Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-14 / 105. szám

1912. decembei 13. DÉLMAGYARORSZÁG HIREK Szegedi kalendárium. 1DÖ: A meteorológiai intétet jelenti: Enyhébb idő éff % 8 ' várható, sok helyütt csapaM ^Cft B dókkal. Sürgönyprognózis: W 8 Enyhébb, sok helyen csapadék, Déli hőmérséklet: Szegeden 1.2 C volt. . A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fogad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg tatogatási idő délután 1—3-ig tart. SOiVOGYl KÖNYVTÁR: Nyitva délelőtt. 10—l-ig, délután 4—7-ig. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „Válás után", vígjáték. URÁNIA-SZÍNHÁZ, előadás kezdete 6 árakor. Előadásra kerül A marconi távíró tiszt. Dráma 3 felvonásban, VASS-MOZI, délután hattól kezdve A nyomorultak IV. része. Cosette és Máriás. Drámai jelenetek 3 felvonásban. Lázár György dr. az adóreform elhalasztásáról. (Saját tudósítónktól.) Az adóreform elhalasztásának kérdése élénken foglalkoztat ja most a városok lakosságát. Az elhalasztás érdekéiben indított mozgalom — mint ismeretles — Baiiclatp'estrőü indult kjí ós Bárczy István pogármester ós Vázsonyi Vilmos i vezérel. Az adóreform ügye visszhangot kel tett a városok kereskedelmi és gazdasági egyesületeiben is, amelyek csatlakozni kívánnak a Budapestről kiindult mozgalomhoz. Lázár György dr., Szeged polgármeste re ebben az ügyben a következő nyilatfcoza tot tette nekünk: Az uj adótörvények életbeléptetésének elhalasztása a mai viszonyok között kívánatos, sőt szükséges. A nehéz pénzügyi viszonyok mellett, amiket a külpolitikai bonyodalmak még súlyosbítanak, a városok leginkább érdekelt ipari és kereskedelmi köreire ujabb, ismeretlen terhek hárítása a viszonyokat még súlyosabbakká, esetleg válságosakká tehetné. E mellett a külpolitikai viszonyok folytán úgyis fokozott mértékben igénybe vett közigazgatást a rendkívüli viszonyok megszűnte előtt egy uj, fontos, bonyodalmas és rendeletileg még teljesen elő nem készített törvény végrehajtásával leterhelni szerfelett aggályos, s igy jogosultnak tartom azt, hogy a törvényhatóságok az életbeléptetéssel szemben állást foglaljanak s. ez ügyben kérvényezési jogukkal éljenek. A törvény végrehajtásának megtagadása a törvényhatóiságok részéről nem volna sem jogos, sem célravezető. Először, mert a kormány álláspontja törvényes, -másodszor, mert a kormánynak ugyancsak a törvény alapján joga van a törvényt a törvényhatóságok terhére saját közegei által is végrehajtatni, s igy a végrehajtás megtagadása sikerre nem vezetne. A mai válságos viszonyok között pedig egy nam törvényes álláspont javára nemzeti ellenállást szervezni s ez által az ország benső összhangját még jobban -megzavarni, oly végzetes hiba volna, melyért a felelősséget hazafiúi lélekkel elvállalni nem lehet. Az adóreform kérdésében Budapesten lioflnap tanácskozásra gyűlnek össze a városok kiküldött képviselői. Szegedet a tanácskozáson Taschler Endre dr. főjegyző fogja képviselni, aki ma délután utazott el Budapestre. — Teleszky az adóreformról. Teleszky János pénzügyminiszter elnöklésével ma, dél után az adóreform ügyében tanácskozás voilt, amelyen Bárczy lisitvá-n polgármester is részt vett. A tanácskozás után, mely fél három órakor ért véget, Teleszky János kije lentette, hogy ragaszkodik ugyan az adóre form életbeléptetéséhez, de hajlandó az ap propriácíós javaslatba oly szövegű szakaszt fölvenni, hogy amig a gazdasági helyzet nem változik, az adókivetést el nem rendeli. Itt említjük meg, hogy a főváros törvényhatósági bizottsága holnap délután rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyetlen tárgya a tanács jelentése a betegápolás pótadójának fölemelése, valamint az uj adótörvények életbeléptetésének elhalasztása ügyében tett lépésekről. Az eredeti terv az volt, liogy holnap délelőtt a vidéki városok kongresszusának képviselői is ülést tartanak, hogy együttes föllépésükkel erősítsék a főváros akcióját. Ez az ülés azonban elmarad, mert a főváros és -a vidék közt a célok és eszközök tekintetében nincs meg -a teljes összhang. — Majiát és Csáky. A hivatalos lap ma száma k<5,zli, liű^gy a király gróf Majláth Gusztáv titkos tanácsos, erdélyi püspöknek és gróf Csáky Károly belső titkos tanácsos, váci püspöknek az egyház és a kultura terén szerzett érdemeik elismeróseül az első osztálya vaiskorona-rendet adományozta. — A bajor régensherceg haiála. Münkehenhől jelentik: Az elhunyt régenshereeget jövő szerdán fogják eltemetni. A temetésen Vilmos császár is jelen lesz. A magyar királyt Ferenc Ferdinánd királyi herceg fogja képviselni. -Az országgyűlés december '21-én ül össze és előreláthatóan foglalkozni fog azzal a kérdéssel is, vájjon Lajos herceg mint régens, vagy mint király lépjen-e a trónra. Lukács László miniszterelnök a [bécsi bajor követhez a következő átiratot intézte: „Nagyméltóságú Tueher -báró rendkívüli követnék és meghatalmazott miniszter urnák, B-óos. Ö királyi fenségének, a régemshercegnek elhunyta alkalmából, mely a bajor királyságot mély gyászba borította, fölkérem Nagyiméltóságodat, hogy a magyar királyi kormány nevében a legbensőbb részvét kifejezését fogadni és azt kormánya élőtt is tolmácsolni méltóztassék. Lukács László." — Csernoch János válasza a polgármesterhez. Lázár György polgármester a varos nevében üdvözölte Csernoch Jánost hercegprímássá történt kineveztetése alkalmából. Csernoch az üdvözlésre a következő meleghangú választ intézte a polgármesterihez: Nagyságos Uram! Hercegprímássá és esztergomji érpekké történt legkegyelmesebb kineveztetósem alkalmából a város hatósága iés közönsége nevében kifejezett szíves jókivánatokért fogadja Nagyságod hálás köszönetemet. Viszont szívből kívánom, hogy az -a sok fáradozás, amelyet Nagyságod Szeged szabad királyi város felvirágoztatása érdekében péklás buzgalommal ifejt ki, Szeged további gyönyörű fejlődésében s *üsiszes lakosságának boldogulásában teremje meg méltó gyümölcsét. Fogadja egyúttal Nagyságod mély tiszteletemnek kifejezését. Kalocsa, 1912. december 4. Csernoch János s. tk., hercegprímás, esztergomi érsek. Az uj hercegprímás tudvalevőleg mindig érdeklődéssel kisérte Szeged nagyobb jelentőségű ügyeit. Még mint kalocsai értsék résztvett abban a nagy deputációban, amely az agyetem érdekében járt a kormánynál. — Közgyűlés. A szegedi zsidó szentegyesület december 22-én, vasárnap délelőtt féltizenegykor tart-ja lévi rendes közgyűlését. A közgyűlés állapítja meg az 1913. évi költségvetést is. A költségvetési előirányzat szerint a -bevétel 39,000 korona, a kiadás 34.000 korona s igy 5000 (koronát a. törzsvagy onhoz csatolna az egyesület. A bevételek közül 4000 korona az alapítványok jövedelme, 7000 korona tagsági díj, 5000 korona adomány, a többi temetésekből folyik be. A kiadásoknál a legnagyobb tételek: segélyezésre pénzben 6000 korona, természetben 3000 korona, temetési költségek 8000 korona, a temető iföntartása 4000 korona. Az egyesület közgyűlésén uj tagokat is vesznek föl s megválasztják a számvizsgáló-bizottságot. — Az álhirlapiró ur. Fischer Ernőnek hívják és azok közé a szélhámosok közé tartozik, akik hírlapíróknak adják ki magukat s igy követik el apróbb-nagyobb gazságaikat. Fischer Ernő egy-két hét előtt mifit nyomorba jutott hírlapíró ,sorra pnmpolta a magyar hatóságokat és vidéki kőrútjában elvetődött Szegedre is. Kérvényt nyújtott át a polgármesternek és a tanács egyik ülésében jóhiszemüleg ki is utalt neki néhány koronát. Most aztán burokra került az álhirlapiró ur. Budapesten elfogták és letartóztatták, mert az álhirlapiró tevékenységén kívül templomrablás biine is nyomja a lelkét. Kiderült, bogy ő a tettese a békéscsabai zsidótemplomban történt (betörésnek, ahol a perselyt fölfeszitette ós negyven koronát kilopott. A békéscsabai rendőrség az eset után nyomban érte-, áttette a budapestit, mert a nyomok azt mutattiáll, íbojgy Fischér Budapestre szökött. Hamarosan meg is találták, ibünét azonban ionokul tagadja. Annyit beismert, liogy Budapesten a pályaudvaron kabátokat lopott, de állítása szerint .a békéscsabai templomrabi ásboz semmi köze. Eredeti foglalkozása lakatossegéd, de a mesterségét még hónapokkal ezelőtt iszólbáinossággiál cserélte föl. Minthogy a templomrablás ügyében terhelő bizonyítékok vannak ellene, a rendőrség ífogvatartja és kutat egyéb viselt dolgai után. — A zsidó nőegyesületből. A szegedi zsidó nőegyesület december 15-ik napján, vasárnap délután négy órakor a zsidó hitközség tanácstermében (Margit-utca 20. I. em.) tisztújító közgyűlést tart, melyre ta tagokat ezúton hívja meg özvegy Holtzer Jakabné elnök. Megválasztják az elöljáróságot, a választmányt és a számvizsgáló bizottság tagjait. — Oláh tutajosok vérengzése. Makóról jelentik: Az egyik tutajon ma reggel borzalmas gyilkosság történt. Az oláh tutajasok alaposan bepálinkáztak ós aztán szidták, gúnyolták a magyarokat. Katona Péter hajósgazda és a munkásai visszafeleltek az oláhoknak, amire a főoinkas, Könnyik, fejszét ragadott ós kettéhasította a hajósgazda koponyáját. Az oláh tutajosak erre valósággal szétdarabolták Katona Péter holttestét. A magyar hajósok hamarjában megragadták, ami a kezük ügyébe akadt ós nekitámadtak a véreilgző oláhoknak. Valóságos harc fejlődött a két tábor között, amely négy halálos sebesüléssel végződött. A sebesülteiket beszállították a közkórházba, állapotuk reménytelen. Borda- és koponyacsanttörást szenvedtek. 'Kornyik, a főcinkos a Marosmenti erdőbe menekült, a többieket letartóztatta a csendőrség. A gyilkosokat beszállítják a szegedi ügyészség fogházába. — Az iparosokért. A magyar iparpártoló szövetség 15-én, azaz vasárnap délelőtt 11 órakor a kereskedelmi és iparkamara dísztermében ünmepies keretek között fogja kiosz-