Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-17 / 107. szám

1912. december] 17. Sélley főügyész: Ha a golyó átüti az elnöki emelvényt, exeellenciádat hol találja? — Az egyik golyó, azt hiszem, határo­zottan jobbra tőlem, a másik golyó megle­hetősen az én irányomban volt, az vagy az altestemben, vagy ahoz közel valahol. — Polónyi védő: Ugyebár köztudoiná­su, hogy a tanúnak nern jo a szeme, rosszul lát. — Illetve az egyik szemem operálva van szürke hályog miatt, a szemben ülőt latom és a veltm szemben levő tárgyakat is, de oldalra nincs az a látóköröm. — Kovács Gyula oldalt állt, vagy szem­ben? — Szemben. — Az iránt azonban nincs kétség, hogy a tanú egészen jói hall? Hogyan lehetséges az, hogy csak négy lövést hallott? — Utólag hallottam, hogy még egy lö­vés esett. Igen valószínű, nogy egyszerre történt a másik lövéssel és egy durranás volt. (Ölni akartl) — Tanú azt mondta, látta Kovács ölési szándékát . . . Miből látta az ölési szándé­kok.? — Abból, hogy célzott rám. — ön előző vaililomása szerint a lövés két három másodperc áiliatt, gyorsan, egymás­utón történt, hogyan lehetséges az, hogy a második, harmadik lövés után is célzott? Méltóztassék a revolvert megnézni, hogyan lehetséges azzal? — (Jgy, ahogy mindenki szokta tenni. — A tanú az első lövés után ülve ma­radt? — Fölálltam, azt hiszem, az első és má­sodik lövés után. És azt hiszem, szembefor­dulva maradtam Kováccsal, fixirozva őt. — Álilva maradt? — Állva maradtam, mert abban a perc­ban kötelességem volt a meglincselést meg­akadályozni és erős 'hangon lekiabáltam, hogy ne bántsák. És elekor mgragadtain a csengőt. — A tanú meg]incselésről beszél, ez mi­kor volt? Az öngyilkosság előtt, vagy után? — Ez csak gondolatom volt, mert termé­szetes, a gyilkosra tisztességes emberek rá szoktak menni. — Micsoda szavakat hallott mástól a ta­nú? Egyáltalában hallott-e mástól? — Mástól nem hallottam, akkor zűrzava­ros lárma volt. (Ertsey revolvere.) — A mai világiban mind általánosabbá váló rossz szokás revolverrel járni. Solia nem néztem, hogy kinél van, de abból nem csinál­tam titkot, hogy nem helyeslem. Nálam nem volt ós nincs. — Azt kérdezem, hogy van-e tudomása, bogy munkapárti képviselőknél volt? — Hallottam sok embertől, pártkülönb­ség nélkül, bogy revolverrel járnak, de meg­nevezni nem tudnám. —• Nincs tudomása, liogy Ertsey Péter­nél és Nagy Sándornál volt? — Előzetes tudomásom nem volt. — Arról sem, hogy Beöthy Bálnál volt? — Nem. — A vizsgálóbíró féltette-e annak idején a kérdést, hogy kívánja-e Kovács Gyula meg­büntetését? — Én azt hiszem, liogy fel. — És mi volt a válasza. — Erre a válaszom az volt, hogy egészen közönyös dolognak tartom. Itt a közvád ut­ján üldözendő cselekményről van szó, ahol privát ember esetleges bosszúvágya nem dön­tő. — Nem tudná okát adni, liogy miiért nem került ez a jegyzőkönyvbe? Elnök: Azt mondta, hogy nem válaszol. Védő: Do választ adott. Tanú: Azt a választ adtam, bogy nem nyilatkozom. Elnök (Kovács Gyulához): Hallotta-e a vallomást?- Nincs-e észrevétele? Kovács Gyula: Nincs. Tisza Istvánt vallomására megesketik. DÉLMAGYARORSZAG £ MIT MONDANAK A TANUK (Alföldi Béla.) Alföldi Béla dr., a képviselőház orvosa, a következő tanú. Alföldi elmondja az ülés lefolyását. Kovács elkiáltotta magát: Van itt még egy ellenzéki képviselő! — s elsütötte több iaben a revolverét. Hogy célzott-e, arra nem emlékszik. Előadja Kovács Gyula ön­gyilkos kísérletét. Elmondja, hogy a sebesült képviselőt többekikéi ápolás alá vették. Az elnök: Levetkőztették, ugye-bár és több lövést rajta nem találtak? — Nem. Polónyi Dezső: A munkapárti képvise­lők megtámadták Kováesot? — Igen, oldalról rohantak feléje Kubinyi és Nagy Sándor képviselők. — Ön azt vallotta, Kovács kétszer lőtt Tiszára, most pedig három lövésről beszél? A harmadik lövést önmagára tette. (Polónyi Géza.) Polónyi Géza képviselőt, volt igazságügy­minisztert hallgatják ki ezután. Az elnök: Nem haragosa ön Tisza Ist­ván grófnak? — Junius 4-óig mint politikai ellenfelek érintkeztünk ©gymással. Máskép áll a dolog junius 4-ike óta. Éu az ő müköuését országos katasztrófának tartom s igy természetes, hogy őt azóta neirn becsülöm. — Mikor járt önnél Kovács Gyula? — Junius 6-án. — Milyen nyilatkozatot tett ekkor a vádlott? — Valami kaszinóbeid beszélgetés hozta ezt a dolgot felszínre. Valaki azt beszélte, hogy Kovács előttem ugy nyilatkozott, hogy le fogja lőni Tiszát* EbPöl egy árva szó sem igaz. Az sem igaz, hogy én durván kiutasítot­tam. Mindez szemenszedett valótlanság. A kérdés az tehát, miről beszélgettünk. Arról volt szó, liogy okiratbamisitási feljelentést tettünk Tisza István elnök ós Vermes Zoltán képviselőházi jegyző ellen. Ezt beszéltük meg. Én megkértem öt, addig inig tő lem sürgönyt nem kap, ne jöjjön fel. Junius 6-án vóLetie­nül találkoztunk s ekkor felhívtam őt "hoz­zám. Tónyvázlatot vettem fel vele. Polónyi Géza: Láttam, hogy Kovács za­vart, de nem akartam az okát kérdezni. Ö azonban elmondotta, hogy liolnap bemegy a Házba s el van tökélve, liogy ott agyonlövi magát. Az első pillanatban azt hittem, hogy agent provocateurrel van dolgom, aki azt várja tőlem, hogy azt mondjam neki, liogy ne magát, hanem Tiszát lőjje agyon. De né­hány pillanat múlva meggyőződtem, hogy rajongóval vau dolgom, ki azt hiszi, liogy ha életét föláldozza, Magyarországot egy katasztrófától menti meg. Igyekeztem lebe­szélni, de ő azzal távozott, liogy a végrende­letét kell elkészítenie. Elmondja ezután Poló­nyi, bogy egy alkalommail, amidőn Justh Gyulát ki akarták vezetni a rendőrök, beszé­det intézett hozzájuk. Az egyik rendőr re­volvert fogott Justhra s ő el volt tökélve, liogy lelövi a rendőrt, lia csakugyan hasz­nálná a revolverét. („Bejelentette a. lelövést.") Az országos kaszinóban a május 23-íki tüntetés alkalmával Polónyi Dezsővel foly­tatott beszélgetésről Perczel Miklós, Poós Elemér dr., Büchler Artúr dr. adtak fölvilá­gosítást. Valamennyien azt vallották, hogy Polónyi Dezső a beszélgetés során azt mon­dotta nekik, bogy Kovács Gyula fölkereste Polónyi Gézát s bejelentette neki, hogy Ti­sza István grófot le fogja lőni. Serly Sándor dr. nem hallotta, liogy Po­lónyi Dezső azt is mondotta volna, hogy Ko­vács bejelentette Tisza lelövését. Unger Lajos jelen volt a beszélgetésnél, de az inkriminált nyilatkozatot nem hallot­ta. Kner Izidor nyomdász két levelet ka­pott a vádlottól. Az egyikben arra kérte, hogy az ő búcsúzó levelét száz péklányban nyomassa ki és ragasztassa ki a választó-ke­rülete minden községében. Vásárhelyi Ernő ós Vásárhelyi Lajos dr. D vallják, hogy junius 6-án a dombovári állo­máson Kovács Gyuláról beszélgettek. Vásár­helyi Lajos azt mondta ekkor, liogy Szmre­csányi elbeszélése szerint Kovács Gyula nagyon izgatottan viselkedett s képviselő­társai revolvert vettek el tőle. Szmrecsányi György vallja, hogy Vásár­helyinek csak annyit mondott, hogy Kovács nagyon izgatottan viselkedett a Házban s kijelentette, hogy noha ki van tiltva, mégis meg fog jelenni s lia munkapárti képviselő nyúl hozzá, lelövi, ha pedig rendőr nyiul hoz­zá, magát lövi agyon. Elnök a tárgyalás folytatását délután 4 órára halasztotta, A DÉLUTÁNI TÁRGYALÁS. (Eltérő vallomások.) Baloghy György dr. elnök délután négy órakor megnyitotta a tárgyalás folytatását. A délutáni tárgyalás folyamán javarészben ujságiró-tanukat hallgatott ki a biróság, a kiknek vallomása szerint Kovács Gyula kép­viselő a merénylet előtt izgatottan viselke­dett. Hogy célzott-e Kovács Gyula, arról el­térő a tanuk vallomása. Némelyek szerint igen, mások szerint pedig nem. (A karzatra vezetett küldöttség.) Szalui Károly képviselőházi altiszt volt a délutáni tárgyalás első tanuja. Vallomása szerint Kovács Gyula a merénylet napján iz­gatottan viselkedett, tőle vizet kért. Kovács a folyosón találkozott egy küldöttséggel, a mely Csonos Andor képviselőhöz készült. A képviselő fölajánlotta szolgálatát a küldött­ségnek, amelyet a karzatra vezetett. Farkas Zoltán képviselő szerint Kovács Gyula kijelentette előtte, hogy nem veti alá magát a kitiltó határozatnak. Azt monda, hogy ha a munkapárti képviselők megtá­madják, közibük lő, ha pedig a rendőrök bántják, agyonlövi magát. Elnök: Tisza István grófról nem beszélt? Tanú: Nem. (Hirlapirók és detektív.) Vámos Frigyes detektív, aki a merény­let idején szolgálatot teljesített a Házban, ugy 'Itáta, hogy Kovács Gyula célozva lőtt az elnök felé. Lenkei Gusztáv és Somogyi hirlapirók vallomása szerint Vámos detektív a merény­let idején nem tartózkodott a képviselőház­ban. A hirlapirók a szembesítésnél föntartot­ták a vallomásukat. Kovacsics Miklós detektív a célzásra vo­natkozólag nem adott határozott választ, Knapp Béla detektiv pedig csak hallotta a lövéseket. ]Vécsey Marcell hirlapiró szerint Kovács Gyula a merénylet előtt föltűnően izgatottan viselkedett. Kertész Manó kaposvári kereskedő ki­hallgatása után Egry Béla képviselő kihall­gatása következett. A képviselő vallomása szerint 'Kovács^ Gyulának a Házból való ki­utasítása után a párt értekezletet tartott, a melyen elhaározták, liogy respekálják a ha­tározatot. Kovács Gyula azonban később ki­jelentette, hogy nem veti alá magát a ki­utasító határozatnak. Gerényi Péter gazdál­kodó kihallgatása után negyedórás szünetet rendelt el az elnök. (Célzott — nem célzott.) Szünet1 után Polónyi Dezső dr. védő uj tanúnak bejelentette Pásztor Bélát, amely ellen nem volt kifogása a vádhatóságnak. Matkovics Béla újvidéki főispán vallo­mása szerint Kovács Gyula egy pillanatig célzott és aztán gyors egymásutánban lőtt. Roóz 'Rezső hirlapiró szerint Kovács Gyula nem célzott. Nagy Kálmán rendőrorvos lé­nyegtelen vallomása után Szakács Béla hir­lapiró kijelentette, hogy öt lövést hallott, a melyek közül az utolsó erősebb volt és való­színűleg más fegyverrel történt. \ (Az újságírók papirgolyója.)^ Seffer László vallomása szerint a nie­rénylet előtt beszélt Kovács Gyulával, aki minden kérdésre értelmetlenül válaszolt. El­mondta még Seffer, hogy az újságírók a me­rénylet után papirosgolyókkal próbáltak lö­völdözni az elnöki szék felé, de minden go-

Next

/
Oldalképek
Tartalom