Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-06 / 72. szám

1912. november 6. DELMAGYARORSZAG á A HÁBORU A BALKÁNON. Berchtold gróf mai expozéjában elejtette a státuszkvót ! — Edward Grey szerint a nagyhatalmak megegyeztek Törökország felosztására! — Angol hangok a monarchia mellett. — Törökország végnapjai. — A mai harcok. (Saját tudósítónktól.) A balkáni bonyodalomban ma két beszéd a legjelentősebb esemény, amely mellett minden más eltörpül. Az egyik Berchtold Lipót gróf külügyminiszter expozéja, a második pedig Sir Ed várd Grey angol külügyi államtitkárnak az alsóházban tartott beszéde. Berchtold gróf expozéjában elejtette a balkáni státusquot, az angol külügyi államtitkár pedig kijelentette, hogy a nagyhatalmak már megállapodtak Törökország szétosztására vonatkozólag. Ez ma a világ legnagyobb eseménye, amelynek a perspektívájába gukkerezik az egész diplomácia. J Berchtold gróf az osztrák delegációban délután félnégy órakor mondta el expozéját Merveldt gróf elnöki megnyitója és az albizottságok megalakulása után. Feltűnést kelt, hogy a külügyminiszter a trónbeszédet megelőzve tartotta expozéját. 1867. óta soha nem történt meg, hogy a külügyi kormány a trónbeszéd előtt tájékoztassa a külügyi helyzetről a delegációt. Ezt a rendkívüli változást a balkáni események okolják meg. — Azon rövid idő alatt, amely a delegáció legutóbbi ülésezése óta eltelt — mondotta a külügyminiszter — a külpolitikai helyzetben olyan feltűnő változás történt, amely a legmesszebbmenő következményekkel járhat. Berchtold gróf elsősorban megemlékezett az olasz-török békéről, aztán ismertette a keleti helyzetet. — A Balkán — mondotta a külügyminiszter — most igen érdekes képet öltött. Poincaré francia külügyminiszter kezdeményezésére a nagyhatalmak már a háboru kezdetén akciót indítottak a béke érdekében, hogy a háboru borzalmait elfojtsák. A Balkán-államok váratlanul nagy győzelmeket arattak és ezért a nagyhatalmak célja eltolódott. A Balkán szövetség eredetileg a keresztény testvérek fölszabadításáért kezdett hadjáratot, most már azonban területi aspirációkkal lépett föl. — A politikánkat valószínűleg összhangba hozhatjuk a békés megoldással. Eddig is a békét akartuk, ezután is azt akarjuk. Ez remélhetőleg sikerül is, anélkül, hogy mások jogai sérelmet szenvednének. — A Balkán-államok által teremtett helyzet a legmesszebbmenő tekintetre tarthat számot. Reméljük, hogy a Balkán-ai lamokkal tartós barátságot alapithatunk. Másfelől ügyelnünk kell arra, hogy legitim érdekeink kárt ne szenvedjenek. Úgy gondoljuk, hogy érdekeinket kielégítik. — Elégedjenek meg uraim ezzel a rövid nyilatkozattal. A kényes külpolitikai tárgyalások miatt többet nem mondhatok. A külügyminiszter expozéja után félhivatalos magyarázni jelent meg, amelynek az a szenzációja, ami az expozéban is kidomborodott: s státusquo elejtése. A portának tegnap este nagyköveteihez intézett kör jegyzéke értelmében Törökország nagykövetei ma lépést tettek a nagyhatalmáknál, hogy mediaciójukat az ellenségeskedések beszüntetése és a négy balkáni állammal való békekötés érdekében kérjék. A hivatalos körök és a közvélemény nagy része nagy figyelemmel kiséri a démars eredményét. Török körökben forgalomban lévő hir szerint a négy balkáni állam mindenekelőtt a jövő balkáni térkép körvonalainak megállapítására törekszik. Két helyről már megérkezett a válasz. Berlinben addig nem intézik el a porta jegyzékét, amig a hadműveleteket be nem fejezték. A párisi török nagykövet ma Pioncaré miniszterelnöknél diplomáciai lépést tett, hogy Franciaország és Nagy-Britannia intervencióját kikérje az ellenségeskedés be szüntetése és fegyverszünet engedélyezése végett és azután a békekötés érdekében való intervenció céljából. Poincaré miniszterelnök azt válaszolta, hogy ezt a kérést nem teljesítheti a semlegesség szabályainak megsértése nélkül. A balkáni államokra fegyverszünetet rákényszeriteni e pillanatban csapataik lelkesültségének és erélyének megtörését jelentené és a török hadseregnek időt adna, hogy helyrehozza magát és később a legerélyesebb ellenállást fejtse ki. Poincaré hozzátette: Ha Török ország világosan és tisztán körvonalazna egy közvetítési javaslatot, akkor azt szívesen tenné megfontolás tárgyává, de a jel zett körülmények között nem interveniál hat. Egy második beszélgetésben, melyet Poincaré estefelé a török nagykövettel folytatott, megerősítette korábbi nyilatko zatait. A bécsi török nagykövet a külügyminisztériumban átnyújtotta a porta jegyzékét. A jegyzéket Berchtold gróf után küldték Budapestre. Belgrádból jelentik, hogy a Balkán szövetség nem járul hozzá a diplomáciai akcióhoz, amig a hadmüveleteket be nem fejezik és el nem foglalják Drinápolyt és Szkutarit. A nagyhatalmak energikus közbelépésére valószinüleg megállanak Kon stantinápoly és Szaloniki előtt. Londonból jelentik, hogy óriási feltűnést kelt Sir Edward Grey beszéde. A külügyminiszteri államtitkár kijelentette, hogy a nagyhatalmak a Balkán-államok követelésével szemben is föntartják Törökország fölosztására vonatkozó álláspontjukat. Konstantinápolyból jelentik, hogy a külügyminisztérium a következő jegyzéket in tézte a nagyhatalmak képviselőihez: — Az ottomán császári kormány súlyos, de azért nem kétségbeejtő helyzetbe jutott. A török fegyverek vereségét leg főképen az okozta, hogy Törökország csak akkor látott a mozgósításhoz, amikor azt a Balkán-államok már befejezték. Törökországnak van még olyan 'készenlétben levő csapata, amellyel újból föfvehetné a harcot, de emberi szempontból inkább óhajtja a békét. Berlinből jelentik, hogy a gabonatőzsdén ma elterjedt a kire a monarchia mozgósításának. A brr 'következtében nagy termény fedezet-vásárlás történt. Belgrádból jelentik, hogy Péter szerb király ma betegen visszaérkezett a harcérről. Állapota nem ad okot aggodalomra. Erős szerb csapat indult Szkutari felé a tehetetlen montenegrói sereg támogatására. Konstantinápolyból jelentik, hogy a török sereg Monasztirnál nagy győzelmet aratott a görögök felett. Szalonikiból megcáfolták a MáriaTerézia osztrák-magyar páncélos fölrobbanásáról szóló hirt. A Magyar Vörös-Kereszt ma ujabb expedíciót bocsátott útnak a harctérre. Az expedíció nyolc orvosból és tiz ápolóból áll. Az expedíció Bókay Árpád dr. egyetemi tanár kezdeményézésére alakult. Az orvosokat Herczel Manó dr. és Dollinger Gyula dr. orvostanárok bocsátották rendelkezésre. A mai napról még a következő tudósításunk számol be: Az albánok a monarchiához. Belgrád, november 5. A „Tribuna" jelenti: Az albániai arnauták közölték a portával, hogy Ausztria-Magyarország oltalma alá helyezik magukat. A belgrádi lap tiltakozik ez ellen és azt mondja, hogy az arnautáknak ez a szándéka veszedelmes bonyodalmakat idézhet elő. Andrássy a balkáni szövetségesekéit. Bécs, november 5. A Neue Freie Presse ma reggeli számában Andrássy Gyula gróí vezércikket ir a balkáni szövetséges államokhoz való viszonyukról. Andrássy arra a következtetésre jut, hogy a harctéri események után Ausztria-Magyarország nem ragaszkodhatik mereven ahhoz az állásponthoz, hogy a balkáni statusquo-t minden körülmények között fenn kell tartani. Hangsúlyozza barátságunkat a Balkánon lakó keresztény népek iránt és végül ama reményének ad kifejezést, hogy a monarchia Oroszországgal is meg tud majd egyezni és Európa békéiét is sikerül fentartani. A pápa békét akar. Róma, november 5. A pápa áldását küldte a török vizekre induló olasz hajóknak. Vatikáni körökben azt beszélik, hogy a szentatya közbe akar lépni az európai béke föntartása érdekében. Az Unió semleges. Washington, november 5. Az EgyesültÁllamok kormánya a legszigorúbb semlegességet tanúsítja a Balkán-kérdésben és e részben a szenátusnak egy határozatához alkalmazkodik, amely az algezirászi egyezmény aláírása után jött létre. Ez a határozat megtiltja az Unió kormányának, hogy tisztán európai kérdésekbe avatkozzék és ezért van, hogy amerikai hadihajó nem is megy Levantéba. Az Egyesült-Államok vigyáznak rá, hogy az európai nagyhatalmak semmi okot se lássanak a féltékenykedésre, de különben is, ha baj találna lenni Konstantinápolyban s Szalonikiban, az amerikai hadihajók már későn érkeznének.