Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-13 / 104. szám

LO DÉLMAGYARORSZÁG 1912. december 12. lehetne összhangba hozni. Elegendő lesz annak a megállapítása, hogy a bécsi kabinet magatartása ezúttal is a legnagyobb fogékonyságot mutatta a békeérdekekből fakadó és a helyzet tisztázására szolgáló megfontolások iránt. Ez csak szaporította azoknak az okoknak a számát, amelyek miatt Angiidban Ausztria-Magyarország politikáját rokonszenvesen ítélik meg. A bécsi kabinetnek Szerbia fellépésével szemben tanúsított mérsékelt álláspontját Londonban, mint az illetékes angol körök hangulatáról tájékozott személyiség a minap közölte, kezdettől fogva a megillető méltánylásban részesítették. Teljes megértéssel fogadták Ausztria-Magyarországnak a balkáni kavarodás nyomán támadt helyzettel szemben elfoglalt álláspontját. Tökéletesen megokoltnak tartják Ausztria-Magyarország álláspontját az albánok kérdésében, mind pedig Szerbiának adriai kikötővel leendő területi gyarapodása dolgában. A legcsekélyebb hajtandóság sincs meg Londonban o tekintetben, hogy Szerbia jogosulatlan aspirációinak támogatására kapható legyen. A londoni kabinetnek AusztriaMagyarország méltóságteljes és előzékeny magatartása miatt tanúsított rokonérzése a nagyköveti tanácskozáson is kifejezésre fog jutni s azt hiszik, hogy ezek a tanácskozások üdvös befolyást fognak gyakorolni a keleti kérdésről folytatandó nemzetközi megbeszélésekre. Békés fordulat? Prága, december 12. A „Narodni Listi" belgrádi levelezője előtt a szerb kormány egyik tagja ugy nyilatkozott., hogy ha az osztrák-magyar külügyi hivatal Szerbiával szemben jóindulatot fanusit, akkor kompromisszumait lehet kötni az Adriai kikötő kérdésében, Szerbia kész arra is, hogy vasúti vonalait hozzácsatolja a boszniai vasúti hálózatihoz és Ausztria-Magyarországnak a sziandzsáfcvasnton ugyanolyan tarifamérséklést adjon, .mint a helgrád—visz tóvá el vonalon. Ezenfelüli St/erbiia baíjhandó hosszabb kereskedelmi szerződést kötni és biztosítékot adni arra, hogy az Adriai kikötőt csak kertesíkedelmi célokra fogija felhasználni. !Délmagya r ország politikai napilapra 1913. január 1-töl uj előfizetést nyitunk. A DÉLMAGYARORSZÁG Szeged és a délvidék legelterjedtebb és leggazdagabb tartalommal megjelenő reggeli politikai napilapja. Nagy elterjedtsége közleményeinek a legteljesebb nyilvánosságot biztosítja, aminek különösen a hirdetők szempontjából van nagy jelentősége, A DÉLMAGYARORSZÁG előfizetési ára Szegeden vidéken i Já Él 11P1SI11111! 1111 §111 onnan ••• • • a • d 28'— K 14 „ 7— „ 2-40 „ egész évre 24•— félévre 12•— negyedévre 6egy hónapra 2 — Minden uj előfizető, aki január 1-vel negyedévi előfizetéssel belép az előfizetők sorába, egész decemberben díjtalanul kapja lapot. Kérjük tisztelt előfizetőinket hogy lakhelyváltozás esetén uj címüket velünk közölni szíveskedjenek. Mutatványszámot egy hétig díjtalanul küld a KIADÓHIVATAL. Az aj adózásodra kimerítő felvilágosítást nyújt Dr. Dános Árpád min. fogalmazó által irt és Várnay L. kiadásában megjelent következő müvek: A házadó Ára 1 kor. ö A földadó Ára 1 kor. n Az általános kereseti- és jö- LJ vedelemadók .... Ára 2 kor. rí A nyilvános számadásra kö- u [| telezett vállalatok adózása Ára 2 kor. n Magyarország adórendszere D Kötve Ára 6 kor. Q • • • • • • • • • <*basbbakii9<nebaa.bhbbbe9ak,i színház, művészet Színházi műsor: péntek: Válás után, vígjáték. szombat: Válás után, vígjáték. vasárnap d. TI.: II. Rákóczi Ferenc fogsága. VASÁRNAP este: Éva, operett. * Lugosi Béla a Budapesti Színházban. Két évvel ezelőtt a szegedi színtársulatnak volt a tagja Lúgost Béla. Innen Budapestre vitték, a Magyar Színházba. Mivel ott nicm aratta a várt sikert, tehát Beöthy igazgató átvitte másik színházába, a Király Színházba. Valami nagy szerepeket ott se kapott, ugy, hogy eílenJtét azáaimaz-otf közije és a szinház között, ugy, hogy legközelebb Fold színházában, a Budapesti Színházba lép föl Lugosi Béla. Ez a színház már jelenti is kommünikéjében, h ogy .Folynak már a próbák a Budapesti Színházban Föld Aurél vezetése mellett a Passiójótékhól, mely 13 kértben tárja elénk Jézus életét, szenvedését s halálát. A Passióját ék apparátusára jellemző, hogy 43 magánszereplőn kívül még 110 személyt foglalkoztat a színpadon. A Budapesti Színház igazgatósága a címszerep kreálására Lugosi Bélát szerződtette." * Zeneiskolai hangverseny. A SzegedVárosi Zeneiskola december 15-én, vasárnap délután 4 órakor, a Tisza-szálló dísztermében rendezi első iskolai hangversenyét. Ez lesz a műsor: 1. Ver-di-AJard: Aida ábránd. Hegedűn előadja: Korács Oszkár. 2. a) Godard: Mazurke (B). Zongorán előadja: Hubert Etelka, b) Obopin: Grandé Valse. Op. 42. (As). Zongorán előadja: Schirarcz Izabella. 3. a) Henherger: Őszi dal. Három szólama női kar. b) Az angyolak és pásztorok. Régi magyar karácsonyi ének. Ráedel vegyeskari átirata. 4. a) Dvorák: Erdei csend. Adagio. Gordonkán előadja: Jeszenszky Iván. b) Boccberini (1743—1805): Versenymű (B) gordonkára. ElőaídiiÁ: Hűbérit Lajjos. 5. a) Schubert: „Jó éjt." Műdal. Énekli: Bagári Klára, b) Eekert: „Visszhang". Műdal. Énekli: Czövek Ilona. fi. Moszkowszki: Suite két hegedűre, zongora kísérettel. III. tétel, Lento assai. Előadják: Horváth A. és Deutsch S. 7. Lortzing: Ária a „Fegyverkovács" dalműből. Énekli: Betek Erzsi. 8. Weber—Kullaik: Lützow vad hajszája. Zongorán előadja: Havas Dezső. 9. Oberubim: Anaereon nyitány. Az intézeti zenekar. 10. Beethoven: Zongora versenymű (c) vp. 37. I-ső tétel. Zenekar kísérettel előadja: Pavlovit.s Antal. Helyárak: Páholy 4 korona, számozott ülőhely (első 5 soriban 1 korona, számozott ülőhely a 6-ik sortól kezdve 50 fillér, diákjeky 20 fillér. Jegyek a városi zeneiskolában kaphatók. * Legjobb színházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Tárgyalások az adóreform elhalasztására. — Megegyezés előtt. (Saját tudósitónktól.) A képviselőház •mai ülésén jóformán senki sem érdeklődött a tanácskozás iránt, hanem a munkapártnak csaknem valamennyi tagja az adóreformtól vitatkozott. Mindjárt az ülés elején a folyosón nagyobb csapatban vita támadt a reform elhalasztásáról. Kubinyi Géza azt vitatta, hogy két város van, amelyek iránt érdeklődött, tuÉ.ia, hogy ezek akciót nem fognak indítani, de ha a fővárosból -megindul a lavina, akkor valószínű, hogy a városok az akció mellé fognak állani és követelni fogják a reform elhalasztását. Ugy látja különben, hogy az egész dolog nem más, mint -az, hogy Vázsonyi és Bárczy népszerűséget keresnek és ebben a dologban akarnak minden áron érdemre szert tenni. Sándor Pál erre kijelentette, hogy ő kifelé nem akarja a helyzetet súlyosbítani és ezért kivül neirn vett részt az akcióban, de itt a munkapárt körében megmondhatja a teljes igazságot, amely az, hogy az adóreformot a jelenlegi helyzetben okvetetlenül cl kell halasztani. Vázsonyira nézve pedig kijelenti, hogy a munkapárt igen nagy hálával tartozhatik neki, mert a polgárságtól nagyon sok függött a munkapártra nézve, Vázsonyi mindig a munkapárt mellett és a koalició ellen volt, holott, ha forditva lett volna, rendkivül sokat árthatott volna a pártnak. Különben is a munkapárt nagy része az elhalasztás mellett van és mindenkinek az a véleménye, hogy csak kedvezőbb gazdasági helyzetben lehet ezt a törvényt életbeléptetni. A csoportnak nagy része helyeselte Sándor Pál álláspontját. Később ugyancsak a folyosón Tisza István gróf házelnök találkozott Sándor Pállal és azt kérdezte tőle, hogy áll a dolog? Sándor Pál azt felelte, hogy még ujabb fázisról nem tud és hogy a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál föl is fog szólalni az adóreformról. Tisza István: Kár, hogy nyolc nap előtt nem szólottál. Sándor Pál: Ez hiba volt, beismerem, de én nem akartam kifelé lármát csapni. Tisza István: Egyébként azt hiszem, még most sem késő a dolog. Majd a betegápolásról esett szó. Sándor Pál azt mondotta, hogy túlságosan emelték a betegápolás adóját is. Elég lett volna három százalék is. Tisza István erre azt felelte, liogy az appropriációnál még lehet változtatni rajta. Sándor Pál: Ha változtatni lehet ezen, akkor változtatni lehet a törvényen is. A képviselőházi ülés után Beöthy Pál alelnök és Madarassy-Beck Gyula báró beszéltek egy ujabb csoportban az adóreformról. Beck Gyula ezt mondotta: — Az adóreformnak igenis van etikai alapja és annak idején lassankint bele is nyugodtak az emberek, de senki seni gondolhatott arra, hogy a gaedasági helyzet ennyire kedvezőtlenné válik, hogy a legkedvezőbb viszonyok között lévő cégek sorában is bükások történnek. Ilyen módon a mai helyzetben lehetetlen ezt az adóreformot életbe léptetni. Beöthy Pál: Belátom, hogy ez a dolog rendkivül fontos, de én azt hiszem, hogy elég volna félévre elhalasztani a reformot. Sándor Pál: Ez kevés, legalább is egy évi elhalasztásra van szükség. Hámory László erre megjegyezte, hogy ő azt tartaná leghelyesebbnek, ha a reform életbeléptetését mindaddig elodáznák, mig a gazdasági helyzet kedvezőbbé válik. Az ülés vége után Teleszky János pénzügyminiszternél nagyobb tanácskozás volt az Altruista-Bank dolgában. E tanácskozás alatt érkezett a Házba Heltai Ferenc, aki később Teleszkyvel tanácskozott. Ugy tud-