Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-29 / 116. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG 1912. december 20. mondta keményen, — az tárcának született és nem vezércikknek. Merénylet! És sokáig nem tudta megbocsátani, hogy a tárcának szánt szociológiai irását vezércikknek adták — amikor valóban annak született. Vagy bárom bét .előtt Szegeden járt — legutóbb A farhas bemutatóján láttuk — valami milliós vállalkozás miatt. Egyik előkelő szegedi kereskedőnek előzőleg sürgönyöket menesztett, liogy jönni fog, itt és itt várja, várta is, de Gonda nem jött. Egy napon aztán csak átrándult — anélkül, bogy érkezését megsürgönyözte volna — és telefonon fel hivta a kereskedőt: — Jöjjön kérem a Korzó-kávéházba, maga ügyes ember, majd meglátom, mit teke tek. Találkoztak ós Gonda milliókról kezdett ábrándozni. Valami terve volt, amelyről azt remélte, liogy megkóditja vele ,a világot. A kereskedő azonban rögtön átlátta, bogy a milliós terv puszta ábrándnál nem egyéb. Gonda magyarázott, hogyan kell azt megcsinálni. Sokat és szépeket beszélt, ugy, liogy egy extázisos pillanatban megálmodta. — Milliók urai leketüus. — mondta végül szóles gesztusokkal ós ragyogó szemmel, s a kereskedő bólintott rá . . . A Jövendő cimü irodalmi lapját roppant nagy gonddal és szeretettel szerkesztette. Nem liiába, vitt is kulturLevegőt a csöndes és elzárt Vásárhely atmoszférájába. Nemrég valami cikk jelent meg a lapjában, amelyet ő előzőleg nem olvasott végig. Gsak nyomtatásban látta és rossz volt-e, nem, de nagyon megharagudott miatta. A körülötte nevelkedett fiatal művészgárdának ekkor határozottan kijelentette: — Az egész lapot magam fogom irni! — Az egész lapot? — kérdezték a fiuk megrökönyödötten. — Igen), mindent. Vezércikket, tárcát, verset, mindent. Kritikát is. — De az én versemet nem Írhatod te, mikor a nevem alatta van — szólt ijedten egy sápadt képű költő. — Az nem baj. A neved ott lesz, de az is ott lesz, irja Gonda József. Mindent én irok. Megmutatom, hogy az egész lapot én írom Mit tehettek egyebet a munkatársak lenyugodtak . . . beMinden háziasszony teljes meggyőződéssel mondja: Nincs kávé Franck nélkül! és azért ajánlják csak. a „valódi" FRANCK-ot a „kávédaráló" védjeggyel, melyet belföldi nyersanyagból Kassán, honi ipar állit elő. bbbbbbbbbbhbflbbe«b»hbh@ií»s2 Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal, Szeged Kárász-utca 9. Adatok a M. A. V. 1912 évi működéséhez. — Az üzletvezetőségek. — III. osztályú gyorsvonat. — 84.210 kocsi beruházása. (Saját tudósítónktól.) Az államvasutak igazgatásában történt változások közül leg nevezetesebb az uj üzletvezetőségek, nevezetesen a budapesti központi és a szabadkai uj iizletvezetőségek felállítása. Az uj üzlet vezetőségek felállításával az eddig túlterhelt szegedi és aradi üzletvezetőségek részben tehermentesittettek és a vonalak az utóbbi évtizedben nyert tapasztalatok nyomán — a forgalom egységességének * szemmel tartású val — lehetőleg arányosan osztattak el az üzletvezetőségek között. Előkészítés alatt áll a Pécset felállítandó uj üzletvezetőség is. Az államvasút! személyzet anyagi hely z.etének javitása érdekében az idén'is történt jelentős 'lépés, t. i. u családi pótlék engedélyezése. Ez ugyan természeténél fogva nem terjed ki az egész személyzetre, azonban a folyton fokozódó drágaság közepette es azokra jutott, akiknek a megélhetés nehézségeivel legerősebben kell megküzdeniök. Régi óhajtása teljesült az utazó közönségnek akkor, mikor október 1-től kezdve egyes fővonalak gyorsvonatain III. osztályú kocsik járatása engedélyeztetett. Egyelőre a Budapest—zsoLnai, budapest—-brassói, budapest—Arad—tövisi, budapest—oeglód—szolnoki, budapest—szabadka—bródi, 1 mdapest —pécsi-és budapest—szombathelyi vonalakon közlekedik _ egy-egy gyorsvonatpár III. osztályú kocsikkal és amennyiben e reform a remélt siekrrel (fog járni ós a szükséges mjabb szerkezetű III. osztálya kocsik rendelkezésre fognak állani, bizonyára nem fognak az illetékes körök elzárkózni a III. osztályú gyorsvonata kocsik járatásának kiterjesztése elől. Az 1912. évben az államvasutak járómüvei rendkivüli mértékben szaporodtak. A mult év őszén és telén tapasztalt erős torlódások oka részben a kocsihiányban is keresendő. Ezért 1912-ben 4057 uj teherkocsi rendeltetett meg, ami által az államvasutak teherkocsiparkja 1912. végén 84.210 darabra emelkedett. A megrendelt személy kocsik száma 297 volt és igy az év végéig 7707 személykocsi fog állni az államvasutak rendelkezésére. A kalauz-kocsik száma 202-vel szaporittatott és ezzel az átlag 1912. év végén 2730 drbra rúgott. Az összes kocsik beszerzési értéke mintegy 22.300,000 korona volt. A mozdonyok beszerzésére költségvetésileg rendelkezésre jutott 16 millió koronából 228 drb. uj mozdony rendeltetett meg, ameyekkel együtt az államvasutak mozdonyainak száma a folyó év végén 3664-re szaparodott. A :m. kir. államvasutak hálózatán a beruházások terén alig egy évtized óta folyamatba tett rendszeres ós felette intenzív munkásság az 1912. év folyamán fokozott mértékben folytatódott. A korábbi években megindított erős ütemiü akciónak megszakítás nélkül való folytatására az 1912. évi álami költségvetéssel nyert hitelfedezet tériére az 1912. évben: 1. kocsik beszerzésére 18,000.000 korona, 2. mozdonyokra 16 imillió íorona, 3. a meglevő hálózatnak építkezések utján való fejlesztésére 56,984.000 korona, 4. uj vonalak épitósére 6,410.000 korona forditatott. Ezenfelül a költségvetésen kivül szükséges sürgős beruházásokra az 1912. évi 47. törvénycikkel az 1912. évre még 13,164.000 korona lett engedélyezve. Együttvéve tehát forgalmi eszközökre és épitési beruházásokra ebben az éviben igen jelentős összeg, számszerint 110,558.000 korona áll rendelkezésre. Részben már befejezett, részben még foyamatban levő építkezéseknek bennünket is érdeklő részeit főbb vonásaikban a következőkben ismertetjük: A hálózat fejlesztése, céljából tervezett uj államvasuti vonalak sorában az engedélyezett 10,000.000 koronából a már eddig végrehajtott előmunkálatokkal, tervezésekkel ós közigazgatási bejárásokkal kapcsolatos költségek födöztettek. A tényleges építés előreláthatólag még ez év vége felé meg fog indulni. A temesvár—orsovai vasútvonalnak Jablonioa és Mehádia állomásai között levő, az árvizek rongálásainak állandóan kitett mintegy 1200 méter hosszú szakasza áthelyezendő lévén, ugy ez az áthelyezés, mint a kapcsolatos 936 méter hosszú alagút épitése teljesen befejezést nyert. A vonalak teljesítő képességének fokozása cimen 10 millió koronával dotált költségvetési rovat terhére a tulhosszu 10—20 kilóméteres állomásközök megosztására tervezett uj állomások és kitérők épitése folyamatban volt: Soltvadkert—Tázlár és Kiskunhalas, Kiskunhalas és Kisszállás, Szabadka és Nagyfény, Szabadka és Csíkéról, Át,a és Villány, Babapuszta és Nemesmii ities, végül Zomíbor és Bácsszentiván állomások közt. Az előző évben ,iueigkezdett ilynemű munkák sorában folytat tat ott és részben befejeztetett a kitérők épitése B ács bokori—Bácsborsod és Baja, Berettyóújfalu ós Mezőkeresztes, Branyieska és Déva, Mezőtúr és Pusztapó, Szentlőrinc és Pellérd, Szabadka és Tavainkat, •végül Baranyavár—Pélmonostor és Dárda állomások közt. Második vágányok építésére 9,390.000 korona volt engedélyezve az állami költségvetésben. E téren serényen folytak a munkák a galánta—zsolnai, a rákos—ujszászi, a budalpeist — ikel enifr^d—.aidony-pusz'taszabolcs), a' nagyvárad—váradvelencei és a dúlja—vinkovcei vonalak második vágányai körül. Az első két vonalon, minthogy azokon a kettős vágányai forgalom már élőbbről megnyílt, most már csak állomásbővitő és biztosító, úgyszintén blokkberendezési munkák voltak folyamatban. A műhelyek épitése és kiegészítésére 5 millió koronát költöttek, mig személyzeti és munkáslakóházak, részben mint a már létező lakótelepek kiegészítései Pozsonyban, Zó-^ lyamibrezóban, Vajdaliunyadon, Adoinypusztaszabolcsban és a balatonvidéki vasút mentén épültek. A petrozsényi lakótelep folytatólagos kiépítése vállalatba adatott. 3bssbü3í8íg&£s3&ssbbrhbbbb Modern FÉNYKÉPÉSZETI műterem RUTKAI ÉS VITKAY Szeged, Kárász-u. 15. (Corsokávéházzal szemben.) HBRBBHRRigRiaHREBHaftBRRRRBRi