Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-15 / 80. szám

fi DÉLMAGYARORSZAG 1912. november 20. megjelenve, vendégként ismertessenek egyegy aktuális kérdést, lehetőleg kísérletekkel, illetve vetített képekkel kapcsolatban. Ily népszerű előadások kilátásba vétettek a gépgyártás és a mesterséges fűtés, a modern fűtés, a gőzgépek története, a hadászati repülés, a modern közlekedés, az ókori építkezés, a lakás berendezési művészet, a gőzturbinák, a magas feszültségű elektromos tünemények a nemzetgazdaságban műszaki vonatkozásai és egyéb kérdések köréből. Az egyesület reméli, hogy ebbeli törekvései a közönség rokonszenvével fog találkozni és hogy ily irányú működése hozzá fog járulni városunk kulturális közéletének fejlődéséhez. •saasaaBaBaaa«aaaHaagiiaas«s»aBSBaaBRS*aausiBgBasafiaa SZÍNHÁZ, művészet Színházi műsor: PÉNTEK: Primerose kisasszony, vig,játék. (SZOMBATON: Tündérszerelem, dall játék, bemutató. VASÁRNAP d. u.: Orfeusz, operett. VASÁRNAP: este: Tündérszerelem, daljáték. Alraássv és Heltai. (Saját tudósítónktól.) A színház belső ügyeiről nem szívesen szólunk a nyilvánosság előtt, inert ezek az ügyök rendszerint -un is tartoznak a nagyközönségre. Vanna.k azonban esetek, amelyek nem a társaság, vagy az igazgatóság kulisszatitkai, hanem a város dédelgetett kultúr,intézetei nek éLetepizódjal ós mint ilyenek, a nagyközönség jogos ellenőrzése elé tartozó kérdések. A színház művészeti dolgait csak félsikerrel bírálhatja a színházi kritika, ha ezeket a kérdéseket niem ismeri vagy fel nem veti. Ez 'a szempont, a. művészeti, késztet bennünket is arra, hogy egy olyan esetről adjunk számot, amely épen ne:m a nagy nyilvánosságnak szánt módon ment végbe. A színház emberei előtt nem ismeretlen az az ellentét, amely Almássy Endre és Heltai Jenő között néhány hét óta fennáll. A d; rektor a jogában és különösen módjában álló önkénnyel intézi a színház és >a sz5részek do1gait és ez utóbbiak, ha hajt és kellemrtlensé get nem akarnak, csak végső esetben fejtenek ki ellenállást. Almássy Endre egy idő óta feltűnően mellőzte Haltait, a színháznak ezt a kiváló tehetségű tagját, a szerepek elosztásánál ós ebből — a motívum egyelőre ismeretlen. Keletkezett az igazgató és a miivész háborúsága. Ezt a tényt a nyilvánosság is megállapitlmtta, Heltai pedig, akit niem vezet. ia fiatalok túlbuzgó hiúsága, tűrt és várt, bizonyára kedvezőbb szeszélyek idejét remélve. Megkapó konzekvencia mutatkozott abban a mellőzésben és igy Heltai kezdte a „lógós", a másodrendű szerepeket, amelyeket néki kiosztottak, visszaküldözgetni, ami a direktort dühbe hozta. Kedden este felhívatta magához Heltai Jenőt és ingerülten felelősségre vonta a szerepel nemfogadásokért, Heltai pedig állta a sarat és kijelentette, hogy szerződése értelmében nem köteles és ezután már nem is hajlandó másodrendű szerepeket játszana, nem hagyja magát lejáratni, ha eddig játszott kicsiny és nem a szerepköréhe tartozó szerepeket, ezt szívességből tette, azonban jövőjét ós egy esetleges uj szerződés (kilátásait nem teheti kockáira a művezetés indokolatlan szeszélyei kedvéért. A vita oly heves hangú és oly lármásain folyt, hogy a folyosókon, sőt a lejárókon is számos fültanuja volt, akik révén nekünk is tudomásunkra jutott. A direktor csakhamar ki is rukkolt a farkával, kijelentvén, hogy egyáltalában nem ragaszkodik a Haltaival való szerződéséhez. Ebben a stádiumban áll a dolog ma is. Látható és ellenőrizhető tehát, miképen sikanirozza a művezetés legértékesebb tagjait, mint kedvetlenitd el őket ós mint szerei: né azok órtiéknivóját süllyeszteni, hogy az után kisebb igényitekkel helyettesítse őket. Megtörtént ez más esetben is, nem újság. Ismert dolog, hogy Ailmássynak varrnak favorizáltjai és néha az indító okok is ismerete sek. Ellenben nem lehet közömbös sein a kő zönség som a kritika előtt tudni azt, hogy m; okozza a színháznál az egyéni ambíció pusztulását, az összjáték romlását, a nagyobbár," szerénytebetiségii fiatalok térhódítását. Ha somié antápátia folytán tette jégre a direktor Pogány Bélát is, ezt a kiválóan értelmes és ambiciózus színészt és ailig van ember a színháznál, akinek konkrét hasonló panasza nietm volna. Mi csak a. színház művészi nivója szemtmartjából nézzük a dolgot és kérdezzük: meg engedhető-e az, hogy a város támogatását és ellenőrzését élvező, monopóliumként kezeli kuíl tu rintézetben, i ga zságt al a n szeszélyek uralkodjanak! Ezelk a dolgok nagyritkán kerülnek a nyilvánosságra, a szinügyi bizottság ülésein frázfeos és simanyielvü referádák es nek csak, de soha sem hallatszik az audiativ et altéra, pars! Más dolog az, liogy Heltai Jenőnek ez óv áprilisában már kész megállapodása volt a budapesti Népoperával, tehát a magyar színész Mekkájának küszöbén állott, amikor Almássy Endre a szerződésére ütve kijelentette, Heltai miniden könyörgése dacára, hogy neim engedi el. Ha Almássy mindenképpen egyenrangú kollégájával szemben féléve igy járt el, bizonyára jelentős, a művész értékéhez fűződő okok vezették, — mi történt tehát azóta, hogy Almássy nem-reflektál annak a színésznek a munkásságára, akit emelkedő pályáján talán végzetesen megakasztott, egyszerre nem reflektál és a mennyiben reflektál rá, elhalmozza szerepköréhez nem tartozó és sokszor segédszinészl illető szerepekkel! Ezzel joggal kíváncsi a szim,házzal törődő; közönség, valamint aura is, hogy miért mel lőzik Heltai Jenőt, akivel mindenki megvan elégedve, csak — és egyszerre a direkció nem? * Amikor Baján szinházaznak. Érdekes hirt jelentenek Bajáról, ahol most az elmúlt nyáron a vásártéren ütötte föl sátorát a múzsa. A szó szoros érteimében sátort, amelyben aztán Krémer Sándor szinidirektor kis csapata küzködött a múzsával és a közömbösséggel. Az érdekesség azonban nem itt kezdődik, hanem a vásártéri bérlőnél, akit helypénzek illetnek meg a marhák és bódék után, ha sátoruk fáját a marhavásártér porondjára szúrják. A bérlő ur, aki az élet reálisabb oldalával foglalkozik, ebből a nézőpontból szemlélte a kérdést, illetőleg a színházi hódét és kilenoszázkiilencvenhét korona helypénzt akart bevasalni a diréktoron, aki nem fizetett. Erre azután a várostól követelte a pénzt, majd a közigazgatási bizottsághoz fordult, amely azonban kimondatta, hogy a színházat nem lehet ugy hirálni, mint a mutatványos bódét. A helybérlő ur tehát most megtanul különbséget tenni bódé és tódé között. Elcsodálkozva kénytelen látni, hogy a sainliáz szinház marad, ha ponyvából van rúdra fesaitve mind a négy fala. Amig az ökrök, lovak, lábasjószágok és mozi bódék után kijárt neki az obulus, addig a színház sátora egy fejjel kinőtt az emiitett kategóriából, a melyen belül — az ő szempontjából — a lielyrónzek nagysága teszén különbségeket. Ö dzonyára nincsen megelégedve az ítélkezéssel, hiszen minden hódén, mely hódolattal fizette meg eddig a holyadót, ott ragyogott a művészet fölirás. * Zoltánka. Az idei színházi évben mutatkozik be a közönségnek, mint drámaíró Krúdy Gyula, a kitűnő' novellista. Igen érdekes darabot irt, szomorújáték négy felvonásban, hőse Petőfi Sándor fia, Zoltán. Az ötvenes években játszik a telivér magyar darab, a finom Bidermayer-korszakban, annak életét, levegőjét, minden graciozitását viszi a színpadra. Megkapó szerelmi történet, amikor Zoltánka hazakerül anyja házához és gyen n ek lel kének minden tisztaságával imádja Szendrey Júliát. Krúdy Gyula darabját a Magyar Szinház fogja előadni január végén, vagy februárban. * Ttindérszerelem. A színházi iroda jelenti: A szombatom bemutatóra kerülő daljáték, Huszita Jenő, „Tiindérszerelem" eimü miive, egyre jobban bontakozik ki az előkészülő• tökből. Nem operett ez, a zenéje is magasabb vstilusu muzsika, poétikus meséje Jókai novellájából készült, ami maga is amellett bizonyít, hogy ment minden frivoMtástól. A modern irodalom által — igazság és jog nélkül — annyira mellőzött romantika éled föl ben ne, aminthogy az irodalom és a művészet legszebb kincsei a romantikából táplálkoznak. Az érdeklődés olyam nagy az előadás iránt, hogy a jegyek javarésze máris elkelt. Tele van a darab hálás szereppel. Béri Rózsi játsza az aranyhajú tündérleányt, akiből székely menyecske válik. Solymosi lesz a falu baktere, Oláh Gyula a tündért vényt elrabló legény, aki a mese szerint is beugrik a tóba és kihozza onnan a harangot. Miklósi Margit mint a balkter felesége, Szatmári, a groteszk megjelenésű vizikirály, Körmendy Ilona, a cincér, Szűcs Irón, Pogány Béla segítik diadalra a darabot. * A balkáni háboru a moziban. Az Uránia-sz'mhúz igazgatósága nagy anyagi ál-> dozatok árán megszerezte azokat a filmeket, melyek a harctéren készültek. Szombattól kezdve, minden műsoron szerepelni fog egyegy érdekfeszítő, természet után készült há borusfcép. * Legjobb színházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. * Te győztél! Szenzációs premier volt csütörtökön este az Uránia-syinházban. Vetitésre került: Te győztél! eimü három felvonásos társadalmi dráma, melyben a főszerepet Weldalmár Psylander és Elsa. Frölich játszották. Ez a dráma arról nevezetes, hogy Psylander ebben aratott legnagyobb diadalt, Szegeden is óriási sikere volt a drámának. A szenzációs műsor még csak pénteken látható az Urániában. * A tata, mint dada. Nem igaz az. mintha a magyar filmek rosszabbak lennének a külföldieknél. Fényesen igazolja ezt az állítást a Hunnia legújabb fölvétele: „A tata, mint dada", melyet csütörtökön este mutattak he a Utfss-mozgóban. A fényes bohózatnak páratlanul nagy sikere volt. Különösen Vendrey Ferenc mókái tetszették. A műsort kiegészítette A fekete nők eimü két felvonásos dráma, mely megható jeleinek sorozata. A kitűnő miisort csak pénteken adják még. 34oaBa«floaaaisiaBMBaBB»BBaaB«B«aBBBSaaBaaaaBB«»iiaaaaB Auffenberg és Berchtold. Berchtold Lipót gróf külügyminiszter ma reggel Bécsből visszaérkezett Budapestre. Auffenberg lovag közös hadügyminiszter ma délelőtt negyed tiz órakor fölkereste Berchtold gróf közös külügyminisztert a királyi palotában levő lakásán és egy óra hosszat tanácskozott vele.