Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-31 / 117. szám

8 DÉLMAGYARORSZAG 1912. december 20. be a helyiségbe, egy vendéglői főpincér ve­zetésével. Leültek, körülnéztek és meghívtál az idegent egy ikártyapártira. Az Idegen elfo­gadta a meghivást. Leült, játszott, vesztett Miikor javában vesztett, hirtelen nagyot ütött az asztalra: — Ugy, — mondta — most adjatok ide minden pénzt. Detektív vagyok s a bankot a törvény nevében lefoglalom! Ezezl előrántott iá zsebéből valami iga zolvány-féle papirost, meglobogtatta az ájul­dozó partnerek előtt, zsebrevágta a pénzt, a mit az asztalon talált s felirta a játékosok neveit. — Most pedig gyerünk tovább — mondot­ta azután egyik partnerének, Csák váry Fe renc főpincérnek — tartsunk kártya-raz ziát. Minden bankot szétugrasztunk ma. Csákváry megijedt, s vezette az ál Utóla­gos titkos rendőrt egy másik kávéházba, ahol szintén nagyban folyt a tiltott játék. —A törvény nevében! — mondta az ide­gen, mikor belépett a kávéház ajtaján. A játékosok erre felugráltak s pillanatok alatt eltűnt az asztalról a pénz, kártya, min den. — Adják át a pénzt — kiáltotta az állí­tólagos detektív — hazárdjátékot játszottak, lefoglalom .a bankot! A kártyások azonban nem akarták od.a adni a pénzt. — Jó, majd ,meglátjuk! — .mondta az idegen s elment. Egyenesen a csen dóriak ta­nyára sietett. — Budapest\ á,lhmvr<(ndőrségi dcttdjálfv vagyok, — szólt a járásőr mesterhez és újból előhúzta azt az igazolványféle papirost, — karhatalmat kérek hazárdjáték-bankok lefog­lalására. Az őrmester) szalutált is ijjiz állítólagos detiktiv rendelkezésére bocsátott két. markos csendőrt. Azokkal az idegen, visszament a ká­véházba, elszedte a pénzeket, felírta a neve­ket, aztán — aztán, mint, aki jól végezte a dolgát, .a karhatalmat jelképező csendőrök tisztelgése közben elvonult. Másnap tudta csak meg iMáramarosszi­get, hogy az állítólagos budapesti detektív — szélhámos volt. Most keresik. — Történet az elhagyott házról. Budai Jánosné, rókusi hláztuLajdonosnő, a napok­ban elutazott Szegedről ós minthogy egy edül lakott a házban, megkérte a szomszédasszo­nyát, .hogy ügyeljen a lakására. A szomszéd­asszony szombaton rémülten tapasztalta, hogy a bezárt lakás ablaka nyitva áll. Az esetről jelentést tett a rendőrségen. Két de­tektív az asszonnyal megjelent a házban és konstatálták, hogy a lakásból semmi nem hiányzik. A idetektivek éjjel lesbeálltak, liogy megtudják a rejtélyes eset okát. Nem sokáig kellett várakozni ok. Valaki átmászott az ala­csony kerítésen és egyenesen a nyitott ablak­nak tartott. A detektívek leftil,lelték. A fiatal­ember igazolta magát: Szmidák Miklós, sze­gedi gipszszőbrász. Elmondta, hogy csak hál­ni járt az elhagyott házba, mert nincs laká­sa, Magánlaksértés miatt megindult ellene az eljárás. — Szélhámos uri dáma. Veszedelmes szólhániosnőt kerített kézre tegnap a szege­di rendőrség. Az urasan öltözött dáma a csalásnak egy egészen uj módjával akart boldogulni. Azon az alapon, hogy ő szenve­délyes gyűjtője az 1901-es veretű ezüst koro­násoknak. Néhány hét előtt beállított a Gi­zella-téren lévő trafikba és a tulajdonosnő­nek előadta kívánságát, liogy a tiz éve for­galomba került koronásokat hajlandó tiz fil­lér ráfizetéssel megvenni. A trafik tulajdonos­nője készséggel .teljesítette az úriasszony ké­rését 'ós átadott neki három darab egy ko­ronást. Néhány nap előtt ismét 'megjelent, a titokzatos hölgy a trafikban. Legutóbb szombaton járt bent ós buzgón segített az 1901-es egykoronások keresésében. Kiváloga­tott néhányat és sietve távozott. A trafikos­né óvatosságból megolvasta a pénzkészletet és meglepetten konstatálta, liogy ötven darab egykorohás ,hiányzik. Rögtön szólt a Gizel­la-téren posztoló rendőrnek, aki az elegáns hölgy után sietett és a .Szentháromság-utcá­ban utóiérve, igazolásra szólította föl. A hölgy fölháborodva méltatlankodott, a rend­őr azonban a kifakadásai dacára is bekísérte a városházára. — Én Ríttak Csáky Pál ujpamádi föld­birtokos felesége vagyok, hogy mer engem inzultálni! — mondta útközben a hölgy. — Majd meglátjuk odabenn, nagyságos asszony. A dámát Szakáll József dr. alkapitány hallgatta ki. Kilétéről neki is azt mondta a hölgy, mint a rendőrnek. Erre diszkrét táv­iratváltás következett az ujpanádi elöljáró­sággal, amely azt válaszolta, hogy az illető hölgy .soha se volt földibirtokosné, ellenben volt'már cirkuszi táncosnő, íhárfapengető, sőt legutóbb kártyavetéssel is foglalkozott Ujpa­nádon. Veszedelmes vasúti tolvajnő, s több ízben volt büntetve is. Amikor az ujpanádi elöljáróság táviratát megmutatták neki, elsá­padt, de aztán erőltetett nevetésre fogta a dolgot ós beismerte a tarfikban elkövetett lo­pást. Az ötvenkorona is megkerült, A szélbá­inosnőt rögtön letartóztatták, egy-két nap múlva pedig átkísérik az ügyészség foghá­zába. Kiderült, hogy egy liónap óta lakott a .Szentháromság-utcában, csinos bútorozott szobában s most a rendőrség kutat egyéb vi­selt dolgai után is. Nagyon valószinü ugyan­is, hogy a kalandornő egy hónapos szegedi tartózkodása alatt nem a „műgyűjtés" az egyetlen szélhámos tette. — Két legény. Baján, mint onnét táv­iratozzák, tegnap éjjel két legény megtámad­ta Frey István magánzót és több kósszurás­sal halálosan meg,sebesítette. Erey segélykiál­tásaira Lamberger Mór odasietett, mire a le­gények elfutottak. Freyt haldokolva szállí­tották a kórházba. A tetteseket erélyesen nyo­mozza a csendőrség, de eddig semmi ered­mény. — Lemondott miniszter. Pétervárról je­lentik, hogy Makarov miniszter lemondott. Császári uíkáz jóváhagyta a belügyminisz­terinek betegség miatt benyújtott lemondását, de a cár köszönetének kifejezésével Ma'ka­rov tagja imarad a birodalmi tanácsnak és a szenátusnak. A belügyminisztérium vezetésé­vel a cár Maklakow-ot, a Csernigow tarto­mány főikormányzóját bizta meg. — Munkások vasárnapjai. A nyilvános vasárnapi előadásokat rendező bizottság (va­sárnap) tartotta meg az idei hetedik előadá­sát az állami felsőkereskedelmi iskola vegyta­ni termében, melyet .ez alkalommal is zsúfo­lásig megtöltött a hasznos szórakozást ked­velő és tanulni szerető hallgatóság. Az első előadó Szmollény Nándor állami felsőkeres­kedelmi iskolai tanár a „drágaságról és an­nak okairól", a második előadó Albert Ist­ván szintén állami felsőkereskedelmi iskolai tanár a „népszínműről" tartottak tetszéssel fogadott szép előadásokat, melyeknek végez­tével sok tapsban volt részük a hálás hallga­tóság részéről. — Beteg gyermek levele. Marcalgergely községi postaszekrényében a Kis Jézushoz cí­mezve nrejgható 'leveleit találtaik karácsony másodnapján. Egy .szegény beteg gyermek tele forró .reménységgel és bizodalommal kö­nyörög benne karácsonyi ajándékért. Nem játékért, nyalánkságért esedezik, hanem uj tüdőért, liogy ne kelljen annyit köhögnie és ne essék olyan nehezére a beszéd. A kis beteg levele igy szól: Édes, jó Jéznskátm, ne félj nem kérek .annyifélét, mint a többi -gyerekek. Tudom, hogy a Micike mángorlót, főzőedényt, baba­sainházat, a Bandi meg biciklit, csákót, kar­dot és lovacskát kért. Én nem leszek olyan szerénytelen, csak egy tárgyat kérek, de azt nagyon. Még karácsonyfát sem kérek, mert tndom, ihogy ezt minden gyermek kéri. Pedig én is nagyon szeretem az aranydiót, az an­gyalhaját, meg azt a sok-sok édességet, ínely­iyel tele van aggatva a fácska gallyai. De lo­mondok erről is, hogy annál biztosabban meg kaphassam azt a másikat. Bocsáss meg, hogy ilyen szokatlan kéréssel fordulok hozzád. Lásd ón már oly.an. .régen beteg vagyok, .any­nyira köhögök, hogy szinte beléfuladok. Ha nagyon rám jön a roham, még el is ájulok. A hangom pedig oly.an gyönge, hogy aliig le­liet hallani. Nagyon szépen kérlek, édes jó Jézuskám, hozzá nekem karácsonyra egy uj tüdőt, liogy ne kelljen már annyit köhögnöm ós hogy a hangom is erősebb legyen. Hogy olyan élesen hangzók, .mint a Fikász Jancsié, aki ha elkiáltja magát, liogy: „Csiibe b.uj ki!" akkor .azt az ötödik utcában is meghallják. Ne félj Jézuska, hogy majd én is ugy rakon­cátlankodom a jó erős hangommal, mint a Bende Gyurka, aki addig kiabálta be azokba a házakba, .ahol .rossz tanulót tudott: „Eresz­szék ki a borjut", mig elcsípték ós jól elver­ték. Lármázni se fogok solia, csak adjál egy jó erős tüdőt, meglásd milyen jó ás szófogadó gyerek leszek. Édes jó Jézuska imost már nem irok többet, mert már igen kifáradtam s .a kö­högés is nagyon fojtogat. Istenem, milyen .finom is voln a, liogy ha karácsonyikor -elmehet uék a templomba és .szép erős hanggal éne­kelhetném a többi gyerekkel együtt: Boldog örömnap derült ránk . . . A kis beteg szomorúan, lázasan fekszik ágyában s azt hajtogatja egyre, hogy a le­velét nem kapta meg a Jézuska. Most larra kérte a környezetét, liogy juttassák el a kéré­sét az újságba. A kis fiu levelét Kárpáty József marcatgergelyi tanitó juttatta hoz­zánk. A gyermek a tanítványa volt s szeret­né megnyugtatni, hogy a Jézuska talán .még­is csak tudomást szerez az ő beteg kis fiá­nak 'forró kívánságáról. — Az eperjesi jogakadémián az 1912— 1913. tanév II. felére a /beiratások 1912. január 7-ikétől 19-ikédg .eszközlendők, az előadások január 23-ikán veszik kezdetüket. Utólagos felvételnek január 20—22. napjain dékáni-, azután pedig tanári-kari engedéllyel .lelhet helye. A félévi tandíj 50 korona. Evangélikus lelkészek, tanárok és tanítók fiai — tekintet nélkül vagyoni viszonyaikra — minden továb bi folyamodás nélkül a tandíj felét fizetik. A jogakadémiai hallgatók vallásfelekezeti kü­lönbség nélkül részesülhetnek ,a Gollegium kebelében fennálló, újonnan épített s kényel­mesen felszerelt tápintézet kedvezményében; ebéd- és vacsoráért a második félévben 108. kor. fizetendő. A .joghallgatók a tápintézetbe Ihavonkimt is beléphetnek, mely esetben .ebéd­és vacsoráért 19 kor. fizetendő. A reggeli dija havonkint (tej) 3 kor., (Ikávé) 5 kor. Az arra érdemesek igényt tarthatnak .a Collegium ál­tal évenkint kiosztatni szokott ösztöndíjakra; valamint a szegénysorsuak tandájmentesség­re, táp intézet i-dij elengedésre s a jelentékeny .alaptőkével rendelkező „jogász segélyegylet" támogatására. A jogakadémiai ifjúság, vala­mint ,a eollegiumi nagy-könyvtár — utóbbi­ban nyilvános olvasótermek — a hallgató­ság rendelkezésére áll. A karácsonyi és félévi szünidőben mindennemű felvi 1 ágositásofcka 1, levélbeni megkeresésre, szivesen szolgál a jogakadémia dékáni hivatala. — A jogakadé­mia dékáni hivatala. A „Délmagyarország" telefon számai: Nappali szerkesztőség 305. Kiadótulajdonos Sí. Éjjeli szerkesztőség 10 83. Kiadóhivatal 305.

Next

/
Oldalképek
Tartalom