Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-28 / 115. szám

1912. december 22. DÉLMAGYARORSZAG 391. függeszti az adótörvény végrehajtását. És ha addig nem javulnak a rossz pénzügyi viszo­nyok, akkor továbbra ós elhalasztják a végre­hajtását. — Hátra van még — mondta Cserő Ede dr. — a kereskedőket illető tőkekamat adó, a melyet a kormány 10%-ról leszállított 5%-ra. Az általános jövedelmi pótadót eltörölték. Budapest meg sem várta a kormány vála­szát és politikai okból bizalmatlanságot sza­vazott, a következő napon pedig fölfüggesz­tette a kormány az adótörvény végrehajtását. Indítványozta, hogy a. közgyűlés Kormá­nyos dr. indítványa és a tanács javaslata fö­lött térjen napirendre. Wimmer Fülöp Kormányos dr. indítvá­nyának a lényeges része nem is leliet napi­rendre, mert azon a kormány már tnlment. Amig ugyanis a mai nyomasztó pénzügyi helyzet nem enyhül, addig az uj adótörvény nem lép életbe. Ezt maga a pénzügyminiszter is megmondta. Lehet, hogy másfél évig föl­függesztik az adótörvény végrehajtását. Az 1913. év.i adót is a imult évi adó alapján sze­dik he. — Az a legnagyobb haj — folytatta Wimmer — hogy az uj adótörvényről igen so­kan beszélnek, akik nem értenek hozzá és azt félremagyarázzák. Az adókulcs a kisebb jö­vedelmek után 2%, a nagyobb jövedelmek után 3%, a jövedelmi pót adó maximuma pe­dig 5%. — A szegedi törvényhatóság nívója meg­követeli, hogy komoly határozatot hozzon. Csatlakozom Cserő Ede dr. indítványához, hogy ugy Kormányos dr. indítványát, mint a tanács javaslatát a közgyűlés vegye le a napirendről. Bach Jenő a tanács javaslatát pártolta. Kormányos dr. záróbe.szóde után Lázár György dr. polgármester elrendel­te a szavazást. A közgyűlés Cserő Ede dr.-in­dítványát hatvanhárom szóval harmincegy ellenében elfogadta. Lukács a királynál. — A választójog reformja. — (Saját tudósitónktól.) Lukács László miniszterelnök ma este ide érkezett és hol­nap délelőtt kihallgatáson meg fog jelenni a királynál, akinek jelentést fog tenni a válasz­tó-reformjavaslatról. A javaslatot a kabinet­iroda utján már a mult héten terjesztették a király elé. Az elaborátum azóta a király Író­asztalán van s ő felsége a javaslatot beha­tóan tanulmányozta. Azt hiszik, hogy a király ezt a törvény­iavaslatot a szombati kihallgatáson előzetes szentesítésével fogja ellátni. Ha ez csak­ugyan megtörténik, akkor a miniszterelnök a javaslatot jövő kedden a képviselőház elé fogja terjeszteni. Lukács László ez alkalom­mal hosszabb beszédet fog mondani. A tör­vényjavaslatot ezután luiszoriegy tagu bi­zottsághoz fogják utalni s föl fogják szólítani az ellenzéket, hogv ebbe a bizottságba több tagját jelölje. Ha az ellenzéki pártok ennek a fölszólításnak nem tennének eleget, akkor a bizottságba csupa nemzeti munkapárti kép­viselőt fognak megválasztani. A plénumban a törvényjavaslat tárgyalása január végén fog megkezdődni. Lukács László mostani bécsi tartózko­dását arra is föl fogja használni, hogy a ki­rálynak és az uralkodó család tagjainak az újesztendő alkalmából a magyar kormány szerencsekivánatait fejezze ki. Lukács Lász­ló január 2-án rövid szabadságra megy, me­lyet az Adrián fog tölteni, Békét kötött Bulgária Törökországgal? Szerbia és Bulgária ellentéte. — Bulgária uj háborúra készül. — Szerbia uj határai. - Belgrád­ban számítanak a monarchia támogatására. — Szkutari Albá­niáé — Oroszország békét jósol. (Saját tudósítónktól.) Londonból je­lentik: A Daily Telegraph belgrádi jelen­tése szerint oda Szófiából magántáviratok érkeztek, melyek szerint a békét Törökor­szág és Bulgária között már megkötötték, Szavov tábornok és a porta között folyta­tott közvetetlen tárgyalás alapján. Belgrá­di politikai körökben azonban nem adnak hitelt e hirnek. Szófiából jelentik: Ferdinánd király és a török szultán 'közt ismételt táviratvál­tások voltak, melyeknek eredménye, hogy a két kormány között közvetlen béketár­gyalások indultak, melyeknek sikerében minden oldalon erősen biznak. Belgrádból jelentik: A Strázsa feltű­nő cikket közöl, mely szerint éles ellen­tétbe került Szerbia Bulgáriával. Az emii­tett lap — mely a harcias párt szócsövé­nek tekintendő — leplezetlenül mutat rá arra, hogy Szerbia ellentétbe került Bul­gáriával, utóbbinak viselkedése miatt, — ugyanis Bulgária olyan területekkel akar­ta megrövidíteni Szerbiát, melyekhez nem volt joga. Ha Bulgária ezen az utón halad tovább és abban a kérdésben, mely ellen­tétbe hozta a két országot, nem enged, ugy Bolgárország lépése föloszlassal fenyegeti a Balkán-szövetséget. Bukarestbe — mint a ,,Kölnische Zeitung" jelenti — Ruscsukból olyan hirek érkeztek, hogy Bulgária újra akarja kez­deni a háborút. A hadügyminiszter elren­delte az 1914-iki katonaság behivását és hatvan éves korig az összes férfiakat fegy­verbe szólítja. A mult héten Ruscsukba orosz gőzösökön nagymennyiségű lőszer és élelmiszer érkezett. Két gőzösről lova­kat, kötszereket, orvosokat és betegápoló­kat szállítottak partra. Hogy ez a hir meg­érkezett, sokan ugy magyarázzák Bel­grádban, hogy Bulgária harcias készülő­dése a szerb—bolgár ellentéttel is össze­függésben van. Általán elmondhatni, hogy Szerbia idegessége a monarchiával szem­ben elmúlt és Bulgária ellen megkezdődött. Belgrádból jelentik: Tekintettel, hogy Szerbia területe lényegesen kibővl, mond­hatni: megváltozik, ezért a monarchiával való viszonya se maradhat a régi keretek­ben, hanem uj kereskedelmi szerződés kí­vánatos. Az uj szerződés részleteit most kezdték meg kidolgozni. A Strázsa hivata­losan jelenti, hogv Szerbia az albán határ megjelölésénél Prizrendet, Debrazt és Ochridát akarja határvonallá és számit a monarchia tám oga tására. A „Neue Freie Presse" párisi levele­zője diplomáciai körökben arról értesül, hogy Ausztria-Magyarország nem kiván-' ja, hogy Szkutarit 'Montenegrónak ad iák, hanem azon az állásponton vari, hogy Szkutarit, amelyet eddig mindig Albánia fővárosának tekintettek, az uj albán állam­hoz kell csatolni. Nem igaz, hogy a mo­narchia beleegyezett abba, hogy Albánia fejedelme Achmed Fuad egyiptomi herceg legyen. Arra a kérdésre, hogy Szaloniki Bulgáriáé vagy Görögországé legyen, a monarchia nem fog befolyást gyakorolni. Szerbia adriai kikötőjének a kérdése még több más mellékkérdéssel függ össze, a melyekről most tárgyalnak és a monarchia élénken részt vesz a tárgyalásokban. Pétervárról jelentik: Az orosz kül­ügyminisztérium körében ugy vélik, hogy Ausztria-Magyarország és Szerbia között a feszültség lényegesen enyhtilt. Bár ide nem jöttek hivatalos jelentések a monar­chia leszereléséről és egyes pontok még nincsenek teljesen tisztázva, mégis azt mondják a részletekbe is jól beavatott dip­lomaták, hogy ha két hét előtt nyolcvanöt százalék valószínűség volt a háborúra és tizenöt százalék valószínűség a békére, ma az arány ennek a megforditottja. A mai napon még ezek a hirek ér­keztek: Szerbia kiábrándul. Belgrád, december 27. Szerbiában már nagyon lelohadt a háborús hangulat és az iz­galom, amit Pasics lépései a prizrendi kon­zul ügyében keltettek, kezd lecsillapodni. Most már a higgadtabb elemek is szóhoz jut­nak. Igy Cvijics Bovan dr. egyetemi tanár, Sándor trónörökös volt nevelője, akinek még ma is ismert nagy befolyása van a trónörö­kösnél. Cvijics a Srjstvo nevü lapban hosz­szabb cikksorozatban igen érdekesen fejte­geti Szerbia természetes határait és az Ad­riai kikötő kérdését. Kifejti, hogy Szerbiának ugy geográfiai, mint etnográfiai szempontok­ból tartózkodnia kell attól, hogy albán terü­letet magába olvasszon, továbbá, hogy a kö­vetelt kikötők közül sem Valona, sem Duraz­zó, sem pedig Giovannia di Medua nem fe­lel meg Szerbia szükségleteinek. Sőt a kikö­tőkhöz vezető vasútvonal épitését is nagyon nehezen keresztülvihetőnek tartja, minthogy territoriális nehézségek szinte leküzdhetet­len akadályókat gördítenének az építkezés elé. Az ajánlott vasutvonalak egyikét sem tartja célszerűnek s kijelenti, hogy ez a vas­útvonal a legterméíszetesebb és legajánlato­sabb, amelyik a dél-szerbiai Mrdareből indul­na ki s az Ochrida-tő északi sarkánál be­fordulva, a Crni-Drim völgyén keresztül, Qio­vanni di Meduától délre futna a tengerpart­nak. Ezen a részen ugyanis egy kis földnyelv nyúlik a tengerbe, amely az itt létesítendő kikötőnek kitűnő és természetes védelmid szolgálna viharok ellen. Szerinte ez az egyet­len megoldása a szerb kikötő kérdésének. Bi­zonyos, hogy ennék a komoly cikknek vissz­hangja lesz egész Szerbiában. Mondjon le a török. Bécs, december 27. A Pol. Corr. jelenti Páriából: A nagyhatalmak egyetértenek ab­ban, liogy a portát engedékenységre kell If el ­'Szólitaiini. Azt a tanácsot adják a török kor­mánynak, mondjon le Drinápolyról, hogy a béketárgyalások mielőbb sikeresen véget ér­jenek. 40.000 török harcos. Konstantinápoly, december 27. A Fe­kete-tengerhez közel fekvő tartományokból a Dardanellákba ujabb török csapatok ér­keztek. Ezeknek a száma állítólag 40.000. London, december 27. A Daily Tele­graph belgrádi jelentése szerint oda Szó­fiából magántáviratok érkeztek, melyek szerint a béke Törökország és Bulgária kö­zött már megkötötte, Szavov tábornok s a porta között folytatott közvetlen tárgya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom