Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-23 / 87. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. november 23. Ujj József dr., Weiner Miksa és Wimmer Fülöp, persze Gaál Endre dr. elnökölt. A szinházi tagok bírálata után, amivel se részleteiben, se általánosságban nem kívánunk foglalkozni, az elnök bejelentette a tárgysorozat második pontját: a szinházi szerződés meghosszabbítását. Wimmer Fülöp tiltakozott az ellen, hogy ezt a nagy horderejű kérdést igy becsempésszék. A kérdés — folytatta Wimmer — ma még nem aktuális, meg kell várni, mig a többi nagy város kiirja a pályázatot. A közönség nagy része elégedetlen a mai igazgatóval, meg kell várni, hátha módunkban lesz a szinház jövőjén lenditeni egy pályázat utján. Egyébként is a kérdés helyes rendezését csak uj szabályrendelet alkotásával lehet biztosítani: bérbe kell adni a színházat és szabaddá tenni a szinházipart. Az elnök javaslata mellett szólalt föl Balassa Ármin, Wimmer álláspontját pártolta Palócz László. Végül a szinügyi bizottságban szokásos lármás és zűrzavaros vita után az elnök két kérdést tett föl: 1. Kiván-e a bizottság a szinházi szerződés ügyével most foglalkozni? 2. Meghosszabbilja-c Almássy Endre szerződését 3 évre? Az első kérdésre igennel szavaztak: Balassa Ármin, Becsey Károly, Csernovits Agenor, Somogyi Szilveszter, Ujj József, nemmel szavaztak Back Bernát, Palócz László, Weiner Miksa és Wimmer Fülöp. A második kérdésre uyganazok szavaztak igennel, akik az elsőre, tehát a szinügyi bizottság azt a javaslatot terjeszti a tanács elé, hogy pályázat mellőzésével további 3 évre hosszabbítsa meg Almássy Endre szerződését. A város ügye tehát — mert szerintünk ez történt — csak egy szavazattal bukott el. De már itt meg kell jegyeznünk, hogy nein vett részt az ülésen Szmollény Nándor, aki beszerzett információnk szerint a nem-vei szavazókkal tart és módját fogja keresni annak, hogy ezt a véleményét hivatalosan is kifejezésre juttassa. Ha tehát ő megjelenik a mai ülésen, legalább is a szavazatok egyenlősége áll be és Gaál Endre dr.-ra az a kényelmetlen föladat várt volna, hogy szavazatával döntsön. Érdemesnek és érdekesnek tartjuk külön kiemelni Somogyi Szilveszter dr. igen szavazatát, aki eddig a modern áramlat katonájának, nem: előharcoSának igyekezett bemutatkozni. Megváltozott. Nem tudjuk, miért, de most már iga-zán tudni szeretnénk, hogy melyik táborba is tartozik? A szavazatoknak a bizottságban előállott aránya alapján — mondhatni 5—5 ellen — vérmes reménykedés nélkül is biztathatjuk magunkat azzal, hogy a következő fórumoknál helyes medrébe terelődik ez az ügy. Mellékes kérdés most, hogy bevált-e Almássy mint színigazgató. A szinházi élet jövőjét kell uj alapokra fektetni: a színházat bérbeadni és kiszélesbiteni szinházi életünk körét. Ha bele tudunk dobni a nyilvánosságba olyan kérdéseket, hogy mikor kövezzük a Fájfejem-utcának azt a részét, amely a Nagykörúton nem esik kívül, de a Nagy- és Kiskörút között sincs, sőt a Kiskörúton belül se: érdemes lesz azzal a gondolattal is foglalkozni, hogy Szeged nagyvárosi, nyugati fejlődése érdekéből uj szinházi politikára kell berendezkedni. Szeged és a mozgósítás. — A hadkiegészítő-parancsnokság sürgős átirata. — Permanenciában a katonai ügyosztály. — Részleges mozgósítás. — Interjú a hadikészüiődésröl. — (Saját tudósítónktól.) Vészhirek száguldanak szerte az országban, naponkint fokozódik az izgalom, amelyet a háború — saját háborúnak — eshetősége keltett. Tagadhatatlan, hogy a hirek egyrésze igaz, amint a Délmagyarország is megírta, hogy a mozgósítás előkészületei megtörténtek. A mai naptól kezdve a szegedi katonaügyosztály éjjel-nappal permanenciában van, vagyis szakadatlanul dolgozik azon, hogy a behivottak megkapják a behivó-jegyeket és azonnal jelentkezzenek a katonai parancsnokságnál. Ugyanis a szegedi hadkiegészítő parancsnokságtól „sürgős" jelzésű átirat érkezett a katonai ügyosztályhoz és ennek következtében történt az állandó permanenciár; 'onatkozó intézkedés. A hadkiegészítő : mcsnokság átirata, amelyet ma reggel kézbesített a posta a katona-ügyosztálynak, teljes szövegében a következő: Cs. és kir. hadkiegészítő parancsnokság, Szeged. 400/18. M. E. B. szám. Sürgős. KATONAI ÜGYOSZTÁLY Szeged. Szeged, 1912. évi november hó 21-én. Megkeresem, szíveskedjék a csatolt — a hadsereg részleges kiegészítésére „azonnalra" szóló — behivójegyeket haladéktalanul és igen sürgősen kikézbesiteni, egyben a rendelkezésére álló törvényes eszközökkel odahatni, hogy a behivottak a lehető leggyorsabban, teljes számban bevonuljanak. Egyben megkeresem, szíveskedjék a behivójegyeket — az ügy felette sürgős volta miatt — annyi küldönccel, ahány irányban azok kikézbesitendők lesznek, szétküldetni és a betlivottakat a behivójegyek átvételénél, esetleg a küldöncökkel kioktatni, hogy haladék nélkül, a törvény értelmében legkésőbb a behivójegy átvétele után 24 órával a behivójegyen megjelölt katonai paroncsnokságnál okvetlenül jelentkezni tartoznak. A kikézbesítést ezen ügydarab átvétele után rögtön kérem foganatosítani. Mellékelt átvételi elismervényt szíveskedjék postafordultával ajánlva, az egyes behivottakét pedig a legsürgősebben ide megküldeni. 17 darab melléklet. Knesel. Az átiratot a hadkiegészítő parancsnokság csütörtökön délután tette postára, a borítékon „express, éjjel is kézbesítendő" jelzéssel. A levelet tényleg kézbesítették ma éjjel, de minthogy eddig a katonai ügyosztályban csak nappal volt szolgálat, ma reggel vették át a fontos átiratot. Mától kezdve a katonai ügyosztályban a tisztviselők hat óránként váltják föl egymást, aminthogy éjjel-nappal tart a szolgálat a szegedi hadkiegészítő parancsnokság irodájában is. A behivások kivételes tényleges szolgálatra szólnak. Az 1907. és 1909. tartalékosokat hivták be elsősorban, akiknek — mint az átirat is hangsúlyozza — a jelentkezés után azonnal be kell vonuíniok. Eddig huszonnyolcan kaptak behivót, akik közül a tengerészeknek Pólában, a tüzéreknek Fiúméba, az utászoknak Rzeszowba, a vasúti ezredbelieknek pedig Korneuburgba kell bevonulniok. A hadkiegészítő parancsnokság az egyik mellékleten közli, hogy „a behivójegyek előnuitatása mellett a behivottnak AusztriaMagyarország, Bosznia és Hercegovinában szabad az utazása". Kiilön jelezte még a hadkiegészítő parancsnokság, hogy további behivások is lesznek. Mindezek után megállapítható, hogy a hadsereg létszámának részleges fölemelése megkezdődött. Hogy az általános mozgósítást elrendelik-e és mikor, ez a közel jövő titka. Általános és részleges mozgósítás. Olyan terminus technikusok ezek, amelyekiben sokan nem igen tudnak eligazodni. Mozgósításról lévén szó, mindenki olyannak érzi a levegőt, mintha máris puskaipor telítené és végig dörögne az egész országon a kiáltás: fegyverbe! Szerencsére, nem tartunk még egészen itt. Megnyugtathatjuk a közönségei: egyelőre — hogy ugy mondjuk — madárijesztésrő'l van szó és családok, aggodalommal, leg íölebb akkor nézhetnek a jövő eseményei elé, ha az általános mozgósítást elrendelik. Akkor tényleg háborúval állunk szemben. Az általános mozgósítás elrendelése azonban nem történhet titokban. Tömérdek szóbeszéd, mosolyra is késztető tévhit van forgalomban arról, hogy mi a mozgósítás? Munkatársunk éppen ezért a közönség tájékoztatására, hosszabb beszélgetést folytatott egy magasabbrangu szegedi katonatiszttel, aki a hadikészülődések mikéntjéről a következő érdekes dolgokat mondta el: — Amig a helyzet nem élesedik ki anynyira, hogy békés elintézése kizártnak tekinthető, addig a diplomácia viszi a döntő szerepet. Gyakran azomban már eközben is, hogy követeléseinek minél nagyobb súlyt biztosítson, igenis, felvonultatja a fegyveres erőt, ezzel is dokumentálván, hogy a nemzet érdekeit a legvégső eszközökkel is kész megvédeni. Igy történt 1908-ban, az annexió idején, amikor Szerbia harci lármájától visszhangzott az egész európai sajité. Jegyzékjegyzéket ért, de a kardcsörtetés, amelyet György herceg szított Szerbiában, nem csillapodott. Erre rendelte uralkodónk a határszéli hadtesteknek hadilétszámra való fölemelését. Ez még nem mozgósítás, inkább csak az előfutárja. Az egyes századokat ugyanis, amelyeknek a békelétszáma 80—100 fő, a tartalék-erők egy kis hányadának fegyverbe hívása által 150—200 emberre egészítik ki. Hogy ez utóbb az összes keretek kibővítését eredményezte, természetes, ám hol van ez még attól, amit mozgósításnak lehet hivni. — A balkáni államoknak most folyó háborújában erről mái} tiszta képet nyerhetünk. Láttuk, mifnt szegődött -egyszerre a modern élet minden eszköze a hadsereg szolgálatába. Elsősorban persze a vasút és a táviró. A vasút a hadviseléshez szükséges anyag, fegyver, lőszer, élelmezés, mig a táviró: a tartalék — a rendes hadsereg kiegészítésére szükséges emberanyag — behívó jegyeinek továbbítására. Belekapcsolódtak ebbe még a posta- és a telefon is, mint kiegészítő szervek, főleg a hírszolgálat lebonyolítása céljából. Az pedig, hogy mozgósítás esetén e szervek teljesen katonai uralom és fegyelem alá jutnak, csak a magasabb érdek természetes folyománya, ami érthető is, hiLegújabb női és leánykabátokat csak a HOLTZER és ARONYI cégnél Szegeden, Széchenyi-tér 2. szám, lehet olcsón, szabott árak mellett vásárolni.