Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-13 / 104. szám

1912. december 13. DÉLMAGYARORSZÁG 1 . turá Jis előhal ad ás tulajdonképpen ínég is a béke munkáját szolgálja, a civilizációt viszi előre. Mert a háborúnak nincsen nagyobb ellensége, mint az igazi civilizáció. — A mi szegényeink. A Szegedi Jótékony Egyesületnek ez idei ingyen kenyérakciójához a társadalomnak azok a jótékony tagjai, akik ez egyszerű, de igazán szükséges jó cselekményben az előző két éven át résztvettek, nagy részben ismét bejelentették a részvéteinket. Akik még ezt meg nem tették, ez uton kéri fel az egyesület vezetősége, hogy hacsak nincs nagyon nehezükre, jelentsék he mielőbb, hogy mily összeggel járulnak az ingyenkenyérhez, melyre a mostani munkanélküli, pénzszük és drága világban annál in kábli szükség van, mert a háború fenyegető réme sok gyermekes szegény családot fosz tott meg katoni behívás utján a mindennapi kenyérkeresőtől. Ne hagyjuk el ezeket a mi szegényeinket, hiszen mindnyájunk érdekében, értünk is fogják a fegyvert! Akik pe dig még nem vettek részt e jótékonysági cse lekunjényben, hacsak a vagyoni viszonyaik megengedik, segítse az egyesületet és a rend örfőkapitánynál jelentsék l>e részvételüket, hiszen nem húsról, nem jó ruháról, nem fü tött szobáról, még csak nem is tejről, hanem " mindennapi falat kenyérről van szó, január és február hónapjára, amikor a szegény család tízszerte olyan szegény, mint nyáron. Hadd legyen együtt az egész tehetősebb szegedi társadalom, ne hagyjuk el a város szegényeit, hisz azok is a mi gyermekeink. Ujabban a következők jelentették be részvételüket: Barnay Károly 40, Bodnár Géy-'<i dr., Boros Miksa, Bach Antal 10, Brauswetter János, Bach Jenő, Bach Miksa 40, Beutsch Lipót, buziásd Eisenstádter .Róbert, Eisenstein Jakab dr. 40, Falta Maroell dr., Fodor Jenő, Fischer Lipót, Gerle Jenő 20, üoldschmkit György dr. 10, bástyái tíoltzer Tivadar, Juranovics Ferenc 40, Krausz Jó zsef dr., Kun Bertalan, Politzer Sándor 20, Leitner Vilmos dr. 40, Raskó Istvánné 10, Kosenberg János 40, Majszki Sándor 20, May Gyula 40, M. D. 40, Saiidberg Henrik 4, iíj. Sohlesinger Mór 20, Schwartz Henrik 40, Singer Ferenc 10, Szeged Közúti Vaspálya r.-t., Somogyi Szilveszter, Szeged Csongrádi Takarékpénztár, Teimttaváry József, Tóth Péter 40, Türk Salaimon, Turcsányi Imre dr. 20, Várnay Dezső 40, ifj. Vincze István, Weisz Ármin 10 koronával, Bokor János 100 kgr. kenyér. — Minisztereink Bécsben. Bécsből táviratozzák: Lukács László miniszterelnök és Zichy János grói vallás- és közoktatásügyi miniszter ma reggel ide érkeztek. A miniszterek a magyar kormány képviseletében résztvettek Hornig Károly báró bíboros, veszprémi püspök hnnepies birétum-íöltételén. Lukács László miniszterelnök, aki a nap folyamán találkozott Berchtold gróf külügyminiszterrel, ma este résztvett az udvari ebéden s az éjjeli vonattal visszautazott Budapestre. — 12: XII: 12. A kabalák kedvelőinek szolgál olykor érdekességgel a kalendárium. A csütörtöki nap ugyanis háromszor foglalta magában a 12-es számot. 1912. év tizenkettedik hónapjának tizenkettedik napját irtuk. Most már a huszadik századnak csupa olyan évei következnek, amelyek számaival nem lehet többé hármas találkozót összekombinálni. A 2001. év első hónapjának első napján lesz legközelebb ebez hasonló naptári esemény. Az unokáink bíbelődhetnek el majd akkor a kabalisztikával, legjobb esetben azok a szerencsésebb fiaink, akik még nyolcvankilenc esztendőt élnek. — Luitpold régens meghalt! Bajorország ma hajnalban elvesztette uralkodóját, az öreg Luitpold herceget, a legnépszerűbb régenst, aki népével a legmeghittebb, szinte polgári családiasságban forrt össze. A pátriárkák korában, tul a kilencvenedik évében érte utói az éjjel a halál, tüdővizenyő ölte meg a SZÍVÓS aggastyánt, meglehetősen váj ratlanul, mert az orvosok az utóbbi napok ban is teljesen megnyugtatónak találták az állapotát. Luitpold herceg alakja valósággal a közeli ismerős megvilágításában áll előttünk. Tavaly óriási lelkesedéssel ünnepelte meg München kilencven esztendős születése napját, s a szeretett uralkodó népszerűségét bizonyítja, hogy ez alkalomra tízmillió márkánál nagyobb összeget gyűjtöttek össze jótékony- és közcélokra, s főként a művészetek javára, amelyekért Luitpold nagy odaadással érdeklődött. Hiszen ismeretes, hogy legfőbb örömét találta a zenében és a festők műtermeinek a látogatásában. Mint I. Lajos király harmadik fia jutott a régensségbe 1886-ban, amikor az elmebeteg II. Lajos tragikusan maga vetett véget életének. És meg kellett tartania a régensséget, bár Ottó király életben maradt, de szintén elborult elmével tengődik, s szintén töbliször tett kísérletet arra, hogy megölje magát. Luitpold, aki a Habsburg-családdal is rokonságban van, 1844-ben vette el Auguszta toszkánai nagyhercegnőt, részt vett az 1870—71-iki háborúban, s uralkodásának főjellemvonása Bajorországnak a német birodalom egysége eszméjében való megerősítése. — Bankó-bemutató. Mint a színházakban bemutató-előadás van, a hivatalos lap ma bankó-bemutatót rendezett, közli a közös bank Hirdetmény-ét az 1912. évi január 2-áról keltezett száz koronára szóló uj bankjegy kibocsátásáról. Hiába nyomtatnánk itt le ezt a hirdetményt, amely töviről-liegyire leirja, milyen is hát az a bankjegy, mélynek birtokáért annyian vágyódnak — hasztalanul: a leírásból, senki sem lesz okosabb. Látni kellene, birni azt a l>ankjegyet, hogy megtudhassa az ember szép-e, csunya-ef Az uj bankjegy kibocsátását budapesti és bécsi főintézeteanél, valamint valamennyi liókintézetéiiél e hónap 23-án kezdi meg a közös bank és akkor azok a szerencsések, akik válthaltnak magukhoz bél öle, megalkotluatják ítéletüket. Bizonyos a hivatalos lap leírásából csak az, hogy a német szöveget most is a régi rossz módon fordították le magyarra, igy: „A bankjegyek utánzása a törvény szerint. büntettetik." Az egyik oldal magyar, a másik német szövegű és a német oldalon még nyolc különféle nyelven jelölték meg a bankjegy névértékét. Ugyancsak ma közli a hivatalos lap a szabályzatot, amely tizenegy paragrafusba foglalja össze, hogyan lehet az uj bankjegyet, ha kopás, véletlen folytán vagy „szándékos" rongálással használhatatlanná vált, kicserélni és hogyan lehet a sérült (hiányos) bankjegy értékét részlegesen megtéríttetni. — Taft egyetemi tanár. Newyorkból jelentik: Taft elnök elfogadta a yalei egyetem meghívását a jogtudományi tanszékre. Mihelyest elnöksége véget ér, elfoglalja a katedrát és évi huszonnégyezer korona fizetést fog kapni. — Az egyke a Délvidéken. Az egész országban terjed az egyke, de különösen a színmagyar vidéken. Most egy hivatalos statisztika l>eszámol arról, hogy az egész országban terjed az egyke. Ami meg is magyarázható a viszonyok miatt. Közöljük a statisztikából a minket közelebbről érdeklő vidékek jelentését. A Tisza-Maros-szögén, Krassó-Szörény-, Temes- és Torontál vármegyék több oláh lakóju községél>en csökkentette az egyke a népesség számát. KrassóSzörény jámi járásában egyszerűen „elterjedt"-nek jelzi a statisztika az egykét. A maróti és oravicabányai járásokban a pusztítás mértéke egyes községien is megáll api tíató. Például Kistikvány község lélekszáma ezerrel fogyott, Nagytíkványé ezerötszázzal. Mind oláh. A resicabányai járás legtöbb községében szintén megfogyasztotta a lakosságot az egy gyermekrendszer. Temes vármegyében a huziásfürdői járás szenved az egykétől, Torontál vármegyében ísulig négy járás (alihunári, módosi, pancsovai és párdányi) legtöbb községe. — Dutyiba az ijesztgetőkkel! Igen okos rendelkezést tett Rákossy Gyula makói rendőrkapitány, mint Makóról jelenttik: Kurtán el akar bánni azokkal a lelkiismeretlen emberekkel, akik riasztó ás gazdátlan háborús hirek terjesztése révén lázas izgatottságba borítják a várost. A kapitány rendelete értelmében ezentúl azonnal le fogják tartóztatni az ilyen hirek terjesztőit. Egy másik felhívásban Rákossy Gyula arra kéri a makói hölgyeket, jelentkezzenek a közkórházban rendezendő ápolónői tanfolyamra. Az urihölgyek közül már sokan jelentkeztek is. — A nő mint föltaláló. A nőktől sokáig cl akarták vitatni a föl találótehetséget, de u különböző országok szabadalmi hivatalai a/, utóbbi esztendőkről való jelentései bizonyítják, hogy nagy azoknak a nőknek a száma, akik uj és eredeti dolgokat találnak föl minden téren. Jean Finot „Das liohe Lied der Frau" eirnü most megjelent könyvében érdekes tanulmányt szentel a női tevékenység ezen területének. A szakiskolák sokáig zárva voltak a nők előtt és föltaláló tehetségüket még azzal is bénították, hogy megtagadták a szabadalmaztatásra való jogukat. „Ezért bukkantak föl a nők találmányai csak az ujabb időben. A legelső szabadalmat egy amerikai nő: Kies Mari kapta 1809-ben egy szalmafonó gépért. 1860ög a nőknek adott szabadalom ritka volt, de ettől kezdve már gyakoribb lett. Amikor a 19. század végén a newyorki szabadalmi hivatal a nőknek szabadalmazásra beadott modelljeit kiállította, mindenki el volt ragadtatva tartalmasságuiktól és sokoldalúságuktól. Az amerikai nők épp oly leleményeseknek és praktikusoknak bizonyultak, mint a férfiak. Leginkább a gé pek javítása izgatta őket. Uj kereket találtak föl lokomotivok számára, uj eljárást fémeknek széntől való mentesítésére, vasutakat fölvonókkal, villamozó- és emelőgépeket. A francia nők szabadalmai az emiitettekhez hasonlók 1870. előtt nem voltak Franciaországban szabadalmak, melyeknek nők lettek volna a szerzői; de ettől kezdve egyre szaporodtak, merthogy a nők előtt is megnyíltak a felsőbb iskolák és a magasabb pályák. Ha az ember átnézi a kereskedelmi minisztérium szabadalmi iratait, azt látja, hogy évente 60 —70 nő jelent be szabadalmat. Bizonyos szánalom fog el bennünket a nagy és hosszadalmas fáradtság láttára, amelyet haszontalanul fecsérelnek el. A nő a tehetségét néha apró, jelentéktelen dolgokra pazarolja. Egy nő például „a szerpentintánc inscenálásának uj paródiáját találta föl, amelyet egy állat, kutya, majom vagy medve mutat be." Másik egy gyógyeélokra való galvanizált láncot szabadalmaztatott; harmadik egy fésűt, amely a folyadékot egyenesen a fejbőrre juttatja. Megint egy másik zselúrégépet talált föl. Ezek a 19. század találmányai. Az 1906— 1909-es évekből való női szabadalmak a föltalálónők egyre emelkedő intelligenciáját mutatják. — Hogy történt a fegyverszünet megkötése? A nevezetes csataldzsai találkozást, ahol a háborús felek meglázottai a fegyverszünetet megkötötték, érdekesen beszéli el Ludovic Naudau, a párisi „Journal" munkatársa, aki a találkozás jeleneteit látta. — Már november huszonnegyedikén este megtudtam — irja — hogy a bolgár meghízottak másnap reggel megbeszélés céljától ide jönnek és ezért már kora hajnalban lestem rájuk. Két egyszerű kocsitón jöttek a bolgárok és Plaja kis helyiségben, Büküj-Csekmedse közelében szálltak ki. A megbízottak: Danev, a szobranje elnöke és Saxroiv és Fitschem generálisok voltak, akiket még egy görög kapitány, egy tólgár titkár és egy bolgár lovas-század kisértek. A találkozás egy kétemeletes faépítményben történt. Plajban.