Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)
1912-12-21 / 111. szám
2 DÉLMAGYARORSZAG 1912. december 20. Szép kis egyetértés... — Az ellenzéki pártok egymás közt. — (Saját tudósítónktól.) 'A koalíciónak eddig legalább külsőségekben íentartott egysége erősen recseg és ropog. Tegnapi értekezletén az egységes pártalakitásra irányuló törekvések szenvedtek hajótörést. Ma a pártok és párttagok közt létező egyéb ellentétek hire kerül nyilvánosságra. Kiderül, hogy számos ellenzéki képviselő határozottan a mellett van, liogy a Ház tárgyalásán részt venni. Ezt az álláspontot a vezérek csak nagy nehézséggel bírják visszaszorítani. Egy esti lap közli, hogy Zichy Aladár és Justh közt ellentét van a kordon előtt lejátszódó komédia miatt, -melyben Zichy Aladár nem akar részt venni. Justh azt válaszolta, hogy a Nemzeti Kaszinótól nem fogad el tanácsot. Apponyinak Kovács Gyula dicsőítése ellen van kifogása. Mindenből látszik, hogy a koalíció kebelében valósággal dühöng az egység. Tegnap este a Royalbán felvetették újból a régtől fogva forrongó tervet, hogy alakítson az ellenzék egységes „kormányképes" pártot. Az indítványt a jelenvoltak egy része lelkesedéssel, másik része meglehetős hidegen fogadta. Aki belenéz a dolgok mélyébe, az megállapíthatja, hogy a szövetkezett ellenzék 67-es elemei és a feléjük huzó más pártbeliek lelkesedtek a végre értekezleten nyíltan kimondott tervért, mig a függetlenségi és 48-as párt tagjai tiirték ugyan a felhívást, de nem mentek a lugasba. Már többször volt alkalmunk a függetlenségi és 48-as párt illetékes tényezőinek felfogását ebben a kérdésben megismerni és ezt a nyilvánosság számára leszögezzük. A közvetlenség kedvéért leadjuk a tényeket ugy, mintha egyetlen férfiú bemondásából folynának: — Valahányszor szóba kerül a szövetkezett ellenzéki pártok egyesülésének kérdése, mindig hozzáteszik, liogy félre kell tenni a személyi kérdéseket és egyetlen vezér alatt kell összefogni a közös cél érdekében. Nagyon szép, de nem őszinte kijelentés; mert ellágyultán és hitetlenül megnyugvó a férj és a férfi nyugalma folytán nyugtalanná és bizonytalanná ébredő — az asszony. Molnár sejtteti ezt a tragikus kifejletei, de meg nem irja és sokan vannak, akik boldog elégedettséggel távoznak a színházból és nem sejtik, •hogy a dráma csak most veszi kezdetét. A második felvonás olyan, mint egy hatalmas laboratóriumi kísérlet valamely nagy pszikhologus keze alatt. A drámában ez a nagy pszikhologus maga az élet, a véletlen és a hogy az asszony képzelete reagál, a lelke félig öntudatlan, nyugtalan rugóira, az minden artisztikum mellett szinte tudományos szigorral keresztülvitt pszikho-analitikus kísérlet. Még a kora ifjúság kiinduló momentumai is tükröződnek benne. Hajszálig menő modernitás ez. Freud professzor örömét fogja lelni benne. De a dráma nehézkes formája ezt a zseniális szeszélyt már nehezen türi. A dráma főeleme, lényege: a történés, a kifejlet tulajdonképen a második felvonásbán megy végbe, amely álom és amely minden színpadi teknika dacára csak nagyon zökkenőseri helyezkedik a két másik felvonás közé. A lélektani megokoltság mégis tökéletes és az iró virtuozitását jellemzi, hogy az álom badar logikája igazolja az esti másfélóra történéstelen történetét. A vívódó szerelmes léleknek nagy és komoly passzió-játéka ez a darab. A féltékeny férfi és a konveneiós házasságban az első szerelem mementós délibábjain gyötrődő asszony tisztulása, megérése ez, ineggyogyulása egy hatalmas lelki válságban, amelynek mindenki tudja, hogy annyi ellentétes alapon álló pártok bajosan tudnak egy személyben megegyezni. A magát nagy garral egységesnek hirdető munkapártnak is Lukács és Tisza személyében két vezére, a Kossuth-pártnak Kossuth és Apponyi személyében két vezére és a néppártnak pláne Zichy, Molnár és RaL kovszky személyében három vezére van; a Justh-pártnak Justh a vezére, de mellette Batthyány, Holló és Földes valóságos alvezér-triumvirátust képeznek. De itt vannak még a kisgazdák és a pártonkivüliek és itt van mint nyomós egyéniség, Károlyi Mihály gróf egymaga. Hát még Andrássy Gyula gróf. Amint tetszik látni, ez a személyes kérdés nem is olyan könnyű. Á koalíció idejében is 21 vezért kellett beállitani a vezérlő-bizottság keretébe. Bizonyos, mondják sokan, hogy a szövetség mint külső keret nagyban megkönynyiti a közös küzdelmet és kizár minden nehézséget, mely személyes kérdésekből fakadhatna. Igy szövetségben őszinte fegyverbarátság és kölcsönös udvariasság megkönnyítik még a tárgyi nehézségeket is. A pártok számarányuk és ancienitás szerint felváltva vezérkednek és mindenkinek kijut a megfelelő tisztelet. Hiába, emberek vagyunk és mindegyikünk azt akarja, hogy az őt megillető helyre jusson. A beavatottak jól tudják, hogy az egykegyetlemil bántalmazott több nyolc-kilenc hanem tárgyi érdemleges nehézségei vannak. A személyes kérdésben talán könnyen tudnánk túlesni, ha tárgyi nehézségek nem volnának. Nem az választaná szét őket, hogy Kossuth, Justh, Andrássy, Apponyi vagy Károlyi Jegyen a vezér, mint inkább az, hogy az uj párt legyen-e 67-es vagy 48-as, szabadelvű vagy konzervatív; mert mind a négyféle van a szövetségben. Azt pedig alig lehet várni, hogy Andrássy függetlenségi, vagy Justli hatvanhetes legyen. Ép oly kevéssé lehet várni, hogy Molnár János szabadelvű és Baathyány Tivadar konzervatív legyen. A nevek itt csak példák, amennyiben elveket jelentenek. Különben hogy mennyire ragaszkodnak az elvekhez, azt ugyebár, maiieia nélkül ne is emlitsük. súlyos terheit a véletlen könnyű láncszemei lebegtetik. A drámában ezúttal nagyobb szerepe van a véletlennek, mint az okozatosságnak, de a véletlen történéseken belül, az álom bizarr fordulataiban is, örök emberi törvényszerűségek bonyolódnak le. A jelenetek szépsége, a párbeszédek szellemessége, a stílus pompás határozottsága Molnár Ferenc irói tökéletességét ragyogtatják és ha talán ez a leggyengébb drámája mégis, annyi gyönyörűséget és figyelmet lekötőt szolgáltat, hogy feledteti a konstrukció hibáit. A szegedi bemutató előadás, majdnem egészében, kiváló nivón állott. A rendezés helyesen fogta fel a darab belső, irodalmi értelmét és szinszeriiségét, csupán az álom-felvonásban engedett tulnagy szerepet a karrikaturás humornak. Kissé vontatott volt az eisö felvonás is, de ez nyilván másképen lesz a további előadásokon. A férjet, Kelemen ügyvédet, Baráti József játszotta aprólékos, gondos készültséggel, még egy kicsit darabosan, de minden vonatkozásban kifogástalan felfogással. Szorgalmas és tehetséges színész Baróti, a játékából csák egy bizonyos ritmus hiányzik, amely a különben bevégzett szinészi alakitásnak teljes életvalóságát megadja. Különösen jó volt a második felvonásban, ahol a szerepe nagyon nehéz helyzeték elé állítja. A „szép asszony" feleséget Gömöry Vilma adta és kitűnő siker részesévé lett. A második felvonás után tizennégyszer hívták a lámpák elé és a közönség tüntető melegséggel ünnepelte a sikerben vele osztozó társakkal együttesen. Lassanként bevonulnak a parlamentbe. — Karácsonyi szünet. — (Saját tudósítónktól.) A törvényhozás a főrendiház holnapi szombati ülése után megkezdi karácsonyi vakációját. A főrendek holnap az appropriációs törvényjavaslatot s a külső kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozásáról szóló javaslatot tárgyalják. A pénzügyi és közgazdasági bizottság szerda délutáni ülésén mind a két javaslatról hosszabb vita folyt s előrelátható, hogy ez holnap megismétlődik. A külső kereskedelmi és forgalmi viszonyokat szabályozó törvényjavaslattal szemben tudvalevően az agrariusok táplálnak erős aggodalmakat s holnap hir szerint, Dessewffy Aurél gróf, az OMGE volt elnöke is felszólal, hogy a kormánytól e tekintetben megnyugtató nyilatkozatot kérjen. A politikai élet a holnapi nappal aztán egyelőre el is csöndesedik. Az ellenzéki pártok is vakációra mennek, a nélkül, hogy megvalósították volna az egyesülés szándékát, a mely egy idő óta állandóan kísért közöttük. (Erről különben lapunk más helyén, külön cikkben szólunk.) Itt csupán arra hivatkozunk még, miszerint feltűnt az értekezleten, hogy a Justh-pártból semmi visszhang nem felelt ezekre a beszédekre, bizonyságául annak, hogy a párt vezérei most is azon az állásponton vannak, amelyet az egyesüléssel szemben eleitől fogva elfoglaltak, hogy tudniillik ez megszüntetné a párt taktikai ónál lóságát s alámosná programjának radikális politikai tartalmát. A karácsonyi vakáció lejártával, január huszadika után, ha addig még néhány bizottsági ülést tart a Ház, két-három képviselő kivételével, lejár az ellenzék kirekesztésének időtartama is, ugy, hogy a választójogi reform tárgyalásában akadálytalanul részt vehetnek az ellenzéki pártok. Tudomásunk szerint azoknak az ellenzéki képviselőknek száma, akik mint Giesswein Sándor és Lengyel Nagyon elegáns és illuziókeltően szép volt, helyes volt a jellemzése mindvégig, a második felvonásban pedig tökéletes, meglepő jelenései voltak. Az ulánus tiszttel, az attaséval, a lakájjal való jelenések során megjelenése, mozgása, beszédje hibátlan volt és a mozdulatai megkapóak, stílusosak voltak. Finom érzelmességgel, nemes bájjai játszott. Talán először jutott ma egyéniségéhez való szerep birtokába és megmutatta, hogy elsőrendű és egyéniséggel biró, biztos .játéku színésznő. Szabó Györgyöt, az ifjúkori ideált, Virányi Sándor játszotta. Imponáló volt mindjárt az első megjelenése és kiválóan jellegzetes játéku az utolsó felvonás jeleneteiben. Nagy alakító képességét ragyogtatta a második felvonás bizarr változataiban. Az ulánus főhadnagy lángoló szerelmi szavait elragadóan mondotta el és nagyon finoman játszotta a kimért, álom-fenséges attasét, bájos, mértéktartó és ötletes komikummal az olasz •énekest és a lakájt. A két huszártisztet, a nevelő kisasszonyt, Ungváry Kálmán, László Tivadar és Kállay Margit játszották igen kedvesen, finoman. Miklóssy Margit számos gixert csinált, komikai vérmérsékletét nem kellő helyeken is szabadjára bocsájtván. Nem tudott méltóságteljes lenni, ami pedig a szerepéhez, de sőt a második felvonás egész szer, kezetéhez is hozzátartozik. Szathmáry Árpád bohózatba való, tolakodó burleszkje egyenesen ártalmára volt az előadásnak. Kicsi szerepeket játszottak helyesen Szüéi Irén és Csáder Irén. Pálos Endre.