Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-16 / 81. szám

DÉLMAGYARORSZÁG v » A HÁBORÚ A BALKÁNON. Készül a béke: tart a harc! — A béke egyes pontjai. — „Törökország kijelenti a meghódolást." — Áttörték a bolgárok Csataldzsa centrumát. — Szerbia szom­baton válaszol a monarchiának. 1912. november 16. adatok egyezők legyenek, mivel ha eltéré­sek észleltetnek, birság veszedelme fenyeget. A szolgálatban levő kiskornak, ha jövedelmük meghaladja a 800 K-t, szintén vallomást tar­toznak adni. Ennek az adókivetése is éven­kint történik. Az üzlet vagy foglalkozás természetéből folyó nagyobb helyiség szükséglete, valamint az a körülmény, hogy az üzlet (foglalkozás) természeténél fogva az üzlethelyiségnek együtt kell lennie a lakással, az üzlethelyi­ség százalékának alkalmazásánál csökkentő­leg hat. Az adóköteles minden kiskorú gyerme­kéért a lakbérnek 10 százaléka levonandó, oly formán azonban, hogy ez a levonás egy gyer­mekre nézve 100 K-nál és valamennyi gyer­mek után a lakbér 40 százalékánál több nem lehet. Az életkor meghatározásánál az adóév kezdete irányadó. A minimális kereseti nyereség kiszámítá­sánál alapul veendő lakbér összegére csök­kentőleg hat az a körülmény is, ha a félnek az általa szolgáltatott adatok, illetőleg a jö­vedelem adójának tárgyalásánál megállapí­tott jövedelemforrások szerint más adóne­mek, pl.: földadó, házadó vagy tőkekamat­adó alá eső jövedelmei is vannak, illetőleg szolgálati járandóságot is élvez, melyek őt a nagyobb lakás tartására képesitik. Ebben az esetben a lakbér inem teljes (pl. 600 K), ha­nem az általános kereseti adó alá nem tarto­zó egvéb .iövedelmekneik figyelembevételével leszállított (például 600 K-ról 400 K-ra mér­sékelt) összegében szolgál a minimális kere­seti nyereség kiszámításának alapjául. Minimális adótételek: Haszonbérlőknél, haszonbér s egyéb kötelezettségek, terhek és szolgáltatások évi értékösszegének 2 száza­léka. Segéd nélkül dolgozó iparosoknál Sze­geden 8 K. Az általános kereseti adónak az előadot­takban körvonalazott ismertetése után áttérek a jövedelemadó ismertetésére. E két fontos és a legtöbb adófizető pol­gárt érintő és érdeklő adónemről nyújtott tá­jékoztatás utam röviden, de az 1912. (L1II.) novella alapján történt u.iitásokrrTI a még hát­ralévő föld-, ház- és tőkekamat s járadék­adókról is megemlékezem. De ezeknek közlé­se előtt, előadásomban már annyit hangsúlyo­zott vallomásadási kényszert ismét arra té­rek vissza, hogy azokat beadni senki el ne mulassza, mert az adópótlékot minden kése­delmes esetben az illetőre kivetik. A városi adóhivatal vezetősége tel.ies tu­datában ezen az uj adótörvényekben megál­lanitott sulvos és ujabb teherként jelentkező adópótlékoknak, hogy a polgárságot ameny­nyire tehetségében áll, ezen birságoktól meg­óvja, a vallomási iveket a városi adóhivatal közegeivel minden vallomásra kötelezettnek kikézbesiteti. Amint azt már a házbér.iöve­delmi vallomási ivek kiosztásával a városi adóhivatal már meg is kezdette és november 20—25-éig be is fejezi. A háztulajdonosokra eszerint egyéb kötelezettség nem is bárul, mint a vallomási ivek kitöltése és legkésőbb november 20-ig a városi adóhivatalhoz leendő benyújtása; mert aki ezen első határnapot el­mulasztja, arra már 1 vagy 5 százalék bir­ság kirovása vár. »»*Be»ii!BaaBBEBBaBB«BSBsaaBB«B9(!ea«HiBBB»BBoaeBBS3siB> Elfogadták a hadügyi költség­vetést. Budapestről jelenük: A magyar delegáció hadügyi albizottsága ma dél­után ülést tartott, melyen Tallidn Béla el­nökölt és Hegedűs Lóránt volt az előadó. Az egyes tételekhez hozzászólt az előadó, majd fölszólaltak Heltai Ferenc, Okolicsá­nyi László, Miklós Ödön, Darvai Fülöp, Chorin Ferenc, Vojnits István báró s a fel­szólalások után általánosságban elfogadták az 1913, évre szóló hadügyi költségvetést. (Saját tudósítónktól.) A mai napot, leg­alább is látszólag, a békére való törekvés jellemzi. A bolgár miniszteri tanács teg­nap éjjel két óráig tárgyalt a fegyverszü­net ügyében, amelyért Kiamil pasa fordult Ferdinánd királyhoz. A minisztertanács el­határozta, hogy a fegyverszünet ügyében tárgyal a szövetséges államok kormá­nyaival és azután rövid időn belül vála­szol Törökországnak. A kiszivárgott hirek szerint a minisztertanács a békeföltételek­ről is határozott és pedig a következőké­pen: a) A török sereg elhagyja a csatal­dzsai vonalat. b) Kijelenti a meghódolást. c) A sereg elvonul a győzelmes bol­gárok előtt. d) A bolgár sereg ünnepélyesen bevo­nul Konstantinápolyba. e) Konstantinápolyt szabad kikötő­városnak proklamálják. f) Szalonikit; Monasztirt, Drinápolyt és Janinát megkapja a Balkán-szövetség. g) A meghódított területek végleges átengedése. h) A Dardanellák megnyitása. Hogy ezekre a föltételekre mit vála­szol Törökország, az még igen kétséges. Valószínű, hogy a békekötés ebben a föl­ajánlott formában, lehetetlen. Konstantinápolyi jelentés szerint a bé­kekötésre vonatkozó purparlék a stefánói módosított szerződésen alapulnak. A törö­kök Kirkkilisszét és Drinápolyt török ok­kupált területnek óhajtanák nyilvánítani, a meghódított területekért pedig kárpótlást követelnek és azokat Kelet-Rumélia mintá­jára akarják adminisztrálni. Belgrádból jelentik, hogy Pasics mi­niszterelnök ma este odaérkezett és való­színűleg holnap megadja Szerbia a vá­laszt a monarchia interveniálására. Szerb kormánykörök még mindig ragaszkodnak az adriai-kikötőkhöz és a monarchia föllé­pését csak üres fenyegetésnek tartják. Athénből jelentik, hogy a görög sereg elindult Szalonikiből Monasztir felé, hogy elzárja a törökök visszavonulásának az útját. Belgrádban az államvasuti igazgató­ság azt publikálta, liogy a fővonalakon is­mét megkezdik a teherforgalom lebonyolí­tását. Berlinből jelentik: A „Lokalanzeiger" tudósítója jelenti a bolgár főhadiszállás­ról, hogy a bolgár sereg már áttörte a csa­taldzsai vonal centrumát és hat erődít­ményt elfoglalt. Konstantinápolyi távirat megcáfolja a hirt. Szófiából jelentik, hogy Ferdinánd ki­rály a csataldzsai harctérre érkezett. A bolgár fővárosban valószinünek tartják, hogy a sereg bevonul Konstantinápolyba. Szalonikiből jelentik, hogy a görög és a bolgár katonák borzalmas pusztítást visz­nek véghez a mohamedán lakosság között. Az utcákon alig jár valaki, mert minden pillanatban puskagolyók süvítenek. Bécsből jelentik: Ma délután az a hir terjedt el, hogy a pólai hajóraj parancsot kapott a Durazzó felé való indulásra. Egy bécsi kőnyomatos megcáfolja a hirt azzal, hogy egyetlen hadihajó sem kapott paran­csot az indulásra. Pétervárról jelentik, hogy a „Novoje Vrenja" ma a pétervári távirati iroda egy cáfolatára szenzációs cikket közöl. A táv­irati iroda ugyanis megcáfolta a lapoknak azt a hirét, hogy Oroszország visszatar­totta a kiszolgált tartalékosokat. A Novo­je Vrenja erre azt feleli, hogy Oroszország a saját területén azt cselekedheti, amit akar, intézkedéseiről senkinek nem tarto­zik számadással, de a berlini tőzsdére sem kell tekintettel lennie. A cáfolatot fölösle­ges volt közölni — irja a lap — ugy sem hisz'neki senki. Konstantinápolyból szűkszavú távirat jelenti, hogy Szmirnában kihirdették az os­tromállapotot. Prizrénből táviratozzák, hogy a szerb hadsereg akadálytalanul az Adriai-tenger felé menetel. Budapestről szenzációs hirt telefonál a tudósitónk. József főherceg ma magához kérette Popovics Iván dr.-t, a keleti akadémia tanárát, aki a szerb nyelvre fog­ja oktatni a főherceget. Hivatalos jelentés szerint József főhercegre olyan megbíza­tás vár, amelyhez föltétlenül szükséges a szerb nyelvtudás. Illetékes helyről szerzett értesülésünk szerint József főhercegnek szánták Albánia trónját. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Békét kér a porta. Konstantinápoly, november 15. Megerősí­tést nyer, hogy a porta egyenesen Szófiához fordult az ellenségeskedések beszüntetése vé­gett. Bulgária válaszát ma estére vagy hol­napra várják. Giers orosz nagykövet, aki No­radunghian k üt g y min is zt errel e napokban is­mételten tanácskozott, este nyolc órakor a portára ment. Hir szerint Giers közvetítő sze­repet játszik. Derkosznál harcolnak. Konstantinápoly, november 15. Minit egy török estilap jelenti, a bolgárok megkísérel­ték, hogy a török jobbszárnyat Derkosznál, aliol a harcok tovább tartanak, megkerüljék. A török flotta, mely a balszárnyat támogat­ja, a bolgárokat a Büjükcsekeinjetóig enged­te előnyomulni, mire a hajóágyúk megkezd­ték a tüzelést. A bolgárok visszavonulásra kényszerültek. Konstantinápoly, november 15. Általános meggyőződés szerint a bolgárok nem fognak Konstantinápolyba bevonulni. A török sajtó nyíltan kezd beszélni a békefeltételekről. Fe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom