Návay beszámol. A temesvári ellenzékiek szövetkeztek a munkapártból kivált Választóiogosokkal és a szocialistákkal, hogy Návay Lajos mellett demonstráljanak. A hivatalos körök ugyanis helytelenítik Návay (kilépését. Az ellenzéki polgárság és munkásság fölikérésére Návay január 19-én, vasárnap beszámolót mond. A Ház volt elnökét hagy ovációval fogadja Temesvár népe. És amikor Mici megkérdezte, hogy uj 'helyzetében boldog-e? Akikor Ella azt felelte: — Mici, ha szeretsz, ne kivánd, hogy erre feleljek és hogy magamról egyáltalán írjak. Mici értelmetlenül nézett a papírra, amin könyök nyomát is látni vélte. És hirteleH világosság lett az agyában. — Ella, te Nagy .Jenőbe vagy szerelmes — irta a következő levélben. , Blla, amikor olvasta a levelet, elhalványodott és a szemébe köny szökött., — Eltalálta — gondolta — de kibeszélem és nem fogja egyik sem megtudni soha. És válaszolt Micinek: — Te kis csacsi lány, hogy jut eszedbe ilyesmi? Én Nagy Jenőbe volnék szerelmes? Gyerek, honnét vetted ezt a gondolatot? Tanulj inkább. És Mici szentül hitte, hogy tévedett. Azután nem is igen gondolkozhatott, mert közeledtek a vizsgái és a szerepek tanulásával volt elfoglalva. Egy virágillatos juniusi délután egyedül ült a szobájában, amikor egy magas, barna fiatalember belépett. Nagy Jenő volt, ki a két év alatt, amióta a nagynénjénél lakott, 'gyakran fölkereste. Az utóbbi hetekben azonban nagyon ritkán jött és most Mici kitörő Örömmel fogadta. Nagy Jenő megállt Mici 'előtt és mosolyogva mondta: i — Micike, tegnap lettem orvos és most mondok magának valamit, ami két szóból áll csupán: legyen a feleségem. Azt hiszem, meg érezte, hogy régóta szeretem.