Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-10 / 76. szám

7 DELMAGYARORSZÁG * A bajadér. Szombaton este mutatták be az Uránia-színházban A bajadér cimü indiai történetet, a főszerepben Lissy Nebu.sk avat, a világhírű orosz tragikával. Lissy Nebuska nem reklám színésznő, de nagyon sokan kü­lönbnek tartják Asta Nielsennél is. Merész állítás, de tudja isten a mi impressziónk is az, liogy Lissy Nebuska mélyebben gondol­kodó művésznő, mint Asta Nielsen. Ebben az indiai történetben az orosz tragika csu­dálatos alakítást nyújt. Minden, kis niianszot kihoz a szerepéitől, de a nagy lelki átalakulá­sokat, lelkitusákat nem aprózza szét, hanem a maga fönséges egészében örökíti meg. A premiér közönségének nagyon tetszett a ki­liinő dráma, melyben i z ga lmasn ál - i zg a lm a ­sabb jelenetek váltakoznak. Már az ekzótikus táj is lebilincseli a közönség figyelmét. Va­sárnap is látható ez a kitűnő dráma az ITrá­n iában, * Dráma az expressvonat tetején. Pom­pás darabot mutattak be szombaton este a Pass-mozgófényképszinházbau. Izgalmasabb, érdekf eszi több drámát még nem vittek vá­szonra soha. A cime a csudálatos darabunk: Dráma az express-vonat tetején, melyben egy őrült tragédiáját mutatják be megkapó rea­lizmussal és megindító erővel. Ez a mozi­darab az, hol a mozi technika a lehető 'leg­magasabb nívóig emelkedett. Tüneményes gyorsan robogó vonat tetején egy cselekmény játszódik le. Kell-e ennél bravúrosabb felvé­tel. Szegedi katonák a szerb határon. — Verbuválni fognak a tanyákon. — (Saját tudósítónktól.) Bármennyire is titkolják hivatalosan és különösen katonai körökben, ahol a monarchia készülődései felöl még a legcsekélyebb fölvilágositás elől is ri­. fen elzárkóznak — kétségbevonhatatlan bizonyossággal állapitható meg, liogy had­seregünket easus belli-re készítik elő. A Dél­magyar ország megírta néhány nappal ez­előtt, hogy a szegedi ezredekből nap-nap után tömegesen liíerálják a katonákat a déli határ felé, sőt azt is megírtuk, hogy a szegedi kaszárnyákban nemrég tartott tiszti szemlén diszkréció alatt közölték a tartalékos tisztek­kel: legyenek elkészülve minden eshetőség­re és arra is, hogy talán már legközelebb megtörténik az általános mozgósitás, amikor azonnal he kell vonulni. Ezeket az értesülé­seinket több cáfolat ellenére íöntartottuk és azóta az események ismét nekünk adnak iga­zat. Hogy kifejezetten mozgósítási parancs nem érkezett: ebben lehet kételkedni. De, hogy mozgósitás előtt állunk, ez már bizo­nyos volt akkor, amikor a tiszti szemlén nem­csak a szegedi ezredek előtt, hanem az or­szág minden részében közölték a tartalékos tisztekkel a hadügyminiszter rendeleti föl­hívását. Ma azonban már ott tartunk, hogy a monarchia készülődései napról-napra ko­molyabb alakban jelentkeznek és ha tekintet­be vesszük, hogy az annexió idején hasonló esettel állottunk szemben, most pedig a bal­káni háború legújabb fejleményei s ezek kö­zött elsősorban Szerbia agresszív magatar­tása még fokozottabb óvatosságra intenek, — akkor minden rendii és forrású cáfolatok ellenére hitelt lehet adni annak, hogy a szerb határon, a nyílt mozgósitás látszatának el­kerülése végett szukcesszív mozgósitás utján koncentrálják a monarchia hadseregét. Leta­gadhatatlan immár, hogy Szegedről igen sok katonát vittek le délre, részben Avtovác meg­erősítésére, részben a határvédelem tökéle­tes biztosítására. Szerbia hirtelen annyira vérszemet kapott, hogy már tengert követel és hozzá még fenyeget! A monarchia termé­szetesen keményen védelmére kel a maga érdekeinek, mert a szerb tengerábránd ugyan csak a testébe vág és a készülődés még ak­kor is szükséges, ha csak mozgolódásról van is szó, amely lehet, hogy csöndesen elmúlik, mint az annexió idején, de lehet, hogy láng­ra kap a balkáni csaták hatása alatt és ki tudja — ámbár sejteni lehet — hogy még milyen okokból. Tehát bizonyos, liogy szegedi katonákat szállítanak le a szerb határra. Éppen tegnap­előtt érkezett egy nagyobb csapat Szegedre Máramarosszigetről, hogy itt a megkoppasz­tott helyőrséget pótolják, esetleg később, ha szükség lesz rá, ők is egygyel odébb vonul­janak. Nem éppen pesszimisztikus meglátá­sa ez ugy a monarchia, mint a szerbek moz­golódásainak és hogy a „nem éppen" helyén­való, annak igazolásául szolgáljanak a kö­vetkező tények is. A szegedi katonák csöndes mozgósítása terén már nemcsak ott tartunk, hogy á tar­talékos tiszteket hivták föl titoktartás mel­lett. A felhívás — valószínű, hogy ugyan­csak a hadügyminiszter rendeletére — sok­kal szélesebb rétegekre: immár a tartalékos: közlegénységre is kiterjedt. A szegedi tanyá­kon most már nemcsak azon keseregnek, hogy egyik-másik család katonafiát levitték a déli határra, hanem minden tartalékos ka­tona el van rá készülve, hogy a jövő héten hirtelen beszólítják, sőt nem is szólítják be, hanem egyszerűen összeverbuválják őket. A verbuválás munkáját csendőrök és rendőrök fogják végezni. Ezt ma a szegedi 46. gyalog­ezred kaszárnyájában több kiszolgált kato­na előtt jelentették ki, akiket azért hívtak be, hogy tudtukra adják: a jövő héten verbu­válnak a szegedi tanyákon. Az egyik tartalé­kos, Bóka Antal ugyancsak kesergett mun­katársunk előtt: — Most szolgáltam le a három eszten­dőt kérőm és ma behívtak azért, hogy meg­mondják, talán a jövő héten visznek már ben­nünket Szerbiába. A hadnagyom mondotta, hogy legyünk készen mindenre, mert ha menni kell, akkor nem is hívnak be, hanem röndérek és csöndérek fognak összeverbu­válni bennünket . . . Pedig én már leszol­gáltam a három évet . . . Szóval: nem bizonyos még, hogy verbu­válni fognak a tanyán, de hogy komoly le­hetősége van a dolognak, ahoz nem férhet szó. Különben: minden a balkáni helyzet alakulásától és a szerbek magatartásától függ. Ha ragaszkodni fognak a tenger-ábránd megvalósításához és érte készek fegyverre is menni, bizonyos, hogy a monarcha sem ma­rad tétlen. ezer háziasszony kitalálta és a tudomány megerősítette azt, hogy a „Valódi" FRANCK a honi gyárból, Kassáról, mint a legfinomabb kávépótlék, a leg­jobb aján lást érdemli. — Belföldi nyersanyagból készül. —- Védjegye, a kávédaráló, megvéd az utánzatoktól. Harc a szegedi munkásbiztositóban. — A pénztári orvos és a beteg. — 'Saját tudósítónktól.) A szegedi kerületi munkásbiztositó pénztárban igen érdekes harc fejlődött a pénztári orvosok betegápolá­sára vonatkozólag. Eddig ugyanis olyan mó­don történt a betegápolás, hogy a pénztár minden kerületi orvos gyógykezelte a kerü­letébe tartozó tagot. Indokolt esetben a pénz­tár a beteget egy másik keriilctbeli orvoshoz utalhatta és abban az esetben az kezelte. Mindez azonban a legcsekélyebb duazás nél­kül történt. Ebben kidomborodott a pénztár egyik alapelve: a pénztári orvos a beteg tag­tól pénzt egyáltalán nem fogadhat el. Ezzel szentben a legutóbbi igazgatósági ülésen el­határozták, hogy a pénztári orvos csak a keriilctbeli vagy a hozzá utalt tagot tarto­zik díjtalanul kezelni, minden más esetben elfogadhat pénzbeli vagy egyéb jutalma­zást. E határozat ellen fölzudultak a pénztári tagok. A munkásbiztositó pénztár alapter­mészetével szembehelyezkedőnek tartják az orvosok díjazását. Hiszen ugy is elterjedt a köztudatban, hogy a pénztári tagot lelkiis­meretesen, eredményesebben gyógykezeli az orvos, ha az külön fizet. A pénztár rendelke­zése pedig a leghatározottabban tiltja az or­vosok pénz vagy más értékbeli díjazását. Ha pedig ez a határozát jogerőre emelkedik, ak­kor minden valószínűség szerint az egész vo­nalon megvalósul a díjazás rendszere. Ez pe­dig föltétlenül igazságtalan és jogtalan, mert a munkásbiztositó pénztár orvosait meglehe­tősen jól honorálják. 1911. év óta háromezer­hatszáz koronától négyezernyolcszázig emel­kedik az orvos honorálása. A pénztár leg­több orvosa négyezernégyszáz koronát élvez. Szegeden van tiz kerületi orvos. Ennek az elégiiletlenségriek adott kifeje­zést néhány igazgatósági tag fölebbezése, a melyet fölterjesztettek a budapesti állatni munkásbiztositó hivatalhoz. A fölebbezés erős hangon kritizálja az igazgatóság határoza­tát, amelynek a megsemmisítésére meglehe­tősen súlyos érveket csoportosít. A fölebbezés szövege egész terjedelmé­ben a következő: Nagy tekintetű M. Kir. Állami Mnnkásbi/­ftositó Hivatal Budapest. A szegedi kerületi munkásbiztositó pénz­tár f. óv ós hó 2-án tartót t igazgatósági ülé­sén 10 szavazattal 8 ellenében kimondotta, hogyha a pénztári tag a saját kerületi or­vosához kisebb bizalommal viseltetik," mint. má.s kerületi, ugyancsak pénztári orvoshoz s igy annál kezelteti magát, köteles az orvost — noha az a munkásbiztositó pénztártól évi fizetést huz — díjazni, sőt ez esetben sem táp­pénz segély, sem ingyen gyógyszerben nem részesülhet. Ezen lehetetlen, az egész munkásbiztosi­tási törvény intencióival homlokegyenest el­lenkező határozat ellen melynek egyéb célja nincs, mint a mái teljesített szolgálat­ért úgyis elég jól megfizetett orvosak jöve­delmének burkolt és igazságtalan szaporítá­sa — tisztelettel felebbezéssel, illetve panasz­szal élünk, kérve a nagytekiutetü Címet, mél­tóztassék fenti határozatot ifelűlbirálati jogá­nál fogva megsemmisíteni. Kérelmünk támogatására felhozzuk a kö­veiiKezőket: szinte elképzelni is lehetetlen, legszebb és legmodernebb kivitelben Braun Viktornál Szeged, Vár-utca 7. szám. Telefon 11-77. Telefon 11-77. A legkedvezőbb fizetési feltételek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom