Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)
1912-11-03 / 70. szám
1912. november 1. DÉLMAGYARORSZÁG 11 SPORT. Stockholmtól Szegedig. Irta: Herceg István.*) Reggel már engem is visz a vonat Stockholmból Krisztiánra felé. Amint buesuit intek a városnak, eszembe jut Lazaro, portugál marathon-fuitó. Megremegek kissé és szomorúan gondolok az ölympiád halottjára. Hiszen mi ugy indultunk el hazulról, hogy itt vértelen csatát vívunk és mégis bekövetkezett az, liogy a sport itt önmaga ellen tört lándzsát, amikor ahelyett, hogy nemesítő hatásánál fogva az életet hosszabbította volna meg, a halál fekete serlegét nyújtotta az érte küzdő, de a hőségtől elalélt és inni vágyó atlétának. A vonatban egy öreg 60 év körüli svéd bácsival kerültem össze. Stockholmi sportlapot olvasott. Észreveszi, liogy érdekel a lap s aztán előzékenyen átnyújtja. Hatalmas kimutatás van benne arról, hogy az olympiádon milyen eredményt értek el az egyes nemzetek. Elől Svédország van, Ahogy nézgelődök a képeken, egyszeresük kedves mosolygással, de némi büszkeséggel mutat Svédország pontjaira. Dicsérem őket és gartulálok érte s anról győződöm meg, liogy Svédországban minden svéd, aki az eredményeket az újságból tudja, abban a boldog tudatban ringatózik, hogy az olyunpiádon tényleg ők voltak al egjobbak. Előttük ez az igazság. Tanulni való példa arra, hogy a nép hitét inikép kell irányítani. Mert az újságok egyértelműen mindig elhallgatták, ha a svédek erőszakosak voltaik. Szinte kimondott parancs volt: mindent, csak rosszat nem irni. Tovább forgatom a lapot és egy boldogi, tó tudósításra akadok: — a csapatvivásban elsők lettünk. Mutatom a hirt a bácsinak, aki erre sietett gratulálni. Aztán beszélgettünk mindenféléről. Kérdezem tőle, hogy járt-e már Magyarországon. Azt mondja: nem, de hallott már Budapestről, amely szép város lehet. Nagy dalárdista volt az öreg, — most is az országos dalversenyen vett részt Stockholmban — és dúdolgatni kezdett egy német da'lt. Hallom, amint nyomatékosan énekli: osikosz. Később kérdezi tőlem, hogy ismerem-e a dalt? — Nem, — feleltem neki. — Pedig rólunk szól — mondja nevetve. — Mi az a csikasz? Gondolkozom a dal értelmén ós aztán kisütöm, hogy mit kérdez az öreg tőlem. A magyar bőgatyás csikósokról énekelt. Szomorúan vettem tudomásul ezt a felfedezést ós alig mertem a szemébe nézni, mert arra gondoltam, hogy micsoda vad népnek képzel ez bennünket. Aztán magyaráztam neki, hogy milyen Magyarország, mi a nép foglalkozása, amelyről külön érdeklődött. Roppant nyájas volt és udvarias a csodálkozásig. Ugyanis, amint egy nagyobb állomásra érkeztünk, leszáll és szamócát vásárol. Hozza be és nyújtja felém, kedvesen kínálva. Veszek egy szemet, de ő nem enged, mert az egész staniclit el kell fogadnom. Jóízűen fogyasztom a szamócát és azon tűnődöm, liogy nálunk melyik magyar cselekedte volna meg ugyanezt. Mire elváltani tőle, csaknem minden erőszakosságot és igazságtalanságot megbocsátottam a svédeknek. Hosszú kalandos utat téve, hazafelé jövet Boroszlóban találkoztam a vonaton liá rfcm magyarral, a kiktől megtudt am, hogy az egyéni vívásban milyen gyönyörű eredményt értek el vívóink. Persze az volt az első kérdésem, liogy ki lett a világbajnok. A kezével legyint egyet az illető és csaknem restelkedve mondja: — Fuchs. A kétféle meglepetés egészen kifordított a valóságból és nem tudtam, hogy melyiken csodálkozzam inkább: Fuchs bámulatos kiválóságán, vagy pedig a kérdezettnek lekicsinylő mozdulatán? Sehogy se akartam megérteni, hogyan lehetséges a vereségünkön ikivül asaját győzelmünk miatt is szégyenkezni. Avagy semmi se vigasztalja meg már a magyart? Csak egy megoldást találtam erre a furcsa állapotra. Azt, hogyha valaki nálunk ellenszenvessé válik, megmentheti a hazát, még akkor se bocsátanak meg néki, mert az emberi érzelmeket nem a, nemes gondolkozás ós a szeretet, hanem a bosszú és a legyőzhetetlen gyűlölet fakasztja a mindent megtűrő magyar szívben. Ezerféle gondolat forgott az agyamban, mikor már csak néhány percnyi ut választott el otthonomtól, Szegedtől. Előre örültem a boldog viszontlátásnak, a jóbarátok derült arcának és meleg kézszoritásának. Gondoltam, hogyha eddig minden uton-utfélen gáncs ért, mint tornászt, végre kiengesztelődnek az emberek. Megérkezem, körülnézek és egy ismerős arcot se látok az állomáson. — Vasárnap van, — igy nyugtatom meg magam — és mindenki szórakozni ment a szabadba, mert a friss levegőre, a szabadban való mozgásra van szüsógünk, hogyha azt a jelszót, amelynek jegyében most egy világverseny folyt le, követni akarjuk és ez: Ép testben ép lélek. Ahogy azonban a penronra érek, nagy meglepetésemre tőlem messze lakó édesatyám két karja ölel át. különösen magyar vonatkozásokban ismer tet. A könyv, amely „Impresszióim a stockholmi olympiádról" cimmel jelent meg, már minden könyvkereskedésben kapható. A könyvbe Szalay János irt előszót. o Úszósport. Úszóink a városi gőzfürdő uszodájában a tél íolyamán is minden kedden és pénteken reggel 6—8-ig rendszeresen treníroznak és vízipóló mérkőzéseket tartanak. Fontos a Szegeden meglehetősen elhanyagolt úszósport föllendítésére, hogy úszóink télen is trenírozzanak ugy, hogy nyáron a Tiszán nagyobb szabású úszóversenyeket rendezhessenek. Ezen cél elérésére fölhívjuk a vizisport iránt érdeklődőket, hogy a kedd és pénteken reggeli 6—8 óráig tartandó uszóíréningeken, polómérkőzéseken és vízi-játékoknál minél többen jelenjenek meg. o Vivó-tanfolyam. Kedden este fél hét órakor jönnek össze első izben a Buday városi főgimnázium tornatanár tanítványai a városi gimnázium tornacsarnokában. A tanfolyamon csakis a SzAK tagjai vehetnek részt, akik már is szép számban jelentkeztek, liogy a kitűnő mester hirében álló Budaytól, aki Fodor vívómester trencséni segédje volt, tanulják el eme remek sportot. Korlátolt számú jelentkező még fölvehető a keddi vivóórán, ahol a további beosztást is megbeszélik. o Ludwig Géza, az SzTK kiváló hátvédje, a mai napon kérte a SzAK-ba való átigazolását. A SzAK vezetősége örömmel teljesiti Ludwig kérését, annál is inkább, mert első csapata sokat nyer vele. Valószínű, hogy a vasárnapon, NSC ellen való meccsen már játszani fog, a megsérült Vida helyett. o Magyar—osztrák válogatottak mérkőzése. Vasárnap huszadszor találkozik a magyar nemzet legjobb tizenegyje az osztrák válogatott csapattal Budapesten. Óriási hullámokat ver fel a mérkőzés, mert most dől el, kik jobb labdarugók, a magyarok vagy szomszédaink. Nagyszerű csapatot állított össze a Magyar Labdarugó Szövetség, amilyen idáig nem állt szemben az osztrákokkal. Akkora láz fogta el úgyszólván az egész ország footballistáit, hogy a Világjárás nevű utazási iroda mindenhonnan társas utazásokat rendez direkt a meccsre. Szegedről is nagyon sokan mennek fel. A SzAK tagjaj részére féláru vasúti kedvezményről gondoskodott. II •) Most jelent meg a kitűnő szegedi tornász könyve: „Impresszióim a stockholmi olympiádról.. o Nemzeti Sport-Klub SzAK. Ismételten az a nagy érdeklődés nyilvánul a mai mérkőzés iránt, mely Szegeden immár minden nagy meccset megelőz. A fokozott érdeklődés igazolt is, mert a NSC valóban rendkivül erős összeállításban szerepel Szegeden, sőt mondhatjuk, hogy az idei szezonban ilyen csapatot még nem állithatott ki. Ugyanis most játszik benne először Becker és Wéber, a többszörös két német válogatott, akik Lipcséből kerültek Budapestre, illetve az NSCbe. Amint az alábbi csapatösszeállítás mutatja, minden posztja méltóan lesz betöltve. A csapatból kiválik Nagy Feri, a többszörös reprezentatív hátvéd, aki a nyáron oly sürü tapsra ragadtatta a közönséget a meseszép és mindig biztos rúgásaival, Kanyaurek szintén reprezentatív fedezet. Ugyancsak kitűnő a szegedi Landsmann és Reick és különösen Hlavay balszélsőre hivjuk föl a közönség figyelmét. A SzAK pénteken nagy tréninget tartott. A csapat minden egyes embere Kitűnő kondícióban van és azt hisszük, hogy nem fogunk csalódni, ha csak kisebb arányú vereségét jósoljuk a szegedieknek. Mérkőzés kezdete Puskás biró vezetése mellett pontban háromnegyed három órakor. Helyárak a szokottak. A csapatok fölállítása a következő: NSC: Geguss Erdélyi Nagy Feri Landsmann Becker Kanyaurek Reich Romét Szegedy Wéber Hlavay II. Szeged, Kiss-ufca, KISS D.-ház. SzAK: ! •••••••••••••••••••••••••• Popper Buday Vida j Szalai Szűcs Gömöri fiapa Hevesi Fürst Sárközi Horváth o SzAK II.—Munkástestedzők I. A nagy meccs előtt fólkét órai kezdettel játszik két csapat egymás ellen. Legutóbbi találkozásuk a SzAK nehezen kivívott győzelmével végződött, azonban azóta a derék munkáscsapat az állandó szereplés révén több rutinra s gyakorlatra tett szert ós most már oly formában van, hogy méltó ellenfele lesz a £>zAK Il-nek. A játék érdekesnek ígérkezik. o Impressziók a stockholmi olympiádról. Az öszi könyvpiac egyik legérdekesebb szenzációja Herczeg István nagy sporttanulmánya. Herczeg, aki a Szegedi Tornaegyesület tagja, reprezentatív tornászaiban Stockholmban, sikerrel küzdött a magyar sport dicsőségeért. Az ambiciózus fiatal tornász, akinek Írásait a Délmagyarország sportrovatából már ismeri a közönség, könyvet irt az ölympiád eseményeiről, amelyet kritikával és Ktnádjen bitbfitotljBlSnlemsMet Kulinyinál.