Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-17 / 82. szám

í'.)1'2 november 17. linLMAüYARORSZÁÜ rendő az építkezés befe.ieztétől számított 45 nap alatt, de minden esetre a használatba vétel előtt. A folyamodáshoz csatolni kell: 1. az épülettervrajzát, 2. lakhatási engedélyt. Évi nyers hozadék a bevallási idő pontjában járó évi haszonbérösszeget figyelmen kivül kell hagyni. Ha a ház vagy lakás üresen áll, vagy megüresedik, házbéradó leírásnak van helye. A bejelentés az üresedés napjától 15 nap alatt írásban bejelentendő az üreslakások pontos megjelölésével. A bejelentés bélyegmentes. Tőkekamut- és járadékadó. A tőkekamat- és járadékadónak tárgya: a vagyonnak vagy a vagyonjognak, mind az a hozadéka, mely a jövedelmi adón kivül más egyenesadó alá nem tartozik s szolgálati viszonyból származó illetménynek vagy ellátásnak sem tekinthető. 1. Kölcsönkötvények, záloglevelek kamatai, 2. váltókra, adóslevelekre, más egyéb követelésekből eredő okiratokra, vételárhátralékokból vagy más egyéb követelésekből éredő kamatok, 3. hitbizományi, családi, egyházi stb. alapok kamatai, 4. járadékok általában, 5. külföldi részvények, kötvények kamatai, 6. gyógyszertárak, iparüzletek jogaiért járó haszonbéreknek a kamatokra eső része. A tőkekamat- és járadékadó alapja: 1. Ha az adót levonás utján szedik: pénzintézetek által fizetett kamatok, b) egyéb esetekben az esedékesség napján fölvehető összeg, 2. minden más esetben az adótárgyaknak az a myers hozadéka, mely kivetést megelőző év-' ben mutatkozik. Kölcsönöknél csakis a tényleg fönnálló tőke kamata veendő adó alá. Tőkekamat- és járadékadó fejében 5 százalék fizetendő. Kivétel 1. százalék házassági közösségben nem lévő nőtartás dija, b) katonatisztek házassági óvadéka. Két százalék földtehermentesitési pénzalap részéről kiállított járadék okmányok alapján élvezett összegek után, tiz százalék a közkölcsön kötvények és záloglevelek, külföldi értékpapírok kamatai és osztalékai. A vallomás beadása itt is kötelező. Elkésetten történt beadás miatt kiosztandó büntetés (pótlék) a házadónál ismertetett eljárások a mérvadók ittjs. 5—25 százalék adópótlék. A bevallás elmarad és levonás utján szedetik be az adó, az állam, törvényhatóságok, társulatok, valamint nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kibo.csájtott kölcsönkötvények és záloglevelek kamatai. A gyámpénztár által összesítve kezelt és jelzálogbiztositott tőkék kamat jövedelme után együttesen a gyámpénztár terhére iratik elő az adó, mely a gyámoltaktól a rájok eső jövedelem arányában vonja le. A takarékbetétek után a pénzintézet által. A pénzintézetek a náluk elhelyezett takarékbetétekből folyó kamatjövedelmeket kötelesek: a) a kifizetett kamatok összegét évnegyedenkint minden év március, junius, szeptember és december hó utolsó napjáig terjedőleg, b) a tőkésített kamatok összegét félévenkint minden év január és július havának utolsó napjáig, illetve a határidőket követő 15 nap alatt a kir. adóhivatalnak kimutatni és az adót beszállítani. A közösügyek. Budapesten a közös ügyek tárgyalására kiküldött külügyi albizottság Berzéviczy Albert elönklésével ülésezett. Nagy Ferenc volt az előadó és észrevétel nélkül fogadták el a javaslatot. A D. M. K. E. és a többi közművelődési egyesület. — Madzsar Gusztáv cikke. — (Saját tudósítónktól.) Egy hete, hogy a D. M. K. E. Makón tizedik évi közgyűlését tartotta. Ebből az alkalomból közöltünk már cikket Scossa Dezső, volt szegedi tanfelügyelő tollából és most ugyanerről a témáról, kulturegyesiileteink hivatásáról van módunkban nagyérdekü cikket közölni. Madzsar Gusztáv makói főgimnáziumi igazgató tollából, ugy mondják, hogy ezek az egyesületek, de különösen a D. M. K. E. nagy föllendülés, megújhodás előtt áll, ezt indokolja és sürgeti az itt következő cikk: Körülbelül bárom évtizede, liogy Felső-Magyiarországon, majd laz ország Királyhágó nt-nli részében, kincses Kolozsvárt, a veszélyeztetett magyarság védelmére Felvidéki, s az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesületek megalakultak. A cél, melyet maguk elé tűztek: nemzeti irányú müvelés által táplálni és fejleszteni a magyar hazafi érzést, a munkában való kitartás s a buzgalmat természetszerűleg követő eredmények, lelkes munkásságra serkentik az egész ország magyar társadalmát s hazánk egy-egy nagyobi) területén egymás után alakulnak hasonló egyesületek, melyek más-más bolyén, más-nnás viszonyok között ugyancsak a magasztos törekvésnek lesznek úttörői és istápolói. E társaságok között egyike a 1 eg fiatalnl>baknak, de tevékenységre nézve a legjelentősebbeknek a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület. Alapszabályai azokat a célokat, melyek megvalósítására alakult, a következőkben körvonalazzák: „Az egyesület célja Délmngyarországon a magyar nemzeti szellemet ápolni, erősítem ós fejleszteni, a magyar nyelvnek, mint az állam nyelvének ismeretét terjeszteni; a mennyiben e két cél elérése érdekében szükségesnek ós célszerűnek mutatkozik, a közjólót előmozdításán emberbaráti intézmények támogatása utján közreműködni." Sokszor és sokaktól hallottam emlegetni: Hisz ez nem különleges cél, ez a magyar nemzeti állam egyetemes célja. Mi szükség van teliát e törekvések isitápolása céljából külön egyesületekre, mikor ezeket a eélokat nemzeti iskolákkal, kulturális intézményékkel s "hz ezek fejlődését biztosító törvényekkel sokkal egyöntetűbben és hatalmasabban szolgálja a magyar állami Mintha az állattnot nem is a honpolgárok összesege alkotná, luanem valami kívülünk álló intézmény volna, melyet azért helyeztünk magunk fölé, hogy főntartásunkról és jólétünkről gondoskodjék s mi összetett kezekkel, tétlenül nézzük vergődését. Az állam csak akkor bodogul, ha minden polgára hiven teljesiti kötelességeit; nemcsak azokat, melyéket az állam törvényei, állása vagy létének fentartáaa elébe szabnak, de azokat is, melyekkel minden lelkiismeretes ember hazája jól felfogott érdekében a magyar társadalomnak is tartozik. A törvény csak holt hetik, kiáltás, mielly elhangzik aj pusztában, ha nincs, aíki hazafias intencióit megértse, az intézmények üres keretek, Ina nincsenek munkások, akilk buzgólélekkel tartalommal töltik ki, az iskolák a kulturális haladásnak csak átmeneti állomásai, ha munkájukat ,a társadalom nem folytatja s a munkásság eredményeit botor könnyelműséggel pusztulni hagyja. A nemzeti társadalom nevelését sem kormányok, sem pártok nem végezhetik, csak maga a nemzet, a honpolgárok összesége, a millióknak egymást, a kicsinyeknek a nagyokat megértő, támogató és l)ii zd itó erőkifejt ése. Évezredes történetünk minden korszakának voltak nagy alakjai; büszke öntudattal, hangosabban dobban meg a szivünk csak nevüknek hallatára is; de mikor nagyságukat csodáljuk, nem szabad elfelejtenünk, liogy közülök lángelméjükhöz méltó sikereket osak azok érhettek el, akiket törekvéseiket megértő, munkájukat lelkesen támogató társadalom vett körül. Maguk a niagy tehetségek nemzeti nagyságot nem teremthetnek, nagyon sokszor látjuk a történelem folyamán, hogy letargiába, sülyedt társadalom, eszményekért nem lelkesülő, erkölcstelen nemzedék pusztulná, veszni hagy mindent, amit a nagyok erényei már-már megszereztek. Vájjon azok, akik tanköteles korukat az iskola padjain töltötték, szerezhettek-e ott. annyi műveltséget, amennyi a boldoguláshoz szükségest Egy tizenötóves ifjú lelkében megszilárdul tek-o azok az erkölcsi alapelvek, melyek a józan, bölcs életre vezetnek? Szivébe vannak-e vésve mogingathatatlannl a bit, a jellem, becsület, szereltei, kötelességérzet fogalmai! Nagy merészség volna azt mondani, liogy igen. Az iskolában tanultakat gyorsan elfelejti, teljesen magára hagyatva ép abban a korban lép ki az élet forgatagába, mikor lelke a legfogékonyabb, mikor megalapozott erkölcsi elvek liiján legkevésbbé tud ellenállani a rosszra csábító alkalmaknak. Az iskola határain tul sem szabad magáira hagynunk az ifjúságot. Össze kéli őket tartanunk ifjúsági egyesületekben, dalos körökben, munkásgimnáziuiiuokban, hogy ismereteiket ébren tartsuk, bővítsük, lelküket műveljük, érzéseiket nemesítsük. Tömöríteni kell a magyar társadalom hatalmas erejét, hogy a földművelő, iparos és kereskedő ifjúságot a honi föld megbecsülésére, a céltudatos munka, a nemes erkölcsök, a becsületes józan élőt szeretetére megtanítsuk. Minél többet fáradozunk az ifjak lelki mívelésén, annál kevéshbé lesz hán ábránd egy szebb, jobb, boldogabb világ elérkezése. Beláthatatlan nagy terület, amelyen kultúregyesület ein'k hazafias munkássága számottevő eredményeket érhet el. A feladat magasztos volta könnyűvé teszi a legfáradtságosabb munkát, csekéllyé a legnagyobb áldozatot is; hiszen itt a magyarság fensőbbségéről, a magyar népnek, a magyar nemzetnek jövendő létéről van' szó. Meg kell mutatnunk a művelt külföldnek, meg az ország határain beliii élő nemzetiségeknek, hogy e hazában nemcsak számbéli tulságánál, de kultúrájánál, erkölcsi erejénél fogva is a magyar faj van hivatva az ország vezetésére. De mikor ezt tesszük, ovakodjunk a szélsőségektől. Kultúregyesület eiu'k nom azért alakultak, hogy az országban velünk békésen élő nemzetiségük jogait csorbítsák, intézményeiket támadják, kulturális törekvéseiket akadályozzák. Egyenesen botorság volna megtagadná azt a jogát, liogy az állami törvények megszabta határok között apái nyelvét ne művelje, faja műveltségét magasabb színvonalra ne emelje, intézményeit minél intenzivebben ne fejlessze. A nemzetiségek kulturális fejlődése egyenesen magyar hazafias érdek. Minél széleseid) látókörű a nép, annál kevéshbé vezetteti magát önző, érdekhajhászó izgatók által, annál könnyebb beláttatni vele, hogy a saját érdekében cselekszik, mikor az állam nyelvét megtanulja, amikor hazájával szemben, mint annak a magyarokkal egyetolőjogu polgára a jogokkal járó kötelességeket minden mell ék tekintet nélkül hiven teljesíti. Elegáns szalon hölgyek 1urak részére a Tisza-Szálló uj kávéházában. Billiárdok a télikertben, gazdag buffet, friss kugler és egyéb édességek —^— színházi vacsorák.