Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-20 / 84. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. november 20. jük, liogy a szerb királyság magatartása e szándékunk megvalósítását lehetővé fogja tenni. Amii azokat a lépéseket illeti, amelye­ket kénytelenek voltunk tenmi, hogy külkép­viseleti orgánumainkkal szabadon érintkez­hessünk, elvárjuk, hogy a nemzetközi jogon alapuló e kívánságunk mielőbb kedvező elin­tézést fog nyerni. (Élénk helyeslés.) Megelégedésemre szolgál, hogy a tisztelt országos bizottság Albánia jövő kialakulásai­ra. vouatkozó nézeteiemet magáévá tette. Ez csak megerősít abban a föltevésemben, liogy ez a nemzet, mely évszázadokon keresztül a legkedvezőbb viszonyok mellett nemzeti ha­gyományait osorbittatlaiui:! meg tudta őrizni, önálló létre képes leend, és a nyugateurópai kultúrát fokozottabb mértékben sajátjává fogja tenni. Albánia jövendő autónom ineg­alaikiitása tekintetében monarchiánk Olasz­országgal egyetért, amint ez az olasz kama­rában annak idején az akkori olasz külügy­miniszter ur által tett nyilatkozatokból is­meretes. Ugyanezen az elvi alapon áll ma is ugy a monarchia, mini Olaszország poli­tikája. A mediáció érdekében a nagyhatalmak között megindult tárgyalások oda vezettek, bogy a nagyhatalmak néhány nap előtt meg­bízták képviselőiket a balkáni államoknál, liogy az idevonatkozó török kívánságot te­gyék a négy hadviselő kormánynál kérdés tárgyává. E lépésekre eddig még válaszok nem adattak. Időközben azonban, amint is­meretes, a porta a helyzet súlya alatt in­díttatva érezte magát az ellenségeskedések megszüntetése végett Bulgáriával közvetet­len érintkezésbe lépni. A megimidtott tár­gyalásokat mi szívesen látjuk és legjobb kí­vánságainkkal kísérjük. Okunk van föltéte­lezni, hogy a hadviselő állaimok más hatal­mak legitim érdekeire is tekintettel lesznek. (Élénk helyeslés és éljenzés.) A delegáció egyhangúan elfogadta ez­után általánosságban a külügyi költségvetést és Nagy Ferenc előadó némely megjegyzés­sel vita nélkül szavazta meg a költségvetés részleteit. A mi kávénk ízlik mindig a legjobban, valahányszor azt az anyuska a kassai gyárban ké­szült „Valódi" FRANCK-kal késziti, — konstatálta egyhangúlag az asztal kö­rül ülő egész család; oly fűszeres ereje van, oly kitűnően ízlik és sokkal ízletesebb szinü. A „valódi" FRANCK-ot tartal­mazó ládikák és csomagocskák gyár­jegy gyanánt a kávédarálót viselik. • AzujadőzásoHra. 0 kimeritő felvilágosítást nyújt G n Dr. Dános Árpád min. fo- n galmazó által irt és Várnay L. G kiadásában megjelent követ- G • r=n kező müvek: • Q A házadó Ára 1 kor. G D A földadó Ára 1 kor. n Az általános kereseti- és jö-, U n vedelemadók .... Ára 2 kor. rí A nyilvános számadásra kö­[] telezett vállalatok adózása Ára 2 kor. [] Magyarország adórendszere 0 Kötve Ára 6 kor. Q a • • • • a«n • a • • ű SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Szinházi miisor: SZERDA: Limonádé ezredes, operett. CSÜTÖRTÖK: Bőregér, operett. PÉNTEK: A miniszterelnök, komédia. * Scossa Dezsőné irodalmi sikere. A Dugonics-Társaság .drámapályázatáról ki­vételes érdeklődésre számitható szenzáció pattant ki. A tizenkilenc pályamű közül a bi­ráló-bizottság hármat dicséretben részesített. Az előadó jelentése kiemeli, hogy a legérté­kesebb a „Miivészszerelem" cimü háromföl­vonásos társadalmi szinmü. Ennek a meg­dicsért'darabnak — és most búvik elő a szen­záció — Scossa Dezsőné, a nemrégen elhe­lyezett szegedi tanfelügyelő felesége a szer­zője. A szimpatikus tehetségű szegedi úri­asszony irodalmi sikerét őszinte örömmel fo­gadják az uritársaságokban, amelyekben köz­kedveltségnek örvend. Hir szerint Almássy Endre színigazgató még az idei szezonban bemutatja a Miivészszerelmet, ezt a kvalitá­sos szinmüvet, amely igen előnyös szinpadi sikerre számithat. Mindenesetre a szegedi szezon egyik legérdekesebb szenzációja lesz a „M ti vészszerelem" premierje. Scossa De­zsődéről csak igen kevesen tudják, hogy csön­des szerénységben müvelője az irodalomnak: a szegedi s budapesti lapokban meglehetősen süriin ir hangulatos, szubtilisan finom tárcát — Mária Olga, aki pedig nem más, mint Scossa Dezsőné, álnéven. A Délmagyaror­szág tárcarovatában ma kezdjük meg Scos­sa Dezsőné egy pompás irói kézséggel föl­épített novellájának a közlését. A min alá a Mária Olga helyett a Scossa Dezsőné nevet bigygyesztettiik, a — szerző engedelmével. * Back Bernát szinügyi bizottsági tag. Az uj szinügyi szabályrendelet értelmiében a főkapitány hivatalitól (tagja a szinügyi bizottságinak. Ékkel a rendelkezéssel a bi­zottságban egy tagsági hely üresedét! meg, amelyre a tanács Back Bernátot választotta meg, aki minden bizonnyal értékes szolgála­tokat. fog tenni Szeged szin ügyének. * A nagyváros haramiái. Közkívánatra az Uránia-színházban minsoron marad A nagyváros haramiái cimü bárom if el vonásos kitűnő detektivdráima, mely tárgyát az élet mélységéből merítette. Züllött alakok, éjjeli lebujok, kokottoik és szeretőik, nagy demi­mondok jelennek meg a vásznon. Szerdán már a balkáni harctéren készült felvételek harmadik sorozata: Nikita a harctéren, ke­rül vetítésre. * A világ leghíresebb detektivtörténetei kerülnek szerdán bemutatóra a TVoss-iniozgó­fányképszinházban. Elsőnek az Előkelők klubja cimü humános detiktiv történetet ve­títik vászonra, majd a Személyleírás cimii szines dráma kerül bemutatóra, melyet a Grand .Gignole hasonló cimü réuidrámájából alakítottak át mozidrámává. Ez a legizgal­masabb detektív dráma, melyet valaha meg­írtak. Egy gyilkolási mániában szenvedő őrült rémes cselekedetei rajzolódnak szemeink elé. Izgalmasnál-izgalmasabb jelenetek köve tik egymást: az őrült első gyilkossága, szö­kése a fegyházból, szökés közben történt ika landjai. Végül Nick Winter és a nászajándék eimü detektív bohózat kerül vetítésre, mely ragyogó humorával ejti bámulatba a közön­séget. A műsort a balkáni harctéren készült felvételek harmadik sorozata: Nikita a harc­téren, egészíti ki. * Legjobb szinházi cukorkák Linden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Álhírek a hazai szerbek mozgalmáról. (Cáfolnak a szegedi szerbek. — Epizódok szegedi törökbarátokról.) Napok óta olyan hirek foglalkoztatják nemcsak a magyar, de a külföldi sajtót is, mintha a délmagyarországi, küjüínöhén a bácskai szerbek körében mozgalom volna ke­letkezőben. Különös jelentőséget pedig azért tulajdonítanak ennek a. mozgalomnak, mert állítólag a magyar állam nemzeti és területi egységét érinti ós olyán demonstratív jellegű, bogy az már államellenes izgatásszám!>;i megy. E hirek szerint a magyarországi szer­bek büszkék Szerbia sikereire és várva-vár­jáik azt az időt, amikor Péter király, végez­vén a törökkel, „Nagy-Szerbiát" nemcsak Ó­Szerbiával fogja kiegészíteni, hanem háborút' indit a monarchia ellen és majd elveszi tő­lünk Báosbodirog, Torontál és Temesmegyé­ket, mint szerblakta, tehát szintén Szerbiá­hoz tartozó területeket. Bécsi lapok is, mint fenyegető veszedel­met adják hírül, bogy a szerbeknek ezt az ábrándját már közkézen forgó térképek is il­lusztrálják. Sőt Zomborban, egy könyvkeres­kedő kirakatában közszemlére van kitéve egy ilyen térkép, amelyen Bácsibodrog, To­rontál és Temegmegyéket már „Nagy-Szer­biához" kapcsolt részeknek tüntetik föl. Ezek azok a jelek, amelyekből a hazai szerbeknek' egy komoly mozgás! mára következtetnek azok, akiket a balkáni harctér eseményei a legsötétebb pesszimizmussal töltötték el. Nos tehát, megnyugtathatjuk az aggo­dalmaskodókat, ezek a hirek közönséges ál­hírek és ha most uborkaszezon volna, talán senkisem kételkedne a kacsa mivoltunkban, így azonban, a komoly és nagy eseményük között könnyen beiesempésződnek a sajtóba. Annál is inkább, mert vannak bizonyos kö­rülmények, amelyeik megtévesztik még azo­kat is, akik különben kételkednének ezeknek a híreszteléseknek a valódiságában. Ilyen pél­dául az, bogy a délvidéki szerbek 63000 koro­nát gyűjtöttek a. harctér szerb sebesültjeinek és Dungyerszky maga is jelentékeny össze­get adott a „testvérek" részére. — Természetes, bogy nem a törökkel szimpatizálunk ós nem nekik gyűjtünk — mondotta a. szegedi és délvidéki szerbeknek egy vezető féríia, Elvégre fajilag összetarto­zunk, ahhoz azonban kétség se férhet, bogy mindamellett Magyarországnak hazafias pol­gárai vagyunk és szeretjük ezt a földet., ahol' születtünk és ahol meghalunk. — Igen ám* csakhogy azt beszélik, a dél­vidéki szerbek kiakarnak vándorolni ó-Szer­biába, mert ott olcsó földet fognák kapni — mondottuk. — Szó sincs róla, mese az egész. Min­den erre vonatkozó hir különben a kávéházi asztaltól ered. Ha tetszik,-el is mondom a történetét. — Tessék. Emberünk, aki a szerb egyház működésé­ben is vezető szerepet ölt be, igy mondta el azoknak a fontoskodó liireknek az eredetét: Ültünk a kávéháziban a törzsaszta­lunknál. Elmondtam, bogy Malbaski szeri)keresztúri (földbirtokos, aki a délvi­déki szerbektől összegyűjtött összeget Bel­grádba vitte, hazaérkezett és érdekes dolgok­ról tett említési Igy elbeszélte, hogy Ó-Szer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom