Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-14 / 105. szám

LO DÉLMAGYARORSZÁG 1912. december 12. nak. A belgrádi várban eddig nyolcvan ágyút állítottak föl. Német hajók az Adrián. Wilhelmshafen, december 13. A Földkö­zi-tengeren és az Adrián időző német hadi­hajók egyelőre nem térnek vissza állomás­helyeikre. A legnagyobb német 'cirkáló, a 23.000 tonnás Qeoben, az Adrián marad. Ausztria ruténjei Orosz­ország ellen. Bécs, december 13. A „Fremdenblatt1, jelenti Lembergből: Az ukrajnai nemzeti ko­mité, iiflint az uíkrainai nemzeti demokrata­párt legfelsőbb vezető közege, egyhangúlag rezoluciót fogadott el, melyben a többi között tiltakozik a ruszofil propaganda ellen és konstatálja, hogy az ukrainai nép érdekei teljesen fedik az osztrák-magyar monarchia érdekeit. Az esküdtek Miklós Flóreánt gyilkosság bűn­tettében, Dávid Tógyert pedig gyilkosságra való felhajtásban mondták ki bűnösnek, Dá­vid Mihálvné bűnösségére vonatkozólag pe­dig — aki szintén a vádlottak padján ült — nemmel válaszoltak. Az esküdtek verdiktje alapján a biróság a gazdálkodót és a napszámost halálra ítélte, az asszonyt pedig fölmentette. Az elitéltek bejelentették, hogy kegyelemért folyamod­nak. Dávidné az itélet fölolvasása után térd­re borult az esküdtszéki teremben és hango­san zokogva a fia életéért imádkozott. Az ítéletet este télnyolc órakor hirdette ki a főtárgyalás! elnök. A kettős halálos Íté­let hamarosan szétfutott a városban és nagy megdöbbenést keltett. színház, művészet Színházi műsor: SZOMBAT: Válás után, vígjáték. VASÁRNAP d. n.: II. Rákóczi Ferenc fogsága. VASÁRNAP este: Éva, operett. * Válás után. A színházban ma vendég­szerepelt a szegedi színház drámai együttese Brisson ós Mars régi kitiünő vígjátékában, a Válás után-b'd'n. Meleg, kedves színházi este volt; a színpadon eleven szellem, irodalmi párbeszéd, kissé naiv, de lüktető és nemes akció és törekvő, nagyobbrészt stílusos játék, — a nézőtéren derű, elismerés és vidám, tó­nusos hangulat. A kopott piros bársony, az élénk aranycirádák, a sokiszor hallott, jelleg­zetes színházi közzene — szintén, régi, jó melódiák — ez estére a szinház régi, intim hangulatát keltették — még az angol tánc­operettek előtt való időből, amikor a drámáé, a vígjátéké ós a dramatikus operetté — egy­szóval a legjobb értelemben vett színpadé — volt a szinház. Búval Henry pompás szere­pében Virányi Sándor adta jelét fényes te­hetségének, értelmiségének és rutinjának. Jóizüen és elevenen játszott, [nevettető komi­kummal és kedves ötletességgel. Szohner Ol­ga is. igen jó volt és Miklóssy Margit — né­mi bohózati túlzástól eltekintve — teljes elismerést érdemel. Szathmáry Árpád pati­nás groteiszkséggel látszott ós jó volt László Tivadar is, mint Champeaux. fíaróti nem vdlt eleméhen, de kötelességtudóan végezte a feladatát. Gyöngyössy Teri kedves, finom volt, de kissé szenvtelen és egyhangú. Kál­lay Margit szorgalmas és jó vezetés mellett igen használható tagja lesz a társulatnak, ezt. mai szereplésével határozottam beígérte, A rendezés munkája szintén dicséretet érde­mel, de elengedhetetlen volna a próbák sza­porítása, mert az együttes nem egy zökke­nőtől betegeskedett. tQm> áldozatkészséget a komoly dar.abok>niak! * Falusi bokémek. (Bemutató a Nemzeit Szinházban.) Kétségkívül ta műit század ele­jém vagyunk: még mindig benne abban a kor­szakban, amelyben a nemzeti nyelv esinoso­dása és pallérozódása érdekében levőnek szá­mit minden magyar és irodalomnak minden próbálkozás. A Nemzeti Szinház idézi föl szá­munkra ezt az elmullt kort, azzal a nyilván­való (máslkóp nem honorálható) hazafias té­nyével, hogy most. vagy száz esztendővel megkésve, előadja Benedek Elek falusi idill­jét, vagy mijét. Ertjük a Nemzeti Színházat, amikor magyar levegőjű darabot keres, mi is éhesen iföldszagra, levegőre vágyakozva mentünk el ta Benedek-darabhoz. De akkor százszor inkább Knobílauch, milliószor inkább Szigligeti, Tóth Ede, akik egy egész világgal előbb vainnalk, m)int! Benedek, jkik hozzája képest ujak. Állapifsuk meg Benedekről, a mit róla meg lehet állapítani: érdemes pe­dagógiai mult van mögötte, irt egy csomó becses ifjúsági iratot 'és összegyűjtötte a magyar mese- és mondavilág kincsét. Kedves és tiszteletreméltó iró, akiről rosszat mondani kellemetlen és bántó. A drámai bíráló bizott­ságra ltárfanijik .a felelősség, miétrt boztia szitvre ezt a hervadt virágokból kevert koszo­rúcskát, ezt a tendenciózus ártatlanságot, a melyet egy papi gyűlésre készíthetett volna -alkalmi darabul az alkalmi szerző. A darab tartalmát képtelenség visszaadni, nem azért, mert olyképen jelentkezik, hogy mielőtt ki­alaknlhatptt volna, már elveszett számodra, néző. Áz egészből az maradt meg emlékem­ben, hogy Rákosi Szidi játszik; óh, ez több, mint játék! Oly bévülvől való igaz hangok szólalnak meg száján, olyan különös, édes, emberi muzsikája van annak, amit ő mond! Nagyon tetszett még a néhány jó magyar uota is, amit a színpadon cigányzene mellett énekelnek. Milyen jó volna egy magyaros darab, amiben nnég ezenkívül egyéb is van! Milyen szép volna ebből a hangnemből egy épkézláb darab! * A Marconi távírótiszt. Szenzációs pre­mierje volt pénteken az Urániának. Vetítés­re került Ered Jörgson bárornf el vonásos mo­dern drámája A Marconi távirátiszt. Ez a modern dráma egyike a dán kinóimüvek leg­jobbjainak. Izgalmas és érdekfeszítő mindén jelenete. A fölvételek eszközlése pedig csodá­val határos. Legszebb, jelenete a csudaszép drámának a strand-fürdő, hol ezernyi szép leány mulat a hahókban. Hatásos jelenet "még egy pokolgép félrobbanása. A nagy drámán kivül sok elsőrangú bohózat és egy Cöw-boy dráma teszik teljessé a rmiiísort. * A nyomorultak negyedik része. Pén­teken este mutatták be a Vass-mozgófény­kép szélháziban A nyomorultak negyedik, leg­hatásosabb részét. A világ legszebb mozgóké­pe olyan nagy közönséget vonzott, hogy az igazgatóság a hétköznap dacára i.s két te­remben tartott előadást. Szombaton és va­sárnap is két teremben Tesz előadás, de azért nagyon ajánlatos a jegyeiket élőre beszerezni. * Legjobb színházi cukorkák Línden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyáré ­qan, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Felíetár kontra Ajtay. — Az artistaleány titokzatos halála. — Vád az országos vegyész ellen. — Két magyar tudós afférja. — Miért ekszhu­málnak annyit Magyarországon ? (Saját tudósitónktól.) Egv szegény, sze­rencsétlen artistaleány kissé titokzatos halá­lának kapcsán a törvényszéki iratokban szin­te életre-halálra menő párbaiát vívja két eu­rópai hírű tudósunk. Az egyik, a megtáma­dott: Felletár Enni dr. udvari tanácsos, ki­rályi országos bírósági vegyész; a másik, a támadó: Ajtay Sándor egyetemi' nyilvános rendes tanár, a budapesti büntetőtörvény­szék orvosszakértnie. Mindkét férfin a ma­gvar igazságszolgáltatás két nagy felelős­ségű ténvezöie és annál érdekesebb, hogv az egyik tudós hanyagsággal.'tudatlansággal és rosszhiszeműséggel vádolja a másikat. Az eset, ameTv egv mindennapi törvényszéki boncolás körül támadt, óriási hullámokat ver maga körül. A támadások oly hevesek, a vádak, amelyekkel a tudósok egymást ille­tik, oly súlyosaik, hogy a nagy nyilvánosság elé kívánkoznak. Mert férfiakat, akik véle­ményükkel döntő befolyással vannak perek, bűnügyek sorsára, börtönbe juttathatnak és szabadithatnak, ilyen vádak árnyékával sem szabad illetni. Az artistaleány. A rendkívüli érdekes ügy Budnick Márta artista! eáiny halála körül kerekedett. A le­ány egy dúsgazdag Íj pólt városi kíeretKk ed öl­nek volt a barátnője és az utóbbi időkiben már nem is szerepelt a brettlin. Halála 'előtt vagy hat háti el hystero-ep.il epsiát kapott. Rettenetelsen sokait szenvedett ettől a sze­rencsétlen. Rohamai voltak, ilyenkor össze­esett és önkívületi állapotba jutott. Csaknem naponta ismétlődtek ezek a rohamok. A sze­rencsétlen állandóan sziivtíVíi Ifájdaflmakrlóll és nehéz légzésről panaszkodott. Mult év no­vemberének utolsó in apján, vacsora után, új­ra egy ilyen roham llepte meg a leányt. Ez a roham halálos volt. A budapesti rendőrség gyanúsnak találta a hirtelen halált és elrendelte a boncolást. Rendőrorvos végezte az első boncolást ós ek­kor valamilyen, pontosain meg nem határoz­ható szagot érzett ki a hullából, mely mál­nára, kéeearíiimandiulára és fiiszeres szeszre emlékeztette. Másodszor már Ajtay Sándor és dr. Minich Károly törvényszéki orvosok boncolták az artistaleány hulláját. Ajtay ta­Két halálos itélet Nagyváradon. (Saját tudósitónktól.) A nagyváradi es­küdtbíróság pénteken kötél által való hálái­ra ítélte Dávid Tógyer gazdálkodót és Mik­lós Flóreán napszámost. Dávid Tógyer atyja tneggyilkolására fölbujtotta a napszámost. Dávid Mihály iszákos ember volt és Tógyer fia attól félt. hogy eldorbézolia a Vagyont. Hosszas alkudozás után rábírta Miklós Flóreánt atyja meggyilkolására. A napszámos a kukoricásban megleste az öre­get és baltával végzett vele. Az eset a mult év szeptemberében történt. A nagyváradi esküdtbiróság tavasszal már tárgyalta a bűnügyet. Az első tárgyaiá­són Dávid Mihálvné magára vállalta a gvil­kosságot, a viselkedése azonban aggodalom­ra adott okot és a biróság elrendelte az asz­szony elmeállapotának a megvizsgálását. A pénteki tárgyaláson Dávidné vissza­vonta a beismerő vallomást. Dávid Tógver konokul tagadott és a gyilkossággal az édes anyját vádolta. A szembesítésnél izgalmas jelenet játszódott le az anya és a fiu között. — Fiam — mondta az asszony — nem félsz az istentől, hogv engem vádolsz az atyád meggyilkolásával! Beismerte aztán a szerencsétlen asszony az esküdtek előtt, hogv az első tárgyaláson a fia megmentése érdekében vállalta magá­ra a gyilkosságot. A lelkiismeretével azon­ban nem tudott tovább megbirkózni és bár érzi az anya minden fájdalmát, kénytelen bevallani, hogy a fia a bűnös. Az izgalmas jelenet erősen megviselte az esküdtbiróság és a hallgatóság idegeit. Miklós Flóreán cinikusan beismerte a bűnét. A kihallgatott tanuk vallomása után az esküdtek visszavonultak tanácskozásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom