Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-16 / 81. szám

10 * DÉLMAGYARORSZÁG 1912. november 16. KÖZGAZDASAG A szegedi gazdák baromfikiáHitása. (Suját tudósítónktól.) Tiz év előtt még nem volt Szegeden fajbaromfitenyészet, pe­dig Szeged lakosságának legalább a fele gaz­dálkodással foglalkozott és foglalkozik. Még tiz éve sincsen, hogy a Szegedi Gazdasági Egyesület megindította a mozgalmat a gaz­dák között a tajbaromfi tenyésztés és ami ínég étinél is fontösabb, a magyar paraszt­baromfinak keresztezések általi nemesítése érdekében. Évenként ingyenesen osztott ki a gazdák között tenyészanyagokat, szervezett fajbaromfi tenyészetet s a szorgalmas és eredménnyel t'enyésztö gazdákat jutalomban részesítette. Ez agitációnak rna már meg van a szép eredménye. Kiinn a tanyavilágban egész csomó fajbaromfi tenyészet van s min­den valamirevaló gazda tart egy pár fajka­kast, gunárt és- gáesért, hogy ezzel baromfi­állományát keresztezze és nemesítse. Ezzel a baronl fi re ily é sz e t' a tanyavilágban erősen föl­lendült. Közismert dolog, hogy pl. a magyar parasztcsirke a legízletesebb pecsenye, Ízle­tesebb az összes fajbaromfiaknál. Azonban teste kicsi, kevés hust ad; ha azonban a nagytestű fajbaromfival keresztezzük, akkor testessé, nehézzé válik, amellett izletessé­gét is megtartja. Magyarország fajbaromfi­tenyészetét, a tömegtermelést csak igy lehet helyes alapokra fektetni. Ezt az elvet vallja a földmüvelésügyi minisztérium is s a Szege­di Gazdasági Egyesületet ebbeli munkájában jelentősen támogatta. Ugy a szegedi egyesület, mimt maguk a gazdák a szegedi baromfitenyésztés haladásá­ról novemberben és a jövő hónapban tartandó két nagyszabású baromfikiállitás keretében fognak beszámolni. Az első ilyen b.aromfikiállitást a Szegedi Gazdasági Egyesület a feketeszéli gazdakör­rel, a szegedálsótanyiai gazdasági egyesület­tel, a zákányi gazdakörrel és a rókusi gaz­dakörrel együttesen november hó 17-én ren­dezi a feketeszéli gazdakörnek a Kossuth­kutnál levő helyiségében. Már hosszú idő óta dolgozik a rendezőség, liogy a föketesaéli gazdalkör helyiségeit és udvarát e nagy ba­romfikiállitás céljaira berendezze s liogy igy módot és alkalmat nyújtson a gazdáknak sa­ját tanyavilágukban bemutatni előrehaladá­sukat. Kétszázhúsz Ízlésesen kiállított kiállí­tási ketrec és harminc tágas baromfiudvar lett a kiállítás céljaira épitve. Az egész tanya­világban már betek óta a gazdasszonyok e ki­állításra készülnek s alig lesz számottevő ta­nyaudvar, amelyik nem jelenik meg e kiálli­táson. Eddig több mint 1200 baromfi van a kiállításra bejelentve s a kiállítók összeírása még folyton tart a gazdasági egyesület öt al­osztályában. A kiállítás három csoportra oszlik. Az 1-ső csoportban a fajtiszta baromfiak csoport­jában 6*50 baromfi van eddig bejelentve. A második csoportban a keresztezések utján elő­állított kiválóbb baromfiák csoportjában 450 példány van bejelentve. A magyar tisztafaju baromfiak, valamint disz baromfiak csoport­jában ezideig még csak 200 bejelentés van, de e csoportban az alosztályok ítejélentásökat még nem adták be, A kiállitás baroanfivásárral és baromfi­árveréssel lesz egybekötve s oitt a szegedi gaz­dasszonyok olcsón vásárolhatnak szebbnél­szebb baromfiakat. A kiállítás megnyitása vasárnap délelőtt 10 órakor lesz. A kiállítást báró Gerliczy Fe­renc elnök és Bokor Pál polgármester-helyet­tes fogja megnyitni. Képviselve lesz a meg­nyitáson a földmivelésiigyi minisztérium, a gazdasági felügyelőség s az összes gazdakö­rök. A bírálatot a k or im á n y hatóság kiküldött­je fogja esziközölni. A díjazásra kijelölt ba­romfiak között a Szegedi Gazdasági Egyesü­let 300 korona pénzbeli dijat, 8 ezüstérmet, 8 bronzérmet, 6 díszoklevelet, 16 dicsérő és 16 elismerő oklevelet fog szétosztani. A kiállí­tás rendezősége Gerliczy Ferenc báró díszek nőkből, Bokor Pál elnökből, Gerle Imre dr, titkárból, Pataki János háznagyból, ördög Vince alosztályelnökből, Kéri Lajos és Lesz­kay Lóránd jegyzőkből valamint a szegedi gazdasági egyesület 5 alosztályának elnökei­ből és 6 kiküldött gazdasági egyesületi tagból áll. A kiállítás megnyitása napján délben az alsótanyai gazdák nagy társasebédet adnaík a feketeszéli gazdakör helyiségében. A társas­ebéd után táncmulatság lesz. A társasebéd előtt Kováesy Béla gazdasági akadémiai ta­nár ós szaklap szerkesztő tanulságos gazdasá­gi előadást fog az egybegyűlt gazdáknak tar­tani. A városból nagyon sokan készülnek ki a kiállítás megtekintésére és a gazdaüiimepre. A társaskimenetelben résztvebet minden gaz­da s Bokor Pál gazdasági egyesületi elnök­nél kell jelentkezni. x A közszáüitási összegek kiutalása. A temesvári kereskedelmi és iparkamara fel­iratot terjesztett a kereskedelmi miniszterhez a közszáüitási és utánvételezett összegek gyors kiutalása érdekében. A kamara előter­jesztésében arra kéri a minisztert, utasítsa a hatóságokat, hivatalokat és közintézeteket, hogy az iparosok és a keresikedők szállít­mányainak átvétele sürgősen történjék és a megállapított szállítási összegek haladéktala­nul folyósittassainak. Ugyanezt a kérelmet terjeszti elő a vasúti küldemények utánvéte­lezett összegeinek gyors átutalása érdeké­ben is. x A Back-malom r.-t. közgyűlése. A Back Bernát fiai szegedi gőzmalma részvény­társaság december 3-án délelőtt 10 órakor Bécsben, I., Kolowratring 7. szám alatt, a Baek-féle irodában tartja harmadik rendez közgyűlését. § A gyufatröszt. Több lap azt a hirt közölte, liogy az osztrák-magyar gyufatrögzt megalakítása biztosítva van. Ezzel szemben a tény az, hogy a magyar gyárak között tár­gyalások vauinak folyamatban a gyufaipar valamelyes szervezése iránt, de ezek megbe­szélések még kezdetleges stádiumban vannak és a tröszt megalakulásától még nagyon tá­vol vagyunk. Sőt az ügyek mai állása mellett valószínűbb, liogy a gyujtógyárak tröszt he­lyett, kartellmagállapodást fognak létesíteni. x Csongrád—mezőtúri gazdasági vasút. Csongrád nagyközség megbízottai legköze­lebb tárgyalást folytattak Mezőtúr irányadó köreivel uj gazdasági keskenyvágányu vasút kiépítése tárgyában. A tervezett vasútvonal Csongrádtól indulna ki és Öcsöd, Mesterszál­lás érintésével Mezőtúr főutcáján keresztül ágazna bele a magyar államvasutak arad szolnoki fővonalába. A budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon ma is teljesen jelenték­telen maradt a forgalom, de az irány kissé lanyhább volt, A kontremin ismét eladások­kal kísérletezett, amire egyrészt az értékpiac szilárdsága, másrészt az adott okot, liogy a mai reggeli lapokban közölt balkáni háború befejezéséhez közeledik s hogy a monarkia és Szerbia között keletkezett konfliktust sike­rülni fog békésen megoldani. Egy órakor a következők voltak a záróárfolyam dk: Buza áprilisra Buza októberre Rozs áprilisra Rozs októberre Tengeri májusra Zab áprilisra Zab októberre 11-84—11-85 11-04—11-05 10-46—10-47 1008—10 09 7-84— 7-85 10.83-10-84 11.91—11-92 A készáruvásáron 5 fillérrel olcsóbb volt a buza. ára. A forgalom mintegy 20.000 mm. A budapesti értéktőzsde. A mai előtőszdén óriási hoszunozgalom volt a napirenden, a beszpárt födözött, a spe­kulánsok egymásra licitáltak, utóbb a bankok is nagy megbízásokkal hozzájárulták az ár­uivó emeléséhez. A nemzetközi értékek 10—15 koronával, a helyi értékek 10—20 koronával emelkedtek. A készárupiacon óriási áremel­kedés volt a napirenden, A zárlat igen szi­lárd és élénk volt. Kötötték: Osztrák hitel Magyar hitel 0. m. államv. Jelzálogbank 1.eszámitolobank Rimamurányi Közúti villamos Városi villamos Hazai bank Magyar bank 614 617-50 804. 808 25 679. 682.— 424. 427.50 521. 5.28­710.—v—,712 50 649.50 - 656.50 369. 373.— 283.75—284.25 550. 561.50 Viktória Pannónia Weitzer Beocsini Salgótarjáni Alt. kőszén Újlaki Ganz vasöntfl Magyar villám Atlantika 780, W. ­710. 712.­950. 95-t 3.40 .­3203.—— 450. 4fi6.­334. 324 ­A déli tőzsde iránya újra igen szilárd és emelkedő volt. A közúti vasúti 10 koronával emelkedett. A készárupiacon is még a dél­előttinél drágábban folyt a vásár. A zárlat élénk volt. Bécsi börze. A mai előtőzsdén a kötések a következők voltak: Osztrák hitel 605.50 • Magyar bank 651 653.75 Magyar hitel 787. 787.— Keresk. bank Jelzálogbank 466. .— Beocsini 5 — l.eszámitotóbank 551. .— Aszfalt —.—í Városi villamos 402 403.— Salgótarjáni 793 .­Közúti villamos 752.50—755.50 Ganz vasöntö —. jagifaBBsaHBHBiSBBassBBsnBBBHB Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. Szeged szab. kir. város polgármesteri hivata­lától. 7693/1912. eln. sz. Pályázati hirdetmény. Szeged városi ár v ah áznál lemondás foly­tán megüresedett s az árvaházi szabályrende­let 10. e) pontjának rendelkezéséhez álta­lam, mint az árvabázi felügyelő-bizottság el­nöke által kinevezés utján betöltendő árva­házi gond n ok tanítói és gondnoknői állásra ezennel pályázatot hirdetek. A gondnoktanitó és gondnoknői állásra csak törvényesen egybekelt házaspár pályáz­hat. A gondnoktanitónak tanítói oklevéllel kell birnia, a gondnoknőtől pedig megkíván­tatik, hogy a rendszeres gazdasszonyt teen­dőkben való jártasságon kivül értsen a női kézimunkákhoz ás ezekre való tanításhoz. A gondnoktanitóíiak életfogytiglani al­kalmaztatással — évi alapfizetése 800 korona a népiskolái tanítóikat .megillető 5-öd éves korpótlékkal és az állami tandiói nyugdíjra való jogosultsággal. A gondnoknő évi tiszteletdíja 400 korona — saját alkalmaztatásából kifolyólag nyug­díjra való jogosultság nélkül. A gondnoknő alkalmaztatása csak férjének tényleges szol­gálati ideje tartalmára szól. Ezen felül a gondnokiamtól ós a gondnok­nő, netáni gyermekeikkel együtt az árvaház­ban e célra kijelölt lakásban, intézeti élelme­zésben, fűtésben, világitásban, mosásban, meg betegedés esetén az intézet háziorvosa áttal­be'li íngyes gyógykezelésben és gyógyszerben részesülnek. A gonidnoktanitó és gondnoknő gyerme­keik részére az intézetbeni ellátást csupán ezek 18 éves kora betöltéséig igényelhetik. Ezen életkoron tul, — die öujoguság idején tul nem terjedbetőleg, ha a gyermekek to­vábbra is a szülők gondozása alatt marad­nak, — ezek minden gyermekük után évi 80 korona élelmezési költséget tartoznak az ár­vaház alapba befizetni. Felhívom a pályázni szándékozókat, hogy a kellőképen felszerelt pályázati kérvényei­ket /. évi november hó 23-ik napjának dél­utáni 1 órájáig hozzám nyújtsák he. Szeged, 1912. évi november hó 15-én. Lázár György dr. polgármester, árvaház felügyelő bizottsági elnök. Iliid essen a Délmagyai 01 szag ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom