Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-10 / 76. szám

\9\Z. november 10. DÉLMAGYARORSZÁG 9 alt. -emeleten kiadó egy tizénkéi szobás lalás a hozzátartozandóságokkal együtt 1913. május l-re. Bővebbet a kapusnál. Délután kettő és három között tekinthető nieg a -nevezetes lakás. Nem sokan nézik. Kinek kell tizenkét szoba? A mai nehéz viszonyok között. — A csanádi püspök Aradon. Glattfeldet Gyula dr. csanádi megyés püspök tegnap délután Aradra utazott, ahol két napig marad. Első nap délután felszentelte az ottani katbolikiis internátust, másnap délután pedig jelen volt az aradi templomépitő bizottság nagygyűlésén, ahol határoztak a második aradi templom felépítése tekintetében. Szombaton délután Glattfelder püspök Máriaradnára utazott, ahol a klastromban megszállt. Vasárnap délelőtt átmegy Lippára s felavatja a Zselenski Róbertné grófnő és a lippai katholikus nőegyesület által emelt katlioiikus cselédotthont. Aradról Budapestre utazik Glattfelder, ahol részt vesz az egyházi tanácskozáson. — Köszönetnyilvánítás. A szegedi önkéntes és hivatásos tűzoltóság néhai Harcz Lajos, boldogult drága férjemnek, a szegedi tűzoltóság volt parancsnokának felállított síremléke költségeinek fedezésére 100 korona adományával volt szíves hozzájárulni, mély adományért hálás köszönetemet fejezem ki. Özvegy Harcz Lajos né. — Eljegyzés. Pick Elzát, Pick János szegedi terménykereskedő leányát, eljegyezte Meisl Sándor, a Nagyszentmiklósi Sörgyár r.-t. üzletvezetője. — A szászok és Prónay báró. Zsinatot tartanak a jövő évben a lutéránusok s ennek alkalmából nagy eseményre készül az evangélikus egyház. Hosszas tárgyalásokkal előkészítették, hogy az erdélyi evangélikusok, a szászok is csatlakozzanak a magyar anyaegyházhoz. A reformátusok ezt az egyesülést erdélyi bit feleikkel már évtizedek előtt keresztülvitték. Az ágostai egyház is megpróbálta a szászokat egyesíteni, de azok féltékenyen ragaszkodtak ősi egyházi alkotmányukhoz s a tárgyalások során éles ellentétek merültek föl közöttük és báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő között. A temperamentumos ellenzéki .mágnás sehogy sem tetszett á szászoknak. Az ágostai egyház alkotmányának egyik paragrafusa ezt mondja: — A magyarországi ágostai evangélikus hitvallású egyházat híveinek összesége alkotja. Az erdélyi szászok lutéránusok tehát az alkotmány szerint Prónay • báró, az erdélyi ágostfai egyház felügyelőjeként viselkedett s többször őszintén s kissé keményen figyelmeztette a szászokat az egyesülésnek logikus voltára ós kötelességére. Ez még jobban elmérgesi tette a dolgot, de az egyház vezető emberei mégis remélik, liogy a legközelebbi zsinaton megtörténik az egyesülés, azon az alapon, hogy a szászok megtartják régi egyházi alkotmányukat. — Török menekültek utja Szegeden át. A háborus hírekhez tartozik, liogy szombaton este megint török menekültek érkeztek Szabadkán át Szegedre. Állítólag erről értesii lést kapott az üzletvezetőség is. Tudakozódásunkra az üzlet vezetőségben azt felelték, liogy a hir nem lehetetlen, de hivatalos értesítést nem kaptak róla. — Milliós fizetésképtelenség Berlinben. Berlinből j^én-tík: Óriási feltűnést keltett ma az a hir, hogy Berlin egyik legnagyobb üzlete, a Klein és Haberlein-eég iizetéskópteleiiségbe jutott. A cég letétje és betétjei egy millió márkát tettek ki, ellenben a passzívák több millióra rúgnak s ezeket a cég nem tudta rendezni. — A főhadiszállás. Szegény törökök, a győzelmesen előrenyomuló bolgár hadsereg elől egyre hátrább szorulnak, féltve-féltett fővárosukhoz mindinkább közelebb jutnak, s maholnap ott fognak állni Konstantinápoly kapujánál, hogy utoljára megpróbálják még megvédeni azt, ami talán még megmenthető. A seregek állásával természetesen mindig megváltozik a főhadiszállás helye is. Főhadiszállás!.. . Erre a szóra rég megfakult képzetek kelnek az emberekben. Pedig az idők váitozása során cz is megváltozott. A mai harci-csapatok rettenetes tömegei és az úgyszólván mesebeli méreteket öltött forgalmi és parancsközlési lehetőségek természetesen megváltoztatták a hadi-operálás módját is. Elmultak azok az idők, amikor a vezérkarától körülvéve egy dombon foglalt állást a generalisszimusz, s onnan figyelte, irányitolta a harcot és ha a kocka fordult és csapatait elhagyta a szerencse, akkor kezébe ragadta a zászlót, bogy magasan lobogtatva maga vezesse utolsó küzdelemre megmaradt katonáit. Elmúlt a harcmező poézise, utat nyitott a józan technikának, a baladó időnek. Annak az embernek ereje, kitartása, biztonsága, élete, akinek géniuszától függ hazája további sorsa, tuljelentékeny értékek, semhogy kockáztatni lehetne . . . Szóval más lett a főhadiszállás. Ma egy nagy, sok száz emberből álló zárt test, amelynek különböző osztályai, önálló kocsiparkja és saját ménázsa van. Útközben, a mars alatt a főhadiszállás egy kilométernél nagyobb távot foglal el a maga részére. Itt van mindenekelőtt a vezérkar főnöke, rendszerint a tulajdonképeni „spiritus rector". Azután következik az „operációs osztály", amely válogatott vezérkari tisztekből van összeválogatva. Ez az osztály dolgozza föl teknikailag a hadvezér terveit, határozatait. Azután jönnek a többi osztályok: a hírszolgálat, a telefon, a távirat osztálya, a külföldi attasék, a lapok tudósítói, a hadikonyha és nagy tömeg ember kocsi, ló Egy modern, négyszázezer emberből álló hadsereg frontja, körülbelül nyolcvan kilométer, olyan távolság, a melyet a fővezér nem láthat át egymaga. De erre nincs is szükség. A vezérkar messze a tüzvonaItól, mint egy hatalmas nyitott, mozgó udvar követi a sereget s ami csak történik, arról az elektromos szikra gyorsaságával értesül. Lovon lihegő adjutánsokat nem igen látni, minden technika és gép. Táviró, telefon, autó és motorkerékpár küldi, hozza a vezérkarnak a híreket és a fegyverek elkeseredett küzdelméből, a százezrek golyós harcitüz koncertjéből ide csak tompa, távoli muzsika hallatszik. . . — Egy szekér csizma. Rég elmúlt időkben nem volt ritkaság a csoda, jelek é.s ómenek mutatkoztak ós az emberek ráeszelkedtek azokból, hogy háború lesz, vagy pestis, vagy más rettegett szörnyűség következik. Ha a csodák dolgában panaszkodhatunk is, ám a jelek ós figyelmeztető intések ma sem hiányoznak. Elég, ha. a honvédhadfölszerelési raktárba befordul egy hatalmas társzekér, tele pompásan bélelt, finom, meleg csizmával. Tegnap történt, a kocsi lassan döcögött, még a tetején is erős, megpántolt ládákat tartott össze a vendégoldal. A kisérő baka nagy titokban megsúgta egy tisztiszolgámak, hogy vadonatúj csizmák és szegeit talpú bakancsok vannak a ládákban, mert hát — mi tagadás! — háború lesz. Félóra múlva a kant in ok ban már levelek íródtak haza a kis faluba, bogy már nálunk is készül a háború. A szultán megkérette a császárt, hogy ne haragudjon a régi dolgok miatt, hanem menjen segíteni a török sereget a rácok ellen. A királynak tetszett a kérés ós már el is ment a parancsolat, bogy mindenütt keljen föl a hadsereg és gyakintson a nyaka közé a rácnak. Igy születnek a mesék és legendák, a melyek ha egyszer megindultak, csak szállnak, szálldosnak, a kantinból az utcára, az utcáról még a nagy, vassal kötött beton házakba is. Csak a formájuk más, hol naivabb, hol okoskodással bélelt, de a mese ál, mert mindenütt félnek a háborútól. — Ellopták a király reggelijét. Nagy sürgés-forgás volt tegnap a kora reggeli órákban a budai királyi palotában. Nagyszámú detektív egy enyves kezii jómadár után kutatott, aki ellopta a király reggelijét, ö felsége, akiről ismeretes, hogy korán kelő ember, öt órakor hagyja el ágyát s egy óráig időzik a fürdőben, bét órakor szokott reggelizni. Párolgó teájához, prágai sonkát, hideg pecsenyét és budai udvari szállítójától küldött császárzsemlyét, vagy kiflit eszik. Ezután íróasztalához ül és dolgozik. Az udvari szakácsot azonban, aki a tálalással van megbízva, tegnap reggel kellemetlen meglepetés érte. Előtte való este kivette a prágai sonkából a csontot s a kétkiló sonkát," valamint a siilt kacsát, csirkét és márhasüítet üvegburok alá tette s a laboratóriumszerii konyhából egy benyílóba vitte. Tegnap a szakács, amikor megmondták, hogy az uralkodó elhagyta a fürdőszobát, bement a Palotatérre néző konyhába, hogy a sonka és hidegpecsenye fölszeleteléséhez fogjon. Rémülten tapasztalta, hogy az ételnek hiilt helye van. Valaki elemelte. Az esetről értesítették az állandóan kirendelt detektívet, aki a nyomozás során megállapította, hogy a konyhában korán reggel egy kéményseprősegéd járt, a kinek minden nap a tűzhelyet kell kitisztítania. A detektív telefonon azonnal értesitette a főkapitányságot, ahonnan egész sereg detektív indult útnak. Megindult a nyomozás s a benyitó mozaikján ott volt a kéményseprő papucsának a nyoma, a vakítóan fehér polc deszkáján pedig a kormos tenyér fotográfiája. Nyilvánvaló volt, hogy a tolvaj csakis ő lehetett. Több detektiv ment erre a kéményseprősegédnek a Várban lévő lakására, ahol javában falatozta a lopott sonkát, de előkerült a többi hideg siilt is. Természetesen letartóztatták, de vele együtt bajba került az inspekciós tűzoltó is, akit állásától fölfüggesztettek. A király azonban — mondani is fölösleges — pontosan megkapta reggelijét. — Öngyilkos ön agy. Pécsből jelentik : A Wieden egyik szállójában ina délután Zlappapori János lovag nyugalmazott őrnagy öngyilkosságot követett el: revolverből szivenlőtte magát és nyomban meghalt. Levelet hagyott hátra, amelybein azt irja, hogy amerikai párbaj kergette a halálba. — Meggyilkolt milliomos. Newyorkból jelentik: Borzalmas gyilkosság történt tegnap Chicagóban. Egy Mattauschek nevü milliomos magánzót a rendőrség meggyilkolva talált a szobájában. Megállapították, hogy Mattausoheket a szeretője ölte meg. Az irataiból pedig kiderült, hogy Mattauschek valamikor Ausztria-Magyarországból származott el Amerikába s most a newyóiiki konzulátus felhívta a magyar .konzulátust, értesítse az esetről Mattauschek esetleges osztrák magyar örököseit, hogy igényeiket érvényesíthessék. — Hetvenötezer újdonsült férj. A szerb bolgár és görög lapok közleményéi szerint a balkáni háborúnak egyellek között olyan eredményei is vannak, amelyekre bizonyára senki sem gondolt. Már a mozgósítás alkalmával rengeteg sok házasságot kötöttek, amelyek annál jobban szaporodtak, minél jobban közeledett a háború valószínűsége. A mozgósított fiatal legények és a házasuló korban levő tartalékosok mind jobban kedvet kaptak arra, hogy hamarosan megnősüljenek. Amikor Belgrádban a háborus hírek első izbén elterjedték, az első héten ezerkilencszáz házasságkötést intéztek el a papok. Ugyanezekben a napokban Szófiában mintegy ezerkétszáz lakodalmat tartottak a fiatal párok, Görögországban pedig rendkívüli nagy számban tartották inog az esküvőket. Amig rendes körülmények között a Balkán államokban szeptember hónap a legkedvezőtlenebb időszak a házasságok szem pontjából, az idén az összes hónapok rekord ját messzire felülmúlta a háborút közvetlenül megelőző pár hót. De nemcsak a fővárosokban, hanem az egész félszigeten tapasztalható volt ez az emlékezetes mozgalom ás talán alig volt lányos ház, ahol a lefolyt betekben nem tartottak volna lagzit. Természetes, hogy a pópák ily körülmények között alaposan el voltak foglalva (és nem nagy súlyt fektettek a szokásos ceremóniákra, ha nem egy-kettőre elvégezték a kurtára fogott szertartásokat. A tömeges házasságok főokának azt tartják, liogy a legények mint férjek akartak a harcmezőre indulni, hogy igy családjaikért ktizdhessenek, másrészt pedig :< vőlegények a házasság utján biztosították maguknak menyasszonyaikat. A hatóságok nagy készséggel támogatták a fiataloknak házasodási mozgalmát és minden lehető köny nyjtésaket engedélyeztek. Al utolsó betekben