Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)
1912-11-07 / 73. szám
1912. november 7. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Obláth Lipót a pénzügyi bizottság javaslatát pártolja. Becsey Károly dr. indítványozza, hogy az ügyet vegyék le napirendről és utasítsa a közgyűlés a tanácsot, hogy kössön egyezséget a bankkal. Balassa Ármin dr. zárószavában nem járul hozzá a bankkal való egyezséghez. Tiszta képet akar látni, hogy miképen áll a város adóssával szemben? Balogh Károly tanácsos alapjában hozzájárul Balassa Ármin dr. indítványához, de a tanács képtelen megállapítani a könyvekből a statust, mert az minden huszonnégy órában változhat. Wimmer Fülöp ragaszkodik az igazgatóság személyi garanciájához. Bokor Pál helyettes polgármester végül befejezte a vitát és az indítványokat összefoglalva, igy hirdette ki a közgyűlés határozatát: — Az ügyet levesszük a napirendről és utasitja a közgyűlés a tanácsot, hogy tárgyaljon a bank igazgatóságával, azzal együttesen állapítsa meg a bank státusát és a legközelebbi közgyűlésre terjesszen be érdemleges javaslatot. Csorlu és Csataldzsa körül. A HÁBORÚ A BALKÁNON. Néhány napon belül eldől a balkáni háború! — Török vereség Csorlunál. — Áttörték a bolgárok a csataldzsai vonalt! — Még egy óriási:döntő ütközet előtt. — Anglia a monarchia mellett. — Ugrón István Budapesten. (Saját tudósít ónktól.) A háborús események közül is kiemelkedik az a jelentés, amely Londonba érkezett. E szerint a mai napon a bolgár fősereg áttörte a török sereg végső erős pozícióját, a csataldzsai vonalat! Es a bolgárok minden jel szerint már be is kerítették őket. Ha ez a jelentés igaz, ngy a háború sorsa eldőlt: a törökök teljes leverésével végződik. Es ez esetben néhány napon belül föltétlenül megkezdődik a másik harc: melvet diplomáciai tárgyalások vivnak meg. Hogy milyen eredménnyel, már sejteni lehet. A porta nagyon erősen hangsúlyozza, hogy a béketárgyalások induljanak meg. Hajlandó a nagyhatalmak közvetítését igénybe venni. Ezzel szemben a balkáni szövetségesek nem hajlandók a nagyhatalmakon át tárgyalni, hanem közvetlenül akarnak a portával érintkezésbe lépni. Ferdinánd ikrály erre vonatkozólag ma nyilatkozatot is tett. A mai nap legnagyobb, háborús eseménye még, hogv a bolgárok a konstantinápolyi—szaloniki-i vonalon hatalmukba kerítették a vasúti vonalat. S a másik, hogy a szövetséges, nvugati sereg megközelítette Szalonikit. Bizonyos, hogy Szaloniki már nem tarthatja magát, annál inkább nem, mert az őrség csak harmincötezer ember és az élelmezés már hiányos. Belgrádi jelentés szerint Szaloniki előtt ma történt meg az első nagy összeütközés szerbek és törökök között. A szerbek viszszaverték ellenfelüket. A harc nagyon véres volt. Konstantinápolyban még mindig bizakodnak. Egyik jelentés szerint, — mit föntartással kell fogadnunk — harminc uj zászlóaljat szállítottak máié Kisázsiából s a vizái hadtest is elérkezett a csataldzsai vonalba. Remélik, hoev e hadakkal sikerül a bolgárokat mindaddig föltartóztatni, a mig ujabb erős csapatok érkeznek Ázsiából. Fieyelmet kelt az a jelentés, hoev a török flotta ma elindult a boleár kikötők elől, hoev Csataldzsa körül támogassa a szárazföldi sereget. Londonból jelentik: Grey külügyi államtitkárnak az alsóházban ma mondott beszéde az aneol nén magatartását á balkáni háborúval szemben és pedig a teljes érdekeltlenség álláspontját juttatja kifejezésre. Az egész nemzet át van hatva attól a meggyőződéstől, hogy a szövetséges balkáni államok csodálatraméltó győzelmeket arattak és hogy nemcsak joguk van önálló föltételeket szabni, hanem sikereik gyümölcsét is learatni. Ha azonban okosok, akkor föladatukat tökéletesen oldják meg, teljes tudatában annak, hogy a Balkán jövője nem kizárólag az ő dolguk. Más hatalmaknak is igen pozitiv érdekük van a balkáni eseményekben. Különösen AusztriaMagyarország érdeke a balkáni problémákban bensően szoros és praktikus és nem szabad azt felületesen kezelni. AusztriaMagyarország érdekeinek aktuálitását a szövetségesek oly nagy mértékben méltányolják, hogy nem kételkedünk benne, hogy már Ausztria-Magyarország óhajainak hiánytalan elismerését is fontolgatják. Ausztria-Magyarország politikája nem összeegyeztethetetlen a mindenkire kielégítő megoldással. Ausztria-Magyarország közvéleményének tartózkodása és mérséklete sokat hozzájárul ahoz, hogy megkönnyítse ezt a megoldást és ha még szükség volt erre nézve bizonyítékokra, ugy ezek megtalálhatók abban a rendkivül mérsékelt nyilatkozatban, melyet Berchtold gróf külügyminiszter tegnap tett. Angliának a monarchia mellett való megnyilatkozása rendkivül nagyjelentőségű, különösen a mostani súlyos napokban. Hogy a monarchia békés politikája dacára mégis erélyesen kiván a továbbiakra befolyni, az természetes és sok jel sejtteti is. Ma például Belgrádból hirtelen Budapestre utazott Ugrón István, belgrádi osztrák-magyar követünk. Ugrón tegnapelőtt hosszasan tárgyalt Szerbia miniszterelnökével. Délután négy órakor a budai várpalotába hajtatott s az ott megszállt Berchtold külügyminisztert kereste föl, kivel hosszan tárgyalt. Majd Lukács László miniszterelnököt, Beöthy László kereskedelmi minisztert, valamint a delegációk elnökeit kereste föl. Nyilvánvaló, hogy igen fontos külpolitikai misszióban jár el Uron István. A háború eseményeiről még ezeket jelentjük: Konstantinápoly, november 6. A csorlui vonalon a török csapatok erélyes ellenállást tanúsítanak. A harcoló csapatok bátorságának növelésére uj csapatokat és papokat küldtek a vonalra. Az Alemdár cimü lap értesülése szerint a hadsereg megkezdte az előrenyomulást. Konstantinápoly, november 6. Beavatott körök véleménye szerint a Csataldzsa mellett álló török sereg helyzete meglehetősen jó. A bolgár csapatok fáradtsága következtében támadásukat e vonal ellen csak két-három nap múlva várják. LíileBurgasz és Viza védelme rendkivül makacs volt. A visszavanulás rendben ment végbe. A visszavonulás folyamán támadt pánik az intendantura hiányos intézkedéseire vezethető vissza. Néhány bolgár foglyot idehoztak. A külföldi katonai attasék a török főhadiszállásról visszatértek. Szófia, november 6. A bolgár csapatok tegnap teljesen megverték a török sereg hátvédét képező hadtestet. A törökök vad menekülésben futnak Csataldzsába. (Bolgár távirati iroda.) Konstantinápoly, november 6. A francia nagykövet ma délelőtt minisztertanács közben kereste föl a külügyminisztert, akivel több órán keresztül tanácskozott. A minisztertanács állítólag az ellenségeskedések megszüntetéséről tárgyalt. Szerbia és a monarchia. Belgrád, november 6. Egész éjjel együtt ült a minisztertanács, amelyről szenzációs hirek keringtek már este a városban. Reggelre kiderült, hogy a minisztertanács elhatározta, hogy Ausztria-Magyarországnak amaz intését, mellyel Albánia elfoglalásától akarja visszatartani Szerbiát, Szerbia nem tartozik figyelembe venni. A hatalmak közvetítését is csupán akkor hajlandó Szerbia elfogadni, ha ez nem akadályozza meg a szerb hadsereget további előnyomulásában az Adria felé. A kormány utasította a hadvezetőséget, hogy foglalja el Durazzot. A harmadik szerb sereg, amelynek Sándor trónörökös és Putnik generálisszimus a vezérei, a legújabb — hivatalosan is megerősített — jelentés szerint, jobbfelé kanyarodott és az Adriai-tenger felé vonul. A seregnek az az utasítása, hogy San Giovanni di Medua s Durazzo délalbániai kikötővárosokat elfoglalja. E percben még nem lehet tudni, komoly foglalási szándékkal vág át a sereg Albánián, vagy csak biztosítékot akar nyerni arra nézve, hogy egy uj albán tartomány létesítése esetére eddigi, Albánián kívül eső hódításai birtokában hagyassanak. Az előbbi esetben komolyabb bonyodalmaktól kell tartani, ha most azonnal nem is, a háború befejezése után mindenesetre. Török hékekövetek. Pétervár, november 6. Itteni beavatott diplomáciai körökben azt tartják, hogy Noradunghian külügyminiszternek az a két titkos megbízottja, akik ma érkeznek ide, Oroszország intervencióját fogja kérni arra való tekintettel, hogy Konstantinápolyban komoly zavargások törhetnek ki és a birodalom belsejében is veszedelmes a helyzet. Az orosz kormány nem idegenkedik attól, hogy a fekete-tengeri flotta egy részét bekiildje a Dardanellákba és a kaukázusi ezredeket mozgósítsa. A Balkán-államok itteni követei abban foglalják össze a négyes szövetség igényeit:
