Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-05 / 71. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. november 1. Szegedi tisztviselők a kormányhoz. (Saját tudósítónktól.) A napról-napra növekedő drágaság, amint vasárnapi számunkban már megírtuk, energikus akcióra inditotta azt a társadalmi osztályt, amelyet legsúlyosabban érint. A tisztviselők, a köz- és magántisztviselők a helyzet gondos mérlegelése után igen komoly lépésre szánták magukat. Memorandumot intéznek a miniszterelnökhöz, amelyben leplezetlenül elmondják, liogy milyen kétségbeejtő küzdelemmel igyekeznek bizíositani a megélhetésüket, a hihetetlen mértékben fölnövekedett drágasággal szemben. A tisztviselők megvalósításra érdemes módokat sorolnak föl a drágaság enyhítésére. Állami, városi és társadalmi intézményeket óhajtanak létesíteni, amint azt már a legtöbb kulturállamban megcselekedték. A speciálisan szegedi drágaság enyhítésére ajánlják többek között a tanyai vasút kiépítését, a mezőgazdaság és állattenyésztés intenzivebb müvelését, vállalati vagy hatósági kezelésben élelmiszer és háztartási szükségleti cikkek előállítására nagyarányú üzem létesítését, vásárcsarnok építését, a tanácsban élelmezési osztály szervezését. A tisztviselők vasárnap délután gyűléseztek, amelyen elhatározták, hogy a memorandumot a szegedi törvényhatósági bizottság pártolásával terjesztik föl a kormány elnökéhez és azt támogatás céljából minden törvényhatóságnak megküldik. A Itisztvis^ lök ennek az érdekében a következő beadványt intézték Lázár György dr. polgármesterhez: Nagyságos Polgármester Ur! A szegedi köz- és magántisztviselők öszszesége nevében járulunk Nagyságod, mint Szeged szab. kir. város polgármestere elé, hogy nehéz helyzetünkben arra kérjük: méltóztassék a város hatósága, tör vény hatósága és a kormány támogatása mellett, oly intézkedéseket életbeléptetni, melyek lehetővé teszik, hogy az a rend kívüli nyomasztóvá vált drágaság, — moly a megélhetést ebben a nagy arányokban fejlődő, szép városban is elviselhetetlenné Jfieszi, — legalább némileg enyhittessék. Ebben a hatalmas városban, mely fekvésénél fogva hivatva van arra, liogy a mezőgazdasági termelés gócpontja legyen, a drágaság évről-évre fokozatos mértékben emelkedik, ugy, hogyha ez igy halad, a fixfizetéssel biró kisebb exiszteneiák a nyomornak néznek elé. A szinte ugrássaerüleg emelkedő piacárak miatit, — a kényszerítő körülmények hatása alatt, — lia bizonyos pótlékban •részesülnek is a tisztviselők, e pótlékok csak rövid ideig fogják orvosolni a bajokat, ha intézményszerü biztosítékkal nem történik gondoskodás, hogy a fellépő drágaság enyhittessék, vagy legalább semmi körülmények között ne fokoztassók. Tudjuk mi azt jól, hogy a drágaság nem helyhez kötött és nemcsak országos tünet, de az egész kulturvilág minden államában fellépett, És mégis azokban az államokban, a melyek a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmasak, mint hazánk, a megélhetés jóval /könnyebb, mint Magyarországon, mert azokban az államokban a kormányok, -a hatóságok, sőt a társadalom is, egyaránt törekszenek a közélelmezés minél olcsóbbá tételére, kormány, hatósági és társadalmi intézkedések által. A kor,mányit ily irányú intézkedések tételére a kormány elnökéhez intézett s tisztelettel ide '/• alatt csatolt felterjesztésben kérjük. Amidőn ezt kiváló tisztelettel Nagyságodhoz felterjesztjük, arra kérjük, hogy azt a törvényhatósági bizottság utján kegyeskedjék pártolótag felterjeszteni és támogatás céljából a többi törvényhatóságoknak is megküldeni. Kérjük ezt a nemzettest egyik legjelentősebb tényezőjének, a köz- ós magántisztviselői karnak megélhetése, nyugodt működése érdekében, melyhez azt hisszük csatlakoznak ezenkívül a fixfizetéssel nem biró, de szűkös munkajutalomra utalt fogyasztók milliói is. Mivel mi legjobban érezzük a drágaság fokozását és ezt ismételten és ismételten hangsúlyozzuk, mert fizetésünk vásárlóképessége a drágaság fokozásával arányosan csökken, azért sürgetjük ugy az állami, mint a hatósági intézkedésekét a drágaság megszüntetésére mi elsősorban. És abban a meggyőződósben élünk, hogy ez a város, mely kitűnő termőföldben, folyó és állóvízben bővelkedik, szorgalmas, értelmes mezőgazdasággal ősidők óta foglalkozó nagyszámú lakossággal rendelkezik, kellő utasítás, irányítás, buzdítás mellett az élelmicikikek oly tömegét tudná termelni, kellő rendszer mellett piacra hozni, liogy a város elsőrendű forrása lenne az ország közélelmezésének s a lehetőség szerint bjztositaná a helyi fogyasztást az összes városok közt a legmérsékeltebb árban. Mi abban a meggyőződésben élünk, hogy a helyi drágaság enyhítéséhez nagyban hozzájárulna: a) a tanyai vasút kiépítése; b) a mezőgazdaság intenzivebb művelése, az állattenyésztés fejlesztése. E cél bő! a tanyáikon guzdateágfi vándortanítók volnának alkalmazandók, akik e téren ott helyben tanítói és útmutatói lennének a népnek; c) a kerti gazdálkodás, zöldségtermelés intenzív üzése, esetleg a város által létesítendő ily célú mintatelepek létesitése s példaadása által; d) a mesterséges baltenyésztés előmozdítása; e) tejforgalmi szabályrendelet készítése, a tejáraik hatékony ellenőrzése, az árusoknak iparigazolvánnyal való ellátása; f) akár vállalati utón, akár hatóságilag élelmiszer és háztartási szükségleti cikkek előállítására nagyarányú üzem létesitése; g) szükség esetén a húsáraknak a törvényben előirt limitálása; h) a közvágóhíd iparvágányának miolőblxi kiépítése; i) a húsra, húsfélékre és egyéb romlandó cikkekre egy nagyarányú vásárcsarnok építése, liogy az árusításra szánt enemü összes cikkek helyet nyerjenek; k) piaci részletes árusítási -szabályrendelet alkotása, piaci rendőrség szervezése, azelővásárlás mérséklése és a zug vés ári ás megszüntetése; I) a fogyasztási adók, várnak mérséklése, vagy eltörlése; m) élelmezési bizottság szervezése, mely a város összes, az élelmezésre vonatkozó viszonyait illetőleg javaslatokat készít; n) a tanácsban élelmezési osztály szervezése; o) hatósági cselédközvetitő felállítása; p) az épitési és lakbérleti szabályrendeletek módositása, tisztviselői lakások és munkásházak építésének előmozdítása. Valószínűnek tartjuk, hogy e javaslatainkon kivül még egyéb intézkedések is lesznek a drágaság enyhítésére, melyeket a hatóság a viszonyok teljes ismerete mellett felismerni és megvalósítani képes. És ha. a hatóság üdvösnek, avagy szükségesnek lát ja, hogy a helyi drágaság .enyhítésére vonatkozó megállapodások értekezleteken készíttessenek elő, óhajaink, kívánságaink tolnia csolására, lm Szükséges, javaslataink indokolására készséggel állunk rendelkezésére. Abban a hitben, liogy e fontos szociális érdek szempontjából előterjesztett kérelmünk meghallgatásra talál, kiváló tisztelettel vagyunk. A Szegedi Tisztviselők Otthona képviseletében: Perjéssy Mihály dr., elnök, Hauser Rezső Sándor igazgató. Az Állami Tisztviselők Szegedi Köre képviseletében: Homor István elnök, Valihora István titkár. A Bírói és Ügyészi Egyesület képviseletében: Somlyódy István társelnök. A Vasutas Szövetség Szegedi Osztálya képviseletében Kerner Lajos alelnök, Tarján Oszkár titkár. A Városi Tisztviselők Egyesülete képviseletében: Tömörkény István elnök, Pillich Gyula alelnök. , A Magántisztviselők Egyesülete képviseletében: Wimmer Fülöp elnök, Hoffer Jenő alelnök. A Tanító Egyesületek képviseletében Nemecskay István igazgató, Lantos Béla igazgató. gjHasBBaflBBBflaaBBaBBBaa»flRBBSflaaBflflflaflBHBflBBuÉBiiaBBB' SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Szinházi műsor: KEDDEN: Newyork szépe, operett, SZERDÁN: Faust, tragédia. CSÜTÖRTÖKÖN: A király házasodik, vígjáték. PÉNTEKEN: A király' • házasodik, vígjáték. SZOMBATON: Bőregér, operett. VASÁRNAP d. n.: A kis gróf, operett. VASÁRNAP ESTE: Limonádé ezredes, operett. * Nagy zeneest a s?inházban. November végén olyan zeineest lesz a szegedi szinházban, amely páratlanul műélvezetet igér. Az Országos Szimfóniái Zenekar jön el Budapestről, élén az európai nevű karmesterrel, Kun Lászlóval. Ez a zenekar Budapesten is bámulatra ragadta a közönséget s ma már pemcsak ünnepet jelent minden szereplése, hanem igazán buzgón is támogatják, igy az egész a kultuszminiszter védnöksége alatt áll és egy nivóju a nagyhirii Filharmóniai Zenekarral. A szegedi műsor szenzációs zeneszámokkal bővelkedik majd, ugy, hogy igazán nagy örömmel várja Szeged intelligens közönsége ezt a szinházi estét. Jegyek már előre válthatók Várnay L. könyvés zenemű-nagykereskedésében. * A szegedi s2intársulat és a munkásbiztosító. A inunkásbiztositó pénztár fölszól'totta a szegedi színigazgatót, hogy a társulat tagjait irassa be a munkásbiztositóba. Ez a fölszólitás különben az ország összes sziigazgatóihoz megérkezett. S a muinkásbiztositó követeléseit az igazgatók legtöbbje sokalta. Ezért a Országos Szinészegyesiilettel tárgyalt a pénztár. Így se lett eredmény. Végül májusban a munkásbiztositó megunta az egyesülettel való harcot és fölszólította az egyes színtársulatok igazgatóit, hogy 1907. évre visszamenőleg írassák be tagjaikat a pénztárba, mert ellenkező esetben törvényes eljárás utján fogják erre kényszeríteni őket. A kereskedelemügyi minisztériumnak két erre vonatkozó döntése folytán a munkásbiztositó követelésének jogosságát a biróság feltétlenül igazolta volna. Ekkor ujabb tárgyalások indultak meg. E tárgyalások eredményekép a munkásbiztositóval létrejött megegyezés folytán szeptember 1-től a szegedi színtársulat tagjai köziil azok, akiknek nincs 2400 korona fizetésük, a Munkásbiztositó Pénztárhoz tartoznak. Szóval ez az ügy békésen intéződött el, * Legjobb szinházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8- szám alatt kaphatók. I Dr. Némedy Gyula] ügyvédi irodáját £ Széchenyi-tér 8.1., em. • | 14. ajtószám "tt|jcrnZJyUháíban J :: megnyitotta :: | Telefon 12-37. Telefon 12-37. J JBRBBBBBBI&fii&BBffiiaBBBSHBBflBBB