Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-06 / 99. szám

19Í2. december 7. DÉLMAOYÁRORSZÁÖ o ujját valami kemény tárgyra és aztán vakmerő elszántsággal élével rácsapja a bárdot, hogy kettéválik az ujja. rácsapja a bárdot-, hogy kettéválik az ujja. Öntudatosan, szembenézve a kiszámíthatatlan veszedelemmel cselekedett, önmaga hajtotta végre saját magán az Ítéletet, a saját Ítéletét. Mennyivel több elszántság, nagyobb vakmerőség kell ehez, mint a háborúban a vaktában való harchoz, amikor az ember meg is menekülhet. És a háborúban az ember nem is önmaga határoz az élete sorsán, ebbe az ellenségnek is van egy kis beleszólása. A Riczók István hősiességével csatát lehetne nyerni. De ezért a hősiességért mégis meglakol, mert ez a hősiesség — gyávaság. Aki fél valamitől, az nem lehet liős. Aki pedig annyira retteg, hogy a saját életét is kockára teszi — félelmében, annak a vakmerősége nem elismerésre, hanem megMlyegzésre méltó. )A hősiesség néha becstelen. Lukács miniszterelnök a kivételes javaslatokról. — A munkapárt értekezlete. — (Saját tudósítónktól.) A nemzeti munkapárt pénteken este igen látogatott értekezletet tartott Ghyllány Imre báró elnokléséveL A kormnáy résziéről megjelentek az értekezleten Lukács László, miniszterelnök, Székely Ferenc és Hazai Samu miniszterek. Az értekezlet napirendjén szerepelt a kivételes törvényjavaslatok tárgyalása, amely szombaton, a költségvetés tárgyalásának a megszakításával, a Ház elé kerül. Darvay Fülöp dr. előadó minden részletre kiterjedő, gondos beszédében ismertette a kivételes törvényjavaslatokat. Beszédében ráutalt arra, liogy az alkotmányos felelősség súlya terheli a kormányt a törvényjavaslatok benyújtásánál. Az előadó beszéde után Lukács László miniszterelnök emelkedett szólásra, Tisztelt értekezlet! — Nem azért szólalok föl — mondta a miniszterelnök, — hogy kiegészítsem az előadó ur beszédét, mert az nem szorul kiegészítésre. Azért kérek néhány szót, hogy beváltsam a közigazgatási bizottságban tett igéretemet, A miniszterelnök aztán rátért a (kérdés ismertetésére. — A közigazgatási ós az igazságügyi bizottság — mondta Luikács — elfogadta a törvényjavaslatokat, az ismert módositással. Elfogadta a helyzetre való tekintettel ós — lia szabad hizelegnam magamnak — a kormány iránt való bizalmából. (Éljenzés.) Habár fölmerült az aggodalom, hogy az intézkedés nem megy-e tul a batáron, talán a kényszer szüksége nélkül! Akkor neon voltam abban a helyzetben, hogy erre az aggodalomra válaszoljak, most már azonban abban a helyzetben vagyak, hogy a módosításokat is beterjeszthetem. — Az első szakasz módosítása számol minden aggállyal. Három eshetőség van kontemplálva. 1. A háború tényleges kitörése, Ebben az esetben természetesen fönállanak a kivételes intézkedések, ebben az esetben minden erőnket meg kell feszítenünk a haza érdekében. 2. Amidőn a háború veszélye fenyeget. Ebben az esetben a kivételes intézkedések életbeléptetnek, de csak akkor, ha a háború nem hosszabb ideig tör ki. — És ez az a pont — mondta a miniszterelnök — ahol az aggályok fölmerültek. Hogy niem fog-e csorbittatni a hatalom joga! Nem-e szenved sérelmet a törvényes ellenőrzés! Nem csorbitják-e a törvényhozás jogát! — Erről gondoskodik a módosítás — folytatta Lukács — amely rövid összefoglalásban a következő: — Ha a háború az első kivételes hatalmi intézkedésektől számitott négy hónapon belől be nem követikezíiék, a kivételes intézkedéseket hatályon kiviil helyezik, ha csak a törvényhozás hozzá nem járul a föniartásához. — Ha a háború veszélye elmúló, akkor a katonai előkészületek megszüntetésével együtt a kivételes intézkedések természetesen hatályon kiviil helyeztetnék. Az értekezlet nagy éljenizéssel fogadta a miniszterelnök beszédét és egyhangúlag elfogadta a módosított törvényjavaslatokat. Székely Ferenc igazságügyminiszter fölszólaJlására a harminckettedik paragrafust a horvát autonómia érdekében ugy módositották, hogy Horvátország önkormányzatára vonatkozó intézkedésekre az ottani törvényhozás határozata az irányadó. Bécsből jelentik; Az osztrák kormány egyhangú föllépésére a Stiirgkh-kormány arra az elhatározásra jutott, bogy a háborús javaslatokat, módosítja, illetve enyhíti. Hozzájárult ebhez az is, liogy a magyar kormány is kénytelen deferálni és bizonyos módosításokhoz beleegyezését adni. a leglényegesebb módosítás az, hogy az 1. paragrafus határozott rendelkezéseivel csak a háború, vagy közvetlen háborús veszély esetére statuálja a rendkívüli intézkedéseket. Ezenkívül Stürgfkh gróf hajlandó a javaslatba pótlólag fölvenni egy szakaszt, amely szerint a hadi szolgálatra utóbb bellivott népföl kelőkot, vagy más ötven éven aluli férfiakat, akik aktív katonai szolgálatot nem teljesítettek, nem lehet tűzvonalban fölhasználni és hogy ia háború kezdetén nem leliet beliivni mást, csak a fiatalokat. Más enyhítő rendelkezéseiket az osztrák kormány rendeleti uton fog közzétenni. A kormány reméli, hogy ezek az enyhítő módosítások biztosítani fogják a javaslat sima elintézését, de ha mégis nehézséget támasztanak a jelenleg abstruáló cseli szocialisták és cseh nemzeti radikálisak, akkor a törvényt a 14. §. alapján fogják életbe lépt&tni. Annak a hangsúlyozásával, liogy a többség a javaslatot elfogadta. mw^Mmmmmmmmm^mm ! taft] aMzásoKra! ü kimeritő felvilágosítást nyújt G n Dr. Dános Árpád min. fo- n galmazó által irt és Várnay L. ü kiadásában megjelent követ- 0 * kező müvek: — • G A házadó Ára 1 kor. Q n A földadó . Ára 1 kor. n u Az általános kereseti- és jö- U vedelemadók .... Ára 2 kor. n A nyilvános számadásra köQ telezett vállalatok adózása Ára 2 kor. [] Magyarország adórendszere ü Kötve Ára 6 kor. Q m^mmmummmwmmmmmm Görögország ellentéte, a szövetségesek manővere? — Nehezen vajúdik meg a béke. - Készüődés a londoni tárgyalásra. — Mi történik Csataldzsánál ? — Ujabb véres harc Drinápoiynál. — (Saját tudósítónktól.) A Balkán-szövetség és Törökország háborújáról a ma érkezett távirati jelentések alapján a következő tudósítást közöljük: Londonból jelentik: A béketárgyaláson előbb megállapítják Törökország uj határait és aztán a szövetségesek megállapodnak a meghódított területek fölosztásán. Ezen a tárgyaláson a török delegátusok nem vesznek részt. Berlinből jelentik: A londoni béketárgyalás legfölebb huszonöt napig tarthat. Ha addig nem sikerül a megegyezés, újból megkezdődik az ellenségeskedés. Belgrádból jelentik: Ma minisztertanács volt, amelyen megnevezték a londoni béketárgyalásra kiküldendő szerb delegátusokat. A delegátusok utasítást kaptak a kormánytól, hogy egyöntetűen járjanak el a bolgár delegátusokkal. A békeföltételeket közösen állapítják meg a szövetséges államok. Frankfurtból jelentik: A portának oka van arra a föltevésre, hogy Görögország nem a Bulgáriával szemben való elhidegülés miatt nem irta alá a fegyverszünetet, hanem, mert ez volt a Balkán-szövetség megállapodása. Ezzel azt akarták elérni, hogy a blokád ne szűnjék meg és hogy folytonos akcióra kényszerítsék Törökországot. —• Ez a hir már a forrás miatt is igen nagyjelentőségűnek látszik. Szófiából jelentik: A fegyverszünet megkötése ellenére tegnapelőtt véres harc volt törökök és bolgárok között. A törökök akiknek nem volt tudomásuk a fegyverszünet megkötéséről, kitörtek Drinápolyból, de a bolgárok visszaverték őket. Néhány órával később megtudták Drinápolyban, hogy a fegyverszünet létrejött, mi a törököknél nagy örömöt okozott. Konstantinápolyból jelentik: A napi élelemszállitás az ostromlott erődök részére megkezdődött. A törökök adatai szerint a drinápolyi helyőrség létszáma tizennyolc- és huszonnégyezer körül ingadozik. Szkutariban sokkal jobb a helyzet, mert ott elég az élelmiszer és a muníció. Janina jól tartja magát s már csak egy óra járásnyira van tőle a török fölmentő sereg. A csataldzsai vonalnál a törökök határozotan előnyben vannak a bolgárok fölött, akik török számítás szerint a csataldzsai erődök ellen intézett támadásoknál tizennégyezer embert veszítettek. Szófiából jelentik: Hivatalos bolgár helyen kijelentették, hogy a fegyverszünetről folytatott tárgyalás során szerzett tapasztalatok, valamint a nagyhatalmaknál mutatkozó hajlandóság jogot adnak arra a reménységre, hogy a londoni béketárgyalás kedvezően fog lefolyni. Nagy a fontossága e tekintetben annak, hogy Bulgária és Törökország jövendőbeli elhatárolásának kérdésében már most majdnem eljutottak az elvi megállapodáshoz s igy a végleges megegyezésnél nem igen fog jelentékeny nehézség fölmerülni. A hadisarc kérdésről is ugy vélekednek, hogy nem lesz nehezen áthidalható akadálya a béke létrejöttének annál kevésbbé, mert biznak benne, hogy a