Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-15 / 106. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. december 15. is so/k érdekes esemény játszódott le a SaintJames-palotában. /. György k egyen enőinek lakásául szolgált ezépület és később Mrs. Howard, II. György király kedvese lakott itten, akiről Popé költő több dalában emlékszik meg. 1809-ben a palotában tűz ütött ki és ennek keleti szárnyait elpnsztitotta. Ezért Viktória királyné uralkodása óta az uralkodók székhelyüket Buckinham kastélyába helyezték át, de Viktória királyné esküvője lakásául szolgált ez épület és később Mrs. legszebb maradványában ment végbe. VII. Eduárd ós a mostani angol király uralkodása alatt ós [megbeszéléseik és egyéb udvari szertartások alkalmából sokszor használtaik a Saint-Jamos-pailot-a termeit. Igen sok, nagy terme van e régi kastélynak és több kisebb szobája, melyek még alkalmasabbak ínegbeszósélek céljára. A palota középszárnyának tornyain nagy cinlkíkoromák nyugszanak és a főbejárat előtt az idegenek és kíváncsi ácsorgók nagy tömege nézi az őr-változást, amelyet -mindig katonazene kísér ós ez -az egyetlen alkalom, mely kis élénkséget vi-sz e vidékre, mert az őrváltozás után a palota környékére -nem igen jutnak az emberek és a rövid ideig tar-tó élénkség helyébe újból az elhagyatottság csendje ül. — A sebesült meséje. A szófiai kórházban fekszik az a bolgár katona, aki az egyik német lap tudósítójának az alábbi izgató epizódot -mondta el: Lülle-Burgasnál, a balszárnyon állottam, amelyet ugyancsak veszélyeztettek a törökök. Nyílt mezőn, az alsótestemen golyótól találva összeestem. Bajtársaim elrohantak mellettem előre. Még csak annyi erőm volt, hogy egyiknek odakiáltsam: — Pajtás, takarj le a köpenyeddel! — Ezután csak annyira tudtam felemelkedni, hogy láthattam: körülöttem csak halottak fekszenek. Ekkor egyszerre közeledett a már -messze vélt puskaharc és egyszerre ismét visszavonuló bolgárok között voltam. Senki sem hallgatott könyörgésemre, senki sem vitt magával. Beletemetkeztem tehát köpenyembe és vártam a borzalmakat. A törökök jöttek és egyikük mellettem a földre vetette magát és védősáncnak használta testemet. A hátamon éreztem a meleg puskacsövét. Alig mertem lélegzetet venni, nehogy a török észrevegye, hogy nem vagyok halott. Ha a török élesen célzott volna, a fegyvere gyenge ingadozásán is észrevehette volna, liogy sánca él. Az ütközet aztán újból a bolgárok javára dőlt el és a török elhagyfta po-zicióját. Képzelheti örömömet, amikor végre értem jött az ambulancia és idehozott a kórházba, fehér ágyra, biztonságba. — Az ingyenkenyér akció. A Szegedi Jótékony Egyesület ingyenkenyér-akciójához ujabban ismét többen csatlakoztak a társadalom jótékony tagjai közül. Az idők jelének kell tartani, hogy a folyó évben, mikor minden nagyon drága — épen ezért -még sem jut annyi a társadalom zsebéből a szegények számára, mint a -múlt években. Előreláthatólag csak az uj évben lehet megkezdeni a kenyérosztást, mely igazi és őszinte segítség lesz a város szegényein. Az ujabb résztvevők névsora a következő: ifjabb Aigner József 20, Becsey Bertalan, Bodnár Qéza dr. 10, Dobay Gyula dr. 40. Faragó Lajos, Fogel Ede, Fein Lajos 20, Gál Zsigmond dr. 40, Grüner Marcell 20, Hoffmann Ignác, Kelemen Béla dr. 40, Kovács József dr. 20, Lloyd-társula-t, Milkó Vilmos és fiai cég, Polgár Sándor dr., Popper L. Mór 40, Regdon Károly dr., Rósa Izsó dr. 20. Szarka István 10, Strasser és König 20, Salgó Péter 5, Teleky László 10, Winkler-testvérék 40, Zakai Sándor 20 koronával. — Négyszer rálőttek a szabadkai rendőrkapitányra. Szabadkai tudósitónk jelenti: Ma délután egy gyanús idegen a Mérgespusztán rálőtt Krizse József dr. szabadkai rendőrkapitányra s aztán elmenekült. A merénylő személyiségének eddig ismert adatai amellett a föltevés mellett szólnak, hogy a merénylő szerb kém. Krizse József dr. ma délután egy rendőrről hivatalos ügyben kint járt a Mérges-pusztán, ahol helyszini szemlét tartott. Annak elvégeztével a rendőrrel együtt kiment a vasúti megállóhoz, hogy a félhatkor Szabadkára érkező zombori vonattal hazautazzon. Mert a vonatindulásig még sok idő volt, Krizse bement a megálló közvetlen közelében levő Weisz-féle vendéglőbe. A vendéglős diszkréten fölhívta a rendőrkapitány figyelmét egy, a helyiségben tartózkodó gyanús -kiilsejü -idegenre. Az illető egy at-létatermetü harminc év körüli ember, aki magyarul, németül és szerbül tökéletesen beszél. Hogy kicsoda, azt nem tudják, ellenben tudják azt, liogy gyalog jött Zombor felől és pedig a vasúti vágányok mentén. Pedig sok pénz van nála s ebből nem csinált titkot. Elmondotta még a vendéglős, hogy az idegen, aki tiszta Balkán-tipus, a szerb viseletnek megfelelően harisnyát visel, több embert megszólított, akiktől a behívott tartalékosok nemzetisége iránt érdeklődött. De megkérdezte a vasúti pályaőrt is s különösen a Bosznia felé indított katonai vonatok felől kérdezősködött. Az idegenen meglátszott, hogy az egyenruhás rendőrtiszt megjelenése őt nem a legkellemesebben érintette. Az alatt, mig Krizse a vendéglőssel beszélgetett, kiosont a szobából. Krizse és a rendőr utána mentek s észrevették őt a vasúti sinék mentén. Krizse a rendőrt az idegenhez küldte, hogy őt igazolásra szólítsa föl, ami meg is történt. Amint azonban a rendőr a gyanúba iogott embert igazolásra fölszólította, ez -hirtelen megfordult s eszeveszett futásnak eredt. A rendőr és Krizse kapitány utána vetették magukat s többen a vonatra váró közönségből is. Izgalmas hajsza keletkezett. Krizsének már-már sikerült a nagy távolságot behoznia, ekkor a merénylő hirtelen elhatározással megfordult, előrántotta a revolverét és négyszer rálőtt a rendőrkapitányra. Egyik golyó sem talált, mire a merénylő folytatta az esze-veszett futást és eltűnt az esti sötétségben. A merénylő elfogatására nézve nyomban megtették a szükséges intézkedéseket s a rendőrség és csendőrség karöltve és nagy buzgalommal nyomoz. — Orvosi kitűnőségek elismerik, hogy minden emiulisiánál jobb a Zoltán-féle csnkamájolaj, mert, iz- és szagtalan, a tisztasága páratlan, fölösleges és nehezen -emészthető alkatrészeket -nem tartalmaz. Üvegje 2 korona' a gyógyszertárakban. Egyedüli készítő Zoltán Béla gyógyszerész Budape-st, Szabadság-tér. Ügyelni kell az eredetiségre. Utánzattal vissza! — Gyanús idegenek a Felvidéken. Egyik olvasónk, akinek Zólyom-, Trencsénés Hontmegyéiben birtokai vannak, közli velünk legutóbb szerzett tapasztalásait. E szerint a felső vidékeiken valósággal hemzsegnek a gyanús és kellemetlen idegenek. Az előtt sem volt ritkaság, ha itt-ott fölbukkant egy-egy orosz, cseh vagy szerb ismeretlen. Akkor — közönségesen — pánszláv agitátoroknak nevezték őket és a hatóság, amenynyire módjában volt, irtotta ezt a gyomot. Most — híradásunk szerint — ez a hívatlan és gonosz célú -elem túlságos szaporaságban lepte el az egész fölvidéket. Akárhová nézzen az ember, mindenütt torzonborz és vad idegeneket lát, akik egész otthonossággal járnak -mindenütt, de legkivált a tanitók és papok házában érzik otthon magukat. Ezek a sötét alakok folyvást tanácskoznak, a legörületesebb terveiket -nyíltan hangoztatják és még olyan szamárságot sem átalnak kimondani, hogy valamikor még a csehek is fölülkerekedhetnék Magyarországon.1 Besztercebányán például, a megyeház közvetlen szomszédságában lakik egy tót ügyvéd, akinek a háza valóságos főhadiszállása a pánszláv izgatóknak. Ezek -a jött-ment országrontók 'csaknem minden éjszaka hajnalig tanácskozónak vendégszerető ügyvéd gazdájuknál, aki Azonfelül ládaszámra hozatja és osztogatja a tót nyelvű különböző újságokat — ingyen. A legbántóbb az egészben — tudósitónk szeVint — hogy ezek a cseh, orosz és szerb kalandorok teljes biztosságban érzik magukat 'Magyarországon és valóban,, a csendőrség meg a szolgabirák alig okoznák nekik kellemetlenséget. Most már annyira vakmerőek, hogy még -magyarok jelenlétében is beszél merészkednek ostoba és gálád terveikről. A •magyarok pedig — láttára a hatóságok té fenségének — nem tudnak okosabbat tenni, 'minthogy maguk, is olyformán mutatják, mintha az idegenek garázdálkodásából sem • mit -észre nem vennének. És ha ez a szláv invázió más rosszat nem okozna, csak az e vidéken élő magyarság amúgy is, gyönge önérzetét rombolná le még inkább — akkor is minden erőnkkel vissza kellene vernünk ezt a fegyvertelen és mégis veszedelmes támadást. — Mi nem főzünk kávét, mert ha azt a gazdasszony főzi, más ize van, mintha mutatóba főzik, azonban bárkinek, ki üzletünkbe jön, ingyen kávé mintát adunk, bog.' azt otthon megfőzze és kitűnő zamatjáról meggyőződjön. KOTANYI JÁNOS kávéi hozatal és nagykereskedés, Kárász-utca 5. — A telefon s rerencseszámar. Nemcsak Kisnagynak, Törökországénak \ annak szerencseszámai. Van a telefonnak is. Megtörtént, hogy egy fiatalemo. r. eresen tagolva a számokat, a központtól kérte, hogy kössék össze 6—10—13—17-val. „Ilyen telefonszám nincs"! — hangzott a válasz. A fiatalember még kezében tartotta a kagylót és ime, nemsokára jelentkezett Moskoviíz cipőgyárának szegedi képviselete. A telefonos kisasszony megértette, liogy a 6 gyermekcipő, a 10 és 13 egy elegáns női cipőnek, a 17 pedig a legfinomabb sevrócipőnek jelenti az árát a kitűnő keresett cipőüzletben. us RBBaBeaBflBBaBKSsaBBBBBBBflBsaBBBBaaaBBBsa:: BflauaaaBf NYiLT-TER*) VizVezeték. tfpzcsz- e$ csatornázfci-Vállalatotttai Vidra-utca 5a. sz. a.. Ligeti Béla épitész ur házába helyeztem át. F

M a • eher Imre. Állandó mintaraktár modern fürdők, elesettek és mosdóberendezésekről. = Telefon 9—15. = A Royal Kávéházban cigányzenekar muzsikál ma este és nagy tombola. mmmmmmmmmmmmmmmmm