Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-24 / 88. szám

1912. november 24. DÉLMAGYARORSZÁG 14 * Magyar szerzők. Egész sora a magyar szerzőknek jut szóhoz egymásutánban a pesti színpadokon. Vezet ebben a Vígszínház, a melynek játókrendje a következő: Szomory Dezső: Bella. Földes: Imre: A vörös szegfii, Hajó Sándor: Lakájok. Közbül nyilvánvaló­an egy francia vígjátékot fognak beékelni, Croisse: A szív választ cimii darabját. A Magyar Szinbáz sorrendje alighanem ez lesz: Bánffy Miklós gróf: Nagyúr. Drégely Gábor: Az isteni adomány. Biró Lajos: (Cim még nincs.) Lengyel (Menyhért: Róza néni. A Nem­zeti Színház egyelőre Benedek Eleket hozza, de több magyar szerző vár a bemutatójára. Az idei szezonban találkozni fogunk még Berezeg Ferenc, Móricz Zsigmond és mások nevével is. * A cirkuszgrófnő. Várakozáson felüj sikert hozott szombaton este az Uránia pre­mierje. Artista drámának még sohasem volt olyan frappáns sikere, mint a Cnkorgrófriö­nek, melyben a főszerepet Benai a híres bé­csi színésznő játsza. A meglepő, és érdekfe­szítő fordulatokban" bővelkedő társadalmi drá mát Dörmann Félix a „Varázskeringő" il­lusztris szerzője irta, mesteri tollal a mozi­technika teljes ismeretével. Lehetetlenség­nek látszó, nehéz helyzeteket bravúros köny­nyédséggel old meg a fejlett moziteohnika. A két felvonásos társadalmi dráma minden je­lenete nagy tetszést aratott. A szenzációs si­kernek oroszlánrésze a. Hunnia-filmgyár leg­újabb drámáját illeti, melyet szintén szom­baton mutattak be az Urániában. A kitűnő magyar film címe: Páter és Péter. A Vígszín­ház művészei játszák a szerepeket. A fősze­repekben Vendrei, Szeretni, Fenyressy, Sar­kadi, Tihanyi és Szegeden jól ismert Kende Paula mutatják be tehetségük legjavát. * Legjobb színházi cukorkák Linden­Bertfeldalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Intés Szerbiához. Már napok előtt híre járt, hogy a szerb csapatok megszállották Durazzót. A hir nem igaz. 11a igaz és a szerb hadsereg nem szólaltatja meg a kürtöt a vissza­vonulásra: bekövetkezik az erők fegyveres mérkőzése. Szerbia kerülő uton is próbál­kozott adriai kikötőhöz. Magától Törökor­szágtól kívánta a jogcímet Durazzó birtok­bavételéhez a békeföltételek közé iktatva azt a kivánságát, hogy az Albán tenger­partot birtokba vehesse. A békepontok visz­szautasitásával Szerbiának ez a remény­sége a jogcímhez meghiusult. Ma tért meg a harctérről Belgrádba Péter szerb király. Az ő hazatérésével dől el, merre igazodik Szerbia: a béke felé, vagy — Oroszország felé. A balkáni királyok hirtelen engedé­kenysége Törökországgal szemben gyanút ültet a lelkünkbe s azt a hitet kelti,Jtogy ezzel is monarchiánk ellen keverik a kár­tyát. A külügyminiszter organuma, a „Frem­denblatt" irja: Évtizedeken át kellett az osztrák-magyar monarchiánk küzdenie ama bizalmatlanság ellen, amellyel a Bal­kánon, jövő politikai tervei iránt viseltettek. A külföldi sjtóban rendszeresen űzött ak­ció hozzájárult ahhoz, hogy a balkáni ál­lamokban íöntartsa azt a hitet, hogy a monarchia végcéljai arra irányulnak, hogy a berlini kongresszus által megteremtett statusquo megszűnése esetén a Balkánon agresszív és területszerzési politikával nyo­muljon előre. Az „Előre Szalonikiba" lett idővel gyűjtőneve minden gyanúsítások­nak. Csak a legutóbbi balkáni válság kitö­rése adta meg a monarchiának a kivánt al­kalmat, hogy az ellenkezőnek szolgáltassa bizonyítékát, mint amilyet eddigi külpoliti­kájának tulajdonítottak. A lap ezután sora­koztatja a bizonyítékokat. Ausztria-Ma­gyarországnak épen a háború folyamán a balkáni államok iránt tanusitott barátsá­gos és előzékeny magatartása illusztrálásá­ra. Majd igy folytatja: ha talán sikerült a balkáni államoknak ebbeli bizalmatlansá­gát, mintha állítólag területi hódításra tö­rekednénk, megszüntetni, ma megint a bi­zalmatlanság egy uj neme előtt állunk, a mely ezúttal főleg a közvélemény által szükségesnek elismert, a balkáni gazdasági érdekek megőrzésével kapcsolatos és elle­ne irányul. Az érdekek teljes jogosultságát ugyan egy oldalról sem tagadják, mégis itt-ott ugy tüntetik föl a dolgot, mintha azt hin­nék, hogy mi azokat csak eszközökül tol­juk előtérbe, hogy azután a gazdasági pri­vilégiumok kerülő utján a balkáni államok függetlenségének politikai korlátozását ér­jük el. Ilynemű kijelentéseket talán mi az­zal magyarázhatunk, hogy egyes balkáni államok politikája talán olyan célokat kö­vet, melyeket maguk az államok már ma e monarchia érdekével össze nem egyez­tethetőnek ismernek el. Hogy e fölfogások alól végleg kirántsuk a gyékényt, újból hangsúlyozni kivánjuk, hogy Ausztria-Ma­gyarország a magát legexponáltabbnak ér­ző Szerbiában sem törekszik semmiféle speciális gazdasági kedvezményekre, ha­nem csak azt kívánja elérni, amit jogos érdekei szükségessé tesznek. — Ferenc Ferdinánd a német császárnál. Berlinből jelentik: Második napja, hogy Fe­renc Ferdinánd trónörökös vendége Vilmos német császárnak. Program szerint ma kez­dőditek meg a springei vadászatok. Reggel kilenc órakor indult el a társaság Vilmos csá­szár vadászkastélyaiból a hallermundskopfi vadászterületre, ahol vad disznó-h ajtóvadá­szatot rendeztek. Délelőtt háromnegyed 10 órakor adták meg a jelt a vadászat -megkezdé­sére s röviddel ezután a császár lőtte az első vadkant, összesen huszonhat vaddisznót teri­tett le, mig Ferenc Ferdinánd, akinek a. he­lye Vilmos császár mellett jobb oldalon volt, negyvenkilenc darab vaddisznót lőtt Kiüldözött rendőr. — Kulisszatitkok a szegedi rendőrség belső életéből. — (Saját tudósítónktól.) Szántó István két héttel ezelőtt közrendőr volt Szegeden. No­vember hatodikán leköszönt, mert kényszeri­tették a kilépésre. Miért? Azért, mert egyike volt a legkülönb rendőröknek a legénység kö­zött. Szálas, erős, hatalmas ember, kifogás­talan modorú, szép, kaligrafikus irása van, írnoknak is elmehetne, a helyesírást tökéle­tesen birja, fogalmazni is tud, eszes és Kiváló­an használható ember, ugy belső, mint kül­ső szolgálatra. Kötéllel kellene visszatarta­ni az ilyen rendőrt, de ugy látszik, hogy a rendőrség vezetősége abszolút nem veszi fi­gyelembe a rendőrlegénység milyenségét. Pedig miért vannak nap-nap után panaszok? Azért, mert a rendőrlegénység túlnyomó rész­ben silány; az udvariasság legelemibb sza­bályaival sincsenek tisztában, némelyiknek kissé viharos múltja is van, egyszóval, sze­gedi rendőrnek leginkább az jelentkezik, aki­nek amúgy sincs sok veszteni valója. Rá­húzzák az egyenruhát és rendben van min­den, -- kivéve a szegedi rendet. A közönség pedig szidja az államot, a várost, a rendszert, mindent, amiért hogy Szegeden a rendőrség­gel soha sincs csak tűnhető rend is. Igaz, van még egy súlyos pont, — ezt készséggel elismerjük, — ami viszont a rendőrségnek ad igazat. És ez az, hogy a rendőröket talán Szegeden fizetik — leggyalázatosabban, az egész országban, S lehet, hogy ezért nem je­lentkeznek elsőrangú emberek, de ha meg igy van, akkor viszont a legénység jobbik, kiválóbb részét kellene megbecsülésben ré­szesíteni, nem pedig kiüldözni. Mii\t Szántó István elsőosztályu rendőrt. Szántó 56 éves, nős, családos ember. Beteg felesége és két kis gyermeke van. 1908. má­jus 19-én lépett a szegedi rendőrség szolgá­latába. A legjobb referenciákkal rendelke­zett. öt évig csendőrtizedes volt Désen és azért lépett ki, rriert tulnehéz volt a szolgá­lata. Ezután az aradi rendőrség kötelékébe vették föl, de akkor még olyan fizetési viszo­nyok voltak ott, hogy családos ember létére nem tudott megélni. Szegedre pályázott, föl is vették és mert kitűnően használhatták, elő­léptették elsőosztályu rendőrnek. íme, ez a bizonysága annak, hogy Szántó nagyon is be­vált a szegedi rendőrségnél — érthetetlen ekként, hogy négy és fél évi szolgálat után miért kényszeritették leköszönésre, miért ül­dözték ki, holott, ha a rendőrlegénység kö­zött egy napon razziát tartanánk, találnánk ott rendőröket, akik valóban megérdemelnék, hogy menesszék őket. Lássuk csak, mit követett el ez a Szántó. Mindenszentek és Halottak napján nehéz szolgálatuk volt a rendőröknek. Szántót is azok közé osztották be, akik a temetőben posztoltak. I^éső estig teljesített külső szolgá­latot s a beosztás szerint éjszaka tizenegy órától két óráig ismét ő volt a soros a teme­tőben. Estei megkérte Sons őrsparancsnokot, hogy engedje el, éjjel két órakor majd visz­szajön és posztolni fog reggel Ötig. Soós őrs­parancsnok megadta az engedélyt. Szánté hazament Szegfümtca 2. szám alatti lakására, lefeküdt, hogy kissé kipihenje magát. Éjjel egy órakor zörgették az ajtót, Soós jött Szán­tóhoz és keményen megdorgálta, amiért 11 órakor nem jelentkezett. — De hiszen két órától ötig van szolgá­latom. — Nem igaz, tizenegytől kettőig volna. — őrsparancsnok ur elengedett. — Semmi. Majd adok ón magának. Másnap följelentés ment Szántó ellen. perzsa,smyrnaszönyegek Van szerencsém tudo- • mására adni a t. érdek­lődő közönségnek, hogy. továbbá keleti dísztárgyak, óriási választékban m egérkeztek. Úgyszintén ajánljuk elismert legdúsabb raktárunkat egyéb szőnyeg és függönyökben. - Jutányos árakI r|AmXn MiUáltf AC PlQ Szőtiyegáruházábatl •••• Kirakatainkat ajánljuk megtekintésre! i UUllldlI IVlIlldiy tJb lld Kárász-u., Wagner-palota.

Next

/
Oldalképek
Tartalom