Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-12 / 103. szám

LO DÉLMAGYARORSZÁG 1912. december 12. NEMENYINE FOG MÜVESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készit mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban, Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégitve. - Bármilyen javitás hat óra alatt elkészül. 522 KLEKNER MARISKA női divatterem tulajdonos. É rtesítem a nagyérdemű közönséget, hogy miután Herczeg Katica női divatterem­tulajdonos Szegedről elköltözött, a fran­cia és angol női szabóságot saját nevem alatt, az ő régi helyén, Takaréktár-utca 6. sz. alatt tovább folytatom. Női ruhákat a legegyszerűbbtől a legdí­szesebbig, blousokat, kosztümöket kiváló ízlés­sel a lehető legjutányosabb áron készítek. A hölgyközönség szives támogatását kéri KLEKNER MARISKA női divatterem tulajdonos. KÖZGAZDASAG Megszűnt a tőzsdesztrájk. (Saját tudósítónktól.) A gabonatőzsde sztrájkja mára megszűnt. A nagy izgalom elült, miután tegnap este a tőzsde közön­sége egy értekezletén kifejezést adott óhajai­nak ós sérelmeinek. A tőzsde tanácsa e hó 17-ére ankétet hívott egybe, melyre az érde­keltek egyesületei is meghívást kaptak. A sztrájk ismétlődésének meggátlása végett a tanács ma hirdetményt tett közzé, amely a sztrájktilalmat fegyelmi büntetés mellett pro­klamálja. Ez a hirdetmény igy szól: A tőzsdetanács hivatkozva az alapszabá­lyok 33. §-ának 6. pontjára, mely szerint kö­telessége a tőzsdei rend fenntartásáról gon­doskodni, figyelmezteti a tőzsde közönségét, hogy azok ellen, akik a tőzsde forgalmát csoportosulással, zajongással, beszédek tartá­sával vagy bánni más módon zavarják, vagy akik másokat üzleti működésükben akadá­lyoznak, az alapszabályok 15. §-a alapján fog eljárni. Ma reggelre a kedélyek megnyugodtak és mindenki ismét az üzlethez látott. A teg­napi haragnak és felháborodásnak semmi nyoma. A praktikus élet követelményei, a napi üzlet iránt való érdeklődés elnyomta a forradalmi hangulatot. Mára megint csak az üzlet, az áj-, a politika, az időjárás, a háború foglalkoztatta az embereket. A Nap munkatársa ima fölkereste a tőzsde elnökét, Horváth Elemért és nyilatko­zatot kért a sztrájkra okot szolgáltatott re­formtervezetről. A tőzsde elnöke a hozzá in­tézett kérdésekre a következőkben adta meg felvilágosításait: — Igaz-e, hogy elnök ur állását kötötte a reformhozf — kérdezte a hirlapiró. — Ez a dolog ugy áll, — felelte az elnök bogy egy küldöttség keresett fel, mely a reform elhalasztását kérte. Én a küldöttség­nek megmagyaráztam, hogy a reform elha­lasztását nem tartom indokoltnak, mire a küldöttség egy tagja kijelentette, hogy a tőzsdét rendkivüli közgyűlésre fogják össze­hivatni, mely a tanácscsal szeimben állást foglal majd. Erre mondottam én, hogy egy ilyen esetleges állásfoglalást bizalmatlansági nyilatkozatnak tekinteném, melyből magam­ra nézve a konzekvenciát levonnám. — Miért oly sürgős a reform? — kér­dezte most az újságíró. — Ha most két hét alatt nem készülünk el a munkálattal, ugy, hogy január l-ével életbeléphessen: ez egy ujabb esztendei ha­lasztást jelentene. Már pedig nagyon veszé­lyes volna, ha még tovább is a régi állapot maradna fenn. — Igaz-e, hogy a reform a gabonaüzletet a nagybankoknak fogja kiszolgáltatni? — Minthogy az üzletet anyagi garan­ciákkal akarjuk körülvenni, természetes, hogy a tőkeerősebb elemek túlsúlyra vergőd­hetnek a tőke nélküli gyenge elemekkel szemben. De hát ez igy van a gazdasági élet minden terén. A nagybankokra nézve semmi esetre sem előnyös a fedezeti és a leszámo­lási kényszer, mert hiszen ma a bankok min­den tőkebefektetés nélkül, hitel alapján bo­nyolítják le a tőzsdei gabonaüzletet, holott a jövőben nagy tőkék lekötésével járna az üzlet. Mindössze arról van itt szó, hogy az a lehetetlenség megszűnjék, hogy bárki is egy fél érig hitelbe, másnak a hátán és a más bőrére hazardírozhasson a gabonatőzsdén, miniden tőke ós kockázat nélkül. Ez pedig nem a nagy bankoknak, hanem az egész piac­nak az érdeke. A tőzsde elnökének kijelentései remélhe­tőleg meg 11 yug t atóIag fognak hatni, mert a nyilatkozathói kiderül, hogy a tanács ko­rántsem ragaszkodik mereven tervezetéhez és a tőzsdeiátogatók óhaját minden irányban honorálni hajlandó. x Lókivitelünk adatai. Abból az alka­lomból, hogy miniszteri rendelettel megtil­tották a lókávitelt, egynéhány adatot soro­lunk föl exportunk statisztikájából. A köz­ponti statisztikai hivatal legutóbbi kiadvá­nya szerint októberben 3483 lovat vittünk ki (1911. októberben 3908 darabot). Ez év első tíz hónapjában 40.838 darabot exportáltunk (1911-ben 53.479 darabot). Emelkedésről tehát szó sincs, sőt végeredményben csökkenés mu­tatkozik. Hátaslóból Romániába és Szerbiá­ba egy darabot sem szállítottunk október­ben; az egész évben pedig mindössze 23 da­rabot vásárolt tőlünk Románia, mig Szer­bia egyet sem. Katonai pótlovat (nemonda) Szerbiába októberben 659 darabot exportál­tunk (1911. év első tíz hónapjának 153 da­rabnyi kivitelével szemben). Bulgáriába és Görögországba a. múlt évben egy darabot sem exportáltunk, az idén az első tíz hónap­ban azonban Bulgáriába 264, Görögországba pedig 412 darabot vittünk ki. Törökország az év első tiz hónapjában 1464 katonai pótlo­vat vásárolt tőlünk, a múlt évi 40 darabbal szemben. Itt mutatkozott a legnagyobb emel­kedés. Igás- és kocsilovat októberben a balká­ni állaandk közül csalk Szerbia és Görögor­szág vásárolt; az előbbi 9, az utóbbi 1 dara­bot. Románia 124 darabot vásárolt. Január­tól októberig Románia 1485 (a múlt- év első tiz hónapjában 1244), Szerbia. 225 (165), Bul­gária 197 (549), Montenegró 1 (—), Görög­ország 11 (816), Törökország pedig 558 (691) darabot vásárolt tőlünk. Lehetséges, hogy a novemberi adatok, melyeket még nem adták ki, nagyobb meglepetéssel fognak szolgálni. ii Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. q • • • • • • • • a AziijadózásoKra kimerítő felvilágosítást nyújt Dr. Dános Árpád min. fo­galmazó által irt és Várnay L. kiadásában megjelent követ­kező müvek: • A házadó Ára 1 kor. D A földadó Ára 1 kor. r> Az általános kereseti- és jö- U vedelemadók .... Ára 2 kor. g q ü D (1 0 • a 1 0 1 I • ••••••••••••••bhw D é lmag y a r ország előfizetési ára Szegeden: A nyilvános számadásra kö­telezett vállalatok adózása Ára 2 kor. Magyarország adórendszere Kötve Ára 6 kor. Q • t=3 cn egy évre . . félévre . . negyedévre . egy hónapra Vidéken: egy évre . félévre negyedévre ^gyhónapra 24. 12. 6. 2. 28.­14.­7. ­2.40 kor. kor. 3355—1912. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a. szegedi kir. járásbíróságnak 1911. évi V. 324/2. számú végzése következté­ben Dr. Eisner Manó ügyvéd által képviselt Weisz és Berger javára 337 korona s jár. ere­jéig 1911. évi február hó 25-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 4000 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: egy nagy nyomdagép nyilvános árverésen el adatik. Mely árverésnek a szegedi kir járásbí­róság 1911. évi V. 324/8. számú végzése foly­tán 337 korona, tőkekövetelés, ennek 1910. évi november hó 30-ik napjától járó 6% kama­tai, V3% váltódd j és eddig összesen 66 korona 36 fillérben bíróilag már megállapított költ­ségek erejéig Szegeden, Korona-utca 1. szám alatt leendő megtartására 1912. ÉVI DECEMBER HÓ 23-IK NAPJÁN DÉLELŐTTI 9 ÓRÁJA HATÁRIDŐÜL kitüzetik és ahhoz venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érin­tett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén a becsáron alul is el ifognak adatni. Elsőbbséget igénylők ennek, az árverés megkezdéséig való érvényesítésére felhívat­nak, amennyiben az elárverezendő ingóságo­kat mások is le- és felülfoglaltatták és azok­ra kielégítési jogot nyertek volna, jelen ár­verés az 1881. LX. t.-c. 120. §-a és az 1908: XLI. (41-) t.-c.ikk 20. §-a értelmében ezek ja­vára is elrendeltetik. Kelt Szegeden, 1912. évi december hó 6. napján. Sebesztha kir, 14r. végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom