Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-10 / 101. szám

Szerkesztőség Kárász-utca 9. Nappali-telefon: Éjjeli-telefon: 305, 10-83. Előfizetési ár Szegeden egész évre . K24-— félévre.... K12­negyedévre K 6"— egy hónapra k 2-­Egyes szám ára 10 fillér. Előfizetési ár vidéken egész évre . K28 - félévre.... K 14 — negyedévre K T— egy hónapra K 2"40 Egyes szám ára 10 fillér. K I a d ó i 1 v a t i 1 K4rá«z-ntca Kiadóhivatali-telefon: 305. Kiadó telefonja: 81. SwpA 1912 L évfolyam 101. szám. Kedd, december ML ír .r, Végsőkig, feszült hangulatban, forró és kétségbeesett izgalmak között várják az ötvenkét milliós monarchia népei, mikor és hogyan dönt Bécs a szuronyok hegyéig kiélesedett szerb konfliktusban. A trón­örökös politikáját szolgáló Reichspost va­sárnapi száma türelmetlenül sürgeti a le­számolást. Ezt a rettentő bizonytalanságot — úgymond — a nagy Pasics provokáló izeneteit, a szerb tisztek hetvenkedő kard­csörtetését nem lehet elbírni. Bécsben nőt­tön-nő a háborús közvélemény s bár Bu­dapest, Lemberg, Prága, Zágráb látszólag csön,des, mindenütt, még a szláv népesség­ben is rendkívüli felháborodást keltettek Szerbiának a monarchia ellen irányuló ki­rohanásai, a szinte véget nem érő inzul­tusok, egy nagyzási hóbortba esett kis ná­ció fegyelmezetlenségének ingerlő és arro­gáns megnyilvánulásai. A Burg tájékán olyan hangokat hallani, hogy könnyelmű­ség és megbocsáthatatlanul rossz taktika, ha az osztrák-magyar nagyhatalmi tekin­télyen esett durva sérelmeket nem torolják meg és békülékeny szándékokkal csak a szerbség szarvait növeljük. A helyzet igen komoly, több ennél: végzetesen válságos. Nagy és döntp elhatározások küszöbén állunk. Megrettent lélekkel, visszafojtott lélegzettel, szüleink és gyermekeink sor­sáért aggódó, reszkető szívvel várjuk az öreg király parancsát... Emlékezetes, hogy Berchtold gróf nem követelt választ annak idején Ugrón István belgrádi követünk ama tiltakozásá­ra, hogy a szerb hadsereg az adriai par­tokra is kiterjessze háborús műveleteit A tiltakozás elhangzott és a szerb csapatok bevonulták Durazzóba, vagyis ellenszegül­tek az osztrák s magyar monarchiának. Ugyanakkor az orosz pánszláv körök ha­talmas agitációt inditottak Szerbia mellett és a hivatalos Oroszország ennek az áram­latnak ^gy adott nyomatékot, hogy had­testeit hadi létszámra emelte és az osztrák hafár felé tolta. Hartwig belgrádi orosz követ nap-nap után arról fecsegett, hogy Szerbia érdekei jogosak és a kikötő meg­szerzésétől nem lehet elütni a szerbeket. Németország is megmozdult és szövetsé­ges hűségének, tettre készségének világr^ sgo|ó dokumentumát szolgáltatta, amikor Bethmann-Hollweg kancellár azt a kijelen­tést tette, hogy ha Ausztria-Magyarorszá­got egy harmadik hatalom megtámadná, Németország fegyveres erővel támogat bennünket. Azóta megújították a hármas­szövetséget. Olaszországgal teljesen egy­öntetű politikát folytatunk Albániában _ s ezenfelül Románia is mellettünk áll. Szer­bia igy könnyen négy tűz közé kerülhet: Ausztria-Magyarországon kivül a román, az albán és a török fenyegeti. Oroszország nagyon meg fogja gondolni, hogy az óva­tos Franciaországgal való szövetségben rászánja-e magát egy rettentően véres há­borúra, amely az orosz birodalom minden belső furiáit is felszabadítja. Szerbia provokálása a prizrendi eset­ben érte el csucsfokát Prohászka Oszkár konzul bántalmazását maguk a szerbek se tudják letagadni. Egyelőre még azt hazud­ják, hogy Prohászka rálőtt a szerb csa­patokra, de akik ismerik egy hadjárat ve­hemenciáját, nem fogják elhinni, hogy egy szál konzul fegyverrel provokáljon egy egész ellenséges csapatot. A prizrendi kon­zul hallatlanul brutális, a népjogokba üt­köző megtámadása az egész monarchia ellen .irányuló gaztett. Edl konzul még nem fejezte be a heíyszini vizsgálatot, de tény, hogy a belügyminisztériumban a fölhdbo­ritó szerb merénylet minden részletéről alaposan informálva vannak. Az aktákat ebben az ügyben nemso­kára nyilvánosságra hozzák és akkor látni fogja Oroszország, milyen hitvány társa­ságnak vállalta el legfőbb protegálását. Egész Európa el fog bámulni és nem akad­hat intelligens ember, aki ökölbe szorult kézzel ne követelne elégtételt Szerbiától. Hir szerint Berchtold gróf a prizrendi tet­tesek fölakasztását, illetve agyonlövetését fogja követelni. Arról is tudnak, hogy Pro­hászka inzultálása Jankovjch szerb tábor­nok parancsára és aktiv részvételével tör­tént. Ezért hallgat Pasics a prizrendi alá­valóságról. Jankovich tábornok ur, mint nagy hős szerepel most Szerbiában. Ter­mészetes, hogy a szerb kormány nem szol­gáltatja ki Jankovichot és albángyilkos társait az osztrák-magyar monarchiának. Pasics az ő régi szokása szerint homályos, kertelő kijelentést fog tenni, amivel persze Ugrón követ nem elégedhetik meg. Erre következnék az ultimátum, bár igen ma­gas bécsi körökben az a fölfogás, hogy Szerbiával nem szabad hadijog szerint va­ló háborút viselni, hanem a prizrendi bűn­tett megtorlása végett büntető expeditiót kell küldeni Szerbiába. Minthogy egész Szerbia ellenszegülne, ez a büntető expe­díció voltakép háborús sereg lesz, azzal a különbséggel, hogy a genfi konvenció sza­bályai itt nem érvényesek. Sok függ persze attól, milyen álláspontra helyezkednek a prizrendi ügyben a többi hatalmak. Né­metország és Olaszország föntartás nélkül helyeselni fogja eljárásunkat. Anglia, a mely a belgrádi királygyilkosság után visz­szahivta követét, nem állhat most sem a szerbek mellé. Franciaország közvélemé­nye föl fog zúdulni a muszka ellen, ha arra akarják kényszeríteni, hogy egy undoritó zsivány-stiklihez hátvédül használja föl. Minden valószínűség szerint egyedül ma­rad Szerbia ebben a piszkos afférban. Az osztrák-magyar hadsereg azzal a feladattal vonulna be Szerbiába, hogy a tetteseket kézrekeritse és megbüntesse. A bécsi háborus-párt azonban tovább akar menni . . . Hogy szándéka valóra válik-e, ki tudja ebben a vérförgetes világban. A kocka még nincs elvetve, Szerbia meggon­dolhatja magát s talán a londoni bébekon­ferencián megtalálják az elintézés vértelen módját. Oroszország szerepe: ugyebár, ma mégis egyik legfontosabb dolog. A hármas­szövetség megujitásúnak publikálása azonban nem fogja eltéveszteni hatását — Oroszországban. A publikálásnak az a nagy jelentősége, hogy a háborús szándék­kal operáló Oroszországnak megmutassa azt a kősziklát, amibe okvetlenül beleüti a fejét, ha megindulna az osztrák-magyar határok felé. Oroszország tehát hiába vont össze tizennyolc hadtestet, közel egy mil­lió katonát a határainkra: a hármasszö­vetség megujitása és publikálása ép ugy le fogja szerelni, amint tökéletesen hasonló körülmények között leszerelte 1888-ban. A hármasszövetség itt Európa szive közepén már harminc év óta őrzi Európa békéjét s megújításával további tiz eszten­dőre fogja őrizni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom