Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-01 / 94. szám

DÉLMAGYARORSZAG 1912. december 1. A gyorsírás szerepe a hadseregben. Irta: Muráthy Frigyes nyug. honvéd alezredes A mai modern korban, a gyorsaság szá zadában, amikor az emberiség mindent gyor san, röviden, a lehető legkisebb idő és mim kapazarlás nőikül akar végezni, a gyorsírás kiváló előnyeiről és használhatóságáról bő vebben beszélnem s azokat bizonyítgatnom azt hiszem felesleges. Hogy a gyorsírás min denkinek csak hasznára lehet, az már majd nem átment a köztudatba s azt Ismételgetni szószaporítás volna. A gyorsírás tudasa s an nak a legnagyobb mérvben való gyakorlat alkalmazása a hadseregben eddig fel nem is mert előnyöket biztosit a katonaság működésében. Legszentebb meggyőződésem, hogy gyorsírás tudása s annak alkalmazása nagyban hozzájárul a hadsereg győzelmeihez, dia dalaihoz, sikereihez, abban az egy esetben, ha az általános. A gyorsírást tudnia kell tehát a hadseregben a vezérkarnak, a tisztek nek, az altiszteknek, sőt még a közkatonának is, amit csak ugy érhetünk el, ha gyorsírás tanítását kötelezővé teszik az összes tanintézetekben s azt megkezdik már az elemi iskolákban, ugy, hogy mindenki már gyermek kora óta foglalkozván a gyorsírással, az mintegy átmegy a vérébe s igy alaposan is ismeri a gyorsírást s azt alkalmazza is minden írásbeli munkájánál, feljegyzéseinél. Hadműveleteink sikerét biztosítják a felderítő csapatoktól, előőrsöktől a kellő időben kapott kimerítő, szabatos és pontos hírek, a kellő időben közölt, célszerű és jól megértett intézkedések, a parancsnoknak egy nemzeti önérzettől lelkesített s a magasabb hivatásnak tudától erősített, jól fegyelmezett hadsereg által való erőteljes végrehajtása. Az egyes hadmüveleteknél a helyszínen kapott hírek, a íigyelő járőrök és személyek és igy szólt hozzám... ne félj, ne félj, Mária, mert istennél kegyelemben vagy és méhedben fogadsz és szülsz fiat... Maria lehajtotta a fejét, ringatta széles testét és gajdolta, énekelte: — Kékszemű, aranyhajú fiam lesz nekem ... Isten adta nekem ... A gonoszkodó leányok már kacagtak, vad hahotával válaszoltak és az egyik közülük odaugrott Máriához, belehajolt az arcába és dühöngve ordította a fülébe: — Te rongyos ... te senki... nem az isten ... a bátyád ... a bátyád ... Máriának felvágódott az arca, két nagy szeme kidülledt és rebbenés nélkül rámeredt a támadó leányra. Az arca megfeszült, sokáig mozdulatlan maradt, aztán megrándultak a szemöldei, megvonaglott a homloka, a szája, vastag fájdalomvölgyek rohantak át ábrázatán. Fölemelte tekintetét a magasba, majd lecikázott a földre, aztán könnyfelhő borult rája és nem látott már semmit. Lecsuklott a feje, két kezét ráemelte a mellére és suttogva mondta: — Istenkém ... Esteledett, a leányok lementek az utcára. Lina néni és Zsigmond ültek egymás mellett, egymást nézegették. A csöndbe hirtelen beledörömböltek. Mária szobájából hörgés, döngő zaj hallatszott. Lina néni és Zsigmond beszaladtak Máriához. A potrohos leány az ajtón lógott, csúnya teste lapdásan rángatódzott. Lina néni orditott, keringve ugrált a leány körül. A halott Máriát leakasztották a szegről. Lina néni kapkodó kezekkel rángatta, igazgatta a kendőjét, csillogó tekintetét ráemelte Zsigmondra és bomlott hebegéssel kergette, lökte, a kopasz, boldog embert: Qyula, üyula ... szaladj a rendőrségre ... jelentései sokszor használhatatlanok, mert hiányosak vagy olvashatatlanok. Tényleg nehéz az ellenséget megfigyelni és egyidejűleg lóháton, repülőgépen egy teljes tartalmú, a mostani bürokratizmusnak megfelelő jelentést irni. Az írás alatt figyelni nem lehet, viszont a szemlélődéskor irni lehet, innen az olvashatatlan és hiányos jelentés, minek természetes következménye a félreértés. A gyorsírás rövidsége, könnyedsége lehetővé teszi a jelentós gyors megírását s igy több idő jut az ellenség megfigyelésére. Az Írással való bajoskodás kevesebb s igy a jelentést szabatosabban s mindenesetre olvashatóbban lehet megírni. A gyorsírással irt jelentések a. parancsnoknak tiszta képet mutatnak s igy az intézkedései a sikernek hasznos és döntő tényezőivé válnak. A parancsnokok intézkedéseinek, rendelkezéseinek is csak ugy lesz meg a. kellő sikere, ha jól megértik az alparancsnokok, — ha minden alparanesnok tudomást szerez a szomszédos csapatnak szánt szerepről is, — ha a parancsot kellő időben veszik tudomásul, ha a parancsnak legapróbb részleteit is átértik s ha a parancsot az intencióknak megfelelően félre nem magyarázhatóan felfogják. Ha ezeket a parancsokat ütközet közben szóval adják ki a magasabb parancsnokok, amikor tábornokok, ezredesek segédtisztek, alparancsnokok veszik őket körül, sok mellékkörülmény közrejátszása, csatazaj, rekedtség, stb. folytán félreérthetők lesznek ,s a legjobb parancsok sem lesznek végrehajthatók. Ezek elő nem fordulhatnak, lia a főparancsnok intézkedéseit az alparancsnokok a térképein követik, mialatt a parancsokat a segédtisztek legyorsitják. Másolópapírral a parancsok több példányban is elkészíthetők, az egyik •példányt kapja a parancsnok, a másik a segédtisztnél marad. Az ilymódon kibocsátott parancs ós annak végrehajtása között sokszor ideje van az aíparancsnokoknak, hogy a vett parancsokat áttanulmányozzák, azokat megfontolják és alárendeltjeikkel kellően közöljék. A szomszédcsapatok szerepével tisztában lesznek s minthogy a helyettesítésre hivatott tisztek kellőleg vannak informálva, az összes előkészületek nem egy hiányos szóbeli parancson, hanem egy hitelt érdemlő és szószerint megfontolható okmányon fognak alapulni. Mivel ezáltal minden félreértés és félremagyarázás elkerülteteft, az alparancsnokok nem szabadulhatnak a felelősség alól s igy a parancsokat liiven ós alaposan is végrehajtják, aminek eredménye ez intézkedések erőteljessége és azok sikere lesz. A szóval adott és különben kellő gonddal stilizált parancsait Moltkénak, a porosz francia háborúban, a megfelelő liaditudással és magas intelligenciával rendelkező alparancsnokok a maguk intenciói szerint különféle módon hajtották végre s egyetlen alkalommal sem voltak felelősségre vonhatók, mert a parancsnokot többféleképen lehetett értelmezni. A sikernek pedig egyik főkelléke, hogy az egyes hadosztályok egyöntetűen s a fővezér intenciói szerint járjanak el. A gyorsirás azonban nemcsak a hadmiieleteknél, hanem a hadsereg adininistrációjánál is nagy fontosságú előnyöket biztosithat. Erről harminchárom évi katonai szolgálatom alatt szerzett tapasztalataim alapján a véleményein a következő: A katonai ténykedés nem csupán hadgyakorlatokból áll, hanem gazdászati és irodai munkából is, melyek igen nehezek. Vannak bizonyos rendfokozatok, mint például a századparancsnoki állás, ahol legalább is annyi időt kell fordítani az irodai ténykedésre, mint a gyakorlatra. A midőn ezek az irodai munkákra vonatkozó követelések a túlzásba mennek, eltompítják a. friss katonai szellemet, vagy legalább is megakadályozzák a tiszteket abban, hogy idejük nagyobb részét és erejük teljességét a gyakorlatokkal töltsék el. Az irodai munkák ugyan elkerülhetetlenek, de minthogy a fegyvergyakorlatok fontossága s a katonai hivatás komolysága és méltósága homlokegyenest ellentétben vannak a bürokratizmussal, kell, hogy ezen munkákat a lehető legrövidebb idő alatt végezzék el. Több szolgálati könyv áttekintése nélküli, úgyannyira, hogy a bennük való eligazodás, egyes paragrafusok keresgélése valóságos tudomány. A gyorsírásnak általánosításával a tiszt többé nem lenne bürokrata. A gyorsírással nyomatott könyvek rövidségük folytán könnyen áttekinthetők lesznek s a bennük való eligazodás is könnyebb, a tartalmuk is természetszerűleg megrövidülne, ugy, hogy ezeket könnyebben át lehet tanulmányozni. A könyvek kis terjedelmük folytán a harctéren is könnyen kezelhetők. Ezen előnyöket azonban csak ugy érhetjük el, ha a gyorsírást az egész vonalon általánossá tesszük s azt mindenki alaposan is tudja. Mert gyakorlatlan szem képtelen volna a gyorsírást egy pillantással áttekinteni s megérteni, ugy, mint a közönséges irást. Szükséges volna még az egyes rövidítéseket hivatalosan megállapítani, azokat gyűjteménybe összefoglalni s azok használatát kötelezővé tenni. Véleményem szerint azok az előnyök, melyeket a gyorsirás a fentiek értelmében a gyorsírást tudó hadseregnek nyújtanak, olyan nagymérvűek, melyek egyébként egy egyenrangú, de a gyorsíráshoz nem értő hadsereg felett a győzelmet lényegesen megkönynyitik. Még sokat Írhatnék e tárgyról, de azt hiszem a legfontosabbakat elmondottam s ezek mindenesetre megérdemlik, liogy a hadsereg intézői komoly figyelemben részesítsék. Felhívom a gyorsírók figyelmét arra, liogy a gyorsírásnak általánossá tóteléről s annak előnyeiről minél gyakrabban Írjanak, hogy az érdeklődést a gyorsirás iránt állandóan ébrentartsák s a gyorsírásnak minél főbb híveket .szerezzenek. Igy azután folytonos és lankadatlan munkával a gyorsirás mihamarabb általánosítható lesz a hadseregben is és pótolni fogja a mostani közönséges irást. • • • • • • • • • a AzttjadizísoHra kimerítő felvilágosítást nyújt Dr. Dános Árpád min. fogalmazó által irt és Várnay L. kiadásában megjelent kővetkező müvek: : : • A házadó Ára 1 kor. D A földadó . . . . . . Ára 1 kor. 0 kor. g Az általános kereseti- és jövedelemadók . . . . Ára 2 A nyilvános számadásra kö-, telezett vállalatok adózása Ara 2 kor. [j Magyarország adórendszere, Kötve Ara 6 kor. Q ni—ii—ii—inataapnap kiváló bór- és i lithiuinos gyógyforrás vese- és~hóiyagbajoknál, köszvénynél, czukcroeiegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. Kapható áaványvlzkereskedésekbcn ét gyógyszertárukban. or»IJI II TCC ÁPflQT Síiny»-Lipóc«i S«lv»torforrái-YÜl«lft oUlULI C.O /\UUO I Budapest, V., Kudolf-rakpart I * 1