Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-12 / 9. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁQ 1913. január 10. A szegedi rendőrség az elmúlt évről. — IV. Vegyvizsgáló állomás. — (Saját tudósítónktól.) A inult év egyik igen jelentős eseménye a vegyvizsgáló állomás létesítése. Ugy közegészségügyi, mint gazdasági szempontból üdvös ennek a kiválóan bevált uj intézménynek a működése. A vegyvizsgáló állomás meggátolja az élelmiszerek hamisításának szaporodását és jelentősen megkönnyíti a rendőrség piaci ellenőrzését. Szeged város Budapest fő- és székváros után az országban azon elsőik egyike, ahol iközel három évtizeddel ezelőtt a tápszerek ellenőrzése céljából a városi vegyészii hivatal szerveztetett. Ezen alapon folytatta szakadatlanul működését mindaddig, mig az 1895. évi XLVI. törvénycikk alapján az annak végrehajtása tárgyálban kiadott 38286/906. szánm földművelésügyi ministeri rendelet 15. alapján az 1901. évi miniszteri engedélyivel Csonka Ferenc állami főreáliskolai vegytanár vezetése alatt nyilvános jogú, működési körét a mezőgazdiasági termiényak, termékek és cikkek hamisításának ellenőrzésére is (kiterjeszthette, A város népességének, iparának, kereskedelmének rohamos emelkedése, fejlődése mindinkább szükségessé tették a vegyvizsgáló állomásnak az eddiginél sokkal intenzivebb működését. Almiért is Szeged város közönsége a vegyvizsgáló állomást az eddigi szűk keretekhői — t. i., hogy az állami főreáliskola fizikai termében remd'es állami tanár a tanítás után fennmaradó idejét forditotta a városi vegyvizsgálatokra — kiemelte és ugy személyi, mint helyiség ós felszerelés tekintetében önállósítani határozta, s 1912. január 1-én a városi bérház I. emeletének három, arra alkalmas helyiségébe helyezte. Előzetesen azonban gondoskodott ezen helyiségeknek megfelelő vizvezeték, légszesz, elektromos felszerelés, bútorok, dolgozó asztalok, vegytani fülke, vízgőz-eléktromos ekszrabálók, destiilálók, szárítókemencék, mikrosikop, refratometer, elektromos centrifuga, polarizátor, autohlav, kjieldal, klhemiai mérlegek beszerzéséről, általában mindazon felszerelésiekről, melyek a vegyvizsgáló állomás működéséhez szükségesek. Különösebben ö előbb bámulta az én szétnyitható kádamat, mint valami csodabogarat, végre kijelentette, hogy nem tudja megérteni, milyen vizet kérek. Végre kisült, hogy artézi viz szintén nincs, csak közönséges kutviz. Gondoltam, ha jó vizet akarok inni, akkor is szomszédvárosba kell utaznom. S igy tanultam meg Katókám, hogy ebben a nagy városban nemcsak fürdő és viz nincs, — de ami a leglényegesebb, ami nélkül élni nem tudok, nincs szellemi élet! Nincs szinház, nincs irodalmi kör — szóval nincs kultura! Ha szórakozni akarsz, — menj a moziba. Hát édes istenem, én nem vetem meg a mozit, sőt néha-néha sz-wetem is, ép ugy, mint a vásári csepűrágón vagy óriási nőn és a csodaáillatokon is tudok mulatni, de csak mozi, — ezt már nem birom elviselni. Fabius bunctatorral tartok, hogy csak „Mindent a maga idejében." Valóságos oázisként íhatottt rám( az a 8 napi karácsonyi vakáció, amit otthon töltöttünk. Nem tudtam betelni az otthonléttel. Mindennap más-más szórakozásban volt részünk. Kényeztették bennünket s csak ugy röpült az idő s örömömet egyedül az rontotta, hogy téged nem láthattalak édes. Írd meg, hogy mulattál Pozsonyban? Sajnos haza kellett jönnünk Sylvesterre, mert Jenő megigérte az itteni Casinó elnökének, egy igazán sympatikus, kedves, jóiaü magyar úriembernek, hogy felolvas az általa rendezett estélyen. Mi volt mit tenni, szomorodott szívvel bár, de elmentem az estélyre. Hiszen tudod, milyen kedvesek előttem ezek az esték, amikor azt a sok bájos ostobaságot elkövettük, amikor egyik tréfa pedig a helyiségek felszereléseire és bútoraira fordítottak 3846, laboratóriumi eszközökre 5650, mérőeszközökre 1304, üvegporcellán eszközök és vegyesekre 587, reágensekre 470, könyvek és folyóiratokra 412, összesei) tehát 12.269 koronát. (A vegyvizsgálatokiat Csonka Ferenc nyugalmázott főreáliskolai tanár 1912. óv elejétől teljes munkaerejével folytatja és az állam is alkalmaz a laboratóriumban saját költségén egy vegyész mérnököt. A kibővített ós önállósított vegyvizsgáló állomásnak hatása már a<z első évben oly szembeötlő volt, hogy elmondhatjuk, hogy szinte reményen felül bevált. Különösen nyilvánult ez a tejes termények ellenőrzésénél, 1912-ben 1095 volt az összes vegyvizisgálatók száma, mig pld. 1911-ben csak 157. E isáámlból tjej- és tMiterimék-vizsgálatp'a 563 esett, 149 volt a lefölözött, vagy hamisít ottnak talált tejtermék, vagyis 26'5 százalék. Ebből a száímlból a tulajidonképeni vizzel való hamisítás 111 eset, az elárusító edényen való hamis jelzés pedig 38 eset volt. Az intenzivebb vegyvizsgálata működésnek eredményét legszembeötlőbben bizonyította az a tapasztalat, hogy még az év e-lső felében a tejhamisitás az összes megvizsgált tejtermékeknek 30—40 százaléka volt, addig az óv másodlik felében fokozatosan alább szállott a hamisítási százalék, úgyannyira, hogy a «ehezen leszoktatható fölözésen kivül, vizzel való hamisítás elvétve is alig fordult most már elő. Az állomásnak erélyes működése s a kiszabott kemény büntetésiek után mihamarább remélhető tejtermelésünknek teljes megtisztulása, ugy, amiként az a paprikaőrleményeknél jó részben már sikerült is. A többi között kiváló súly fektethetett a vegyvizsgáló állomás a paprika-őrlemények ellenőrzésére. A megvizsgált 290 paprika-minta közül kifogásolható volt 5, azaz 1'7 százalék. Ezek közül is csak két eset volt tulajdonképeni hamisitás. A többi vegyvizsgálat szesz, liszit, derce, korpa, hus és egyéb élelmiszerekre terjedt ki, melyek közt csak elvétve találtaott kifogásolni való, Az eként tetemesen fejlesztett és önállósított személyzettel a mostani lehetőségig ellátott vegyvizsgáló állomás anyagilag is kifizetődik a városnak. Minden egyes vegyvizsgálatért ugyanis a vizsgálati dij a város pénztárába folyik. Ha hamisnak találtatott a másikat érte s éjfélikor vidáman kivánttink egymásnak boldog újévet! Most idegenek közt kellett azt töltenem! Emlékszel édes, tavaly, mikor nem kaptunk újévi malacot, éjfélkor Bánky Béla a sötétben ugy visított, hogy az egész társaság azt hitte, hogy igazi malac szaladgál a szobában s keresték-kutatták, hol van az? Volt nevetés, mikor kisült a turpisság. Hát imikor a szép Ducikának a gombóc-főzésnél kijött a Gábor név? Ámultaik-bámultak, pedig hát én csentem el a felirt neveket, mindenik gombócba Gábor nevet csempészve, tudva, hogy ez a név legkedvesebb előtte. És az ólomöntés imilyen derültséget okozott! De a meglepetés tetőpontját akkor érte el, mikor Jankuca éjfélkor kikiáltott az ablakon: — Mi a neved, jó ember? — hogy megtudja leendő férje keresztnevét. Mily boszus hangon jött a felelet. — Misi! — s ez volt valóban választottjának a neve. Persze azt nem sejtették, hogy az én kitűnő Lajos sógorom bujt el a sötétben s ő adta a választ is. Ez idén először életemben kellett ilyen szomorú Sylvesteremnek lennie. Csak láttad volna a te elkényeztetett Mayádat! Most jó volt a te általad sokszor megcsodált szoborszerű fegyelmezettség, amely leplezte egész bensőm zaklatottságát. Hát még mikor Jenő karján a terembe léptem! Megdörzsöltem a szemeimet, megcsíptem a karomat, hogy ébren vagyok-e vagy rossz álom űz játékot velem? Képzelj el Katókám egy óriási, alig fűtött, piszkos termet, félig megtelve közönséggel, akik ugy ültek, mintha karót nyeltek volna, szemük szegletéből pislogva telem, a megvizsgált termék, ugy a kihágási eljárás folyamán a költséget az elitélt terheltnek kell megfizetnie. Ha behajthatatlan a költség, vagy nem találtatott hamisnak a megvizsgált tennék, ugy a földmüvelésügyi minisztérium fizeti meg a vizsgálat költségét a városnak. Nyilvánvaló tehát, hogy miinél több a vizsgálat, annál több a város jövedelme, éleimiszerpiaeunlkiia pedig a minél több vizsgálat valóságos áldást jelent. Csakhogy van olyan vegyvizsgálat is, mely egy vegyésznek egész napi munkaerejét felemészti, pld. egy paprika-mintának minden irányiban való vegyi elemezése. Az 1912. évi 1095 vegyvizsgálat után befolyt 6418 korona vegyvizsgáló állomásunknak, a várost terhelő, évenkint visszatérő kiadása pedig, személyi kiadások (vegyvizsgáló állomás vezetője és — a vegyész mérnököt az állam fizeti — egy szolgai állás) 5100 korona, dologi kiadás (eszközök pótlása) 800 korona és igy már az elmúlt évben 518 korona jutott a beruházás törlesztésére. A multak tapasztalásai alapján alaposan remélhető, liogy ngy a vegyvizsgálat-ok, imámt. ennek folytán a tiszta jövedelem is a jövőben még további hasznos fejlődést mutatnak. — Képviselők titkos konferenciája. Fiuméből jelentik: A dalmáciai, boszniai és hercegovinál jogpárt, továbbá az isztriai és a krajnai szlovének, úgyszintén a horvátországi vezető politikusok titkos értekezletre gyűltek össze tegnap az abbáziai Stefániaszállóban. Az értekezleten Sustersic laibaJehi reichsrati képviselő elnökölt, A konferenciáról kommünikét nem adtak ki, annyi azonban nyilvánosságra jutott, hogy az este hét óráig tartó értekezlet a horvát és szlavonországi választásokkal, a délszláv kérdéssel, a horvát abszolutisztikus királybiztosi uralom ellen való reiehsratbeli taktikával és a délszláv akció szervezésének kérdésével foglalkoztak. Az értekezlet egyik résztvevője kijelentette, bogy az értekezlet határozatairól hivatalosan semmit sem adnak ki, anynyit azonban közölhet, hogy az értekezleten egyhangúlag megállapították a mai horvát uralom elleni tiltakozás taktikáját. majd összesúgva, de ugy, hogy jól meghallhattam : — Nem csúnya, de olyan életnélküli, mint egy szobor. — Kik ezek? — kérdi a másik. — Az uj igazgató és a felesége. — Ugy? No a férfi csupa gőg és mérges ember lehet. Hallod Katókám? Az én nagytudásu, szellemes Jenőm és gőgös? Ez csak a buta emberek kiváltsága. S én bennem nincs élet? Majd a szemükbe kacagtam. De később kezdtem boszankedm, pláne mikor az én régi családi fülbevalómnak valódiságát is kétségbevonták. Megpróbáltam a mellettem ülö hölgygyei diskurálni, de láttam, hogy óriási ür tátong köztünk, ö az igaz gyöngyeire büszke, — én is arra, de nem amelyik a nyakamat diszitette, igy bölcs hallgatásba merültem, alig birva könnyeimet visszatartani. Egyszer csak ugy tetszett nekem, hogy az egész terem világosabbá vált, mintha napsugár lopózhatott volna be, annyi báj, kellem és okosság sugárzott azon a tüneményszerű szép női arcon, aki férje — egy elegáns uri ember, egy igazi férfi — karján belépett a terembe. Hogy kerültek ezek ide, tűnődtem magamban, de hamar felvilágosított Jenő, hogy ez a szép emberpár — a főispán és felesége. Igy estém némikép kárpótolva lett, amikor megismerkedtem velük, az igazi európai műveltségű kuilturemberekkel. Magamban igen sajnáltam őket, hogy itt kell nekik is vegetálniok! S mily megkapó, bájos egyszerűséggel érintkezett az az édes teremtés