Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-15 / 80. szám

6 * DÉLMAGYARORSZÁG 1912. november 16. nyilvánvaló, hogy Anglia, ha ugyanoly helyzetben volna, mint Ausztria-Magyarország, szintén erélyesen, miként Ausztria-Magyarország is, kereskedelmi okokból tiltakozna a követelés ellen. Montenegró Szerbia mellett! Szófia, november 14. A félhivatalos Mir azt irja, hogy szövetségeseik, a szerbek elvárhatják az osztrák-magyar monarchiától, hogy segítségére legyen, amikor adriai kikötőt akar magának szerezni. Ausztria-Magyarországnak a legnagyobb érdeke, hogy a Balkán-államokkal a legőszintébb barátságban éljen. Ha e kérdés miatt háború támadna a monarchia és Szerbia között, akkor Szerbia nem fog egyedül állni és a háború nem lokalizálódik erre a két államra. Határozott hir formájában kolportálják, hogy Montenegró az adriai kikötő kérdésében egy nézeten van Szerbiával. Cettinjében ugy tudják, hogy az albán kérdéssel csak ijesztgetik a Balkán-népeket. Százhúszezer török menekült! London, november 14. A „Daily Chronioie" jelenti Konstantinápolyból, hogy a mult éj jel a nagy viharok következtében a partok közelében, tobb menekülőket szállító vitoriáishajó elmerült, Haidar Pasánál, a kisázsiai parton a vihar a sziklához vágott egy menekültekkel telt hajót, melynek utasai" közül kétszáz a tengerbe i'ult. A menekültek száma ozidőszeriut százhúszezer, de naponta a menekültek ujabb ezrei érkeznek. Az örök probléma. (A vizinség és a háztulajdonosok. — A külvárosok akciója.) (Saját tudósítónktól.) A vizinség és általában a vizkérdés megoldása, — Szegednek cz az örokprobiemaja, — ma délután tartott ülésében ioglalkoztatta a szegedi háztulajdonosok egyesületet. Nem először és — nem kell különösebb jóstehetség hozzá — nem is utoljára. Hogy épen a háztulajdonosok egyesületét foglalkoztatja a vizkérdés szinte minden egyes összejövetelen, ez annak a jele, hogy az egész városban szakadatlan fölzúdulások esnek a lakosság körében a megoldatlan vizkérdés nyavalyai miatt. Szóval: Szegeden mindenkit érint, mindenkinek egyik legállandóbb gondja a vizmizéria, íontosabb talán minden más városi kérdésnél, mert a jó közegészségügynek egyik legtöbb alapföltétele, mégis — bar a jó szándék megvan a város vezetőségében — szinte csigalassúsággal történik valami az orvoslása érdekében. Az okait kutatni ennek: meddő munka és különben is aligha van, aki nem tudna róluk. Általában hibaztatják a vízórák fölállítását — ez a háztulajdonosok egyesületének mai ülésén is kidomborodott — és hivatkoznak a fővárosra, ahol százezreket fektettek bele a vízórákba és mégis kudarc, a vízórák megszüntetése lett a vége az újításnak. Szegeden azonban még itt se tartunk. Azt mondják a háztulajdonosok és lakók a külvárosokban, liogy ha már van vizóra, legalább terjesszék ki az újítást nemcsak a belvárosra, hanem a külvárosokra is. Tudniillik: ha lesz vizóra, lesz valamikép viz is, igy azonban nincs. Minden tizedik vagy huszadik utcában csöpörög ugyan a külvárosokban egy-egy rozoga, kirothadt kutacska, de mennyi vizet tud ez szolgáltatni egy ilyen hatalmas város vízszükségletéhez képest? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a háztulajdonosok egyesületének mai választmányi ülése, amelyen a vízügyben határozatokat is hoztak. Az ülés lefolyásáról egyébként az alábbi részletekben számolunk be: Regdon Sándor műépítész elnökölt az ülésen, amelynek a megnyitásakor kegyeletes szavakban parentáWa el Lábdy Antalt, a napokban elhuaiyt szegedi háztulajdonost, az egyesületnek liosszu éveiken át volt elnökét. Megemlékezett Regdon Sándor arról, hogy Lábdy Antalnak a nevéhez az egyesületnek igen sok sikeres akciója fűződik ós minden ténykedésében, amely a köznek szólt, határtalan városszeretete vezette. Emiókét enyhangu határozattal jegyzőkönyvben örökíti meg az egyesület. Ezután az ülés napirendje következett. Kószó István dr., egyesületi titkár vázolta azokat az állapotokat, amelyek a vízórák felállítása következtében állandó kifakadást szítanak ugy a belvárosi, mint a külvárosi lakosság körében. A belvárosban panaszkodnak, liogy a vizórák rosszul működnek és nem a tényleges vízfogyasztást mutatják, hanem ennél 30 százalékkal magasabb adóval terhelik meg a polgárságot. A külvárosban viszont azon panaszkodnak, hogy ha már a belvárosban megcsinálták a vízórákat, miért nem csinálják meg minél előbb a külvárosokban is, aliol a vizinséget pusztán ennek a körülménynek tulajdonítják. Kószó István dr. különben, mint a törvényhatósági bizottság tagja, fölebbezést nyújtott he a belügyminiszterhez a vizórák ellen, mert szerinte ez nz intézmény még nem tökéletes és kárára van a polgárságnak. Schütz Antal és mások a választmány tagjai közül azonban más nézeten voltak. Schütz Antal a rókusiak nevében inkább a vizórák mielőbbi felállítása mellett emelt szót, legalább ott, azokon a részeken, ahol a csatornázás be van fejezve. Ahol ez még nines meg, ott hiába követelik a vízórákat, mert nincs lefolyása a viznek. Ott tehát előbbrevaló a csatornázás és csak azután következhet a vizórák felállítása. Mig a csatornázott részeken nincs akadálya a vízvezetéki csövek lefektetésének és igy legalább a rókusiak egy része nem kiizködne az örökös vizmizériákkal. Regdon Sándor megjegyzi, hogy Schütz Antal indítványának ezt a részét nem tartja szociálisnak, mert. ha a rókusiak egy része kap vizet., akkor joggal követelhetnek a többiek is vízvezetéket és vízórákat. A bajon tehát csak olyanformán segíthet a város, ha a csatornázást egész Rókusra kiterjeszti, hogy azután a vízvezetéket is kiterjeszthesse. Ez azonban ismét óriási befektetéseket igényel, ás amíg a munka elkészülne, eltelik öthat esztendő is. Schütz Antal megemlíti, hogy amikor az érdekeltek küldöttség utján megjelentek Lázár György dr. polgármesternél, kijelentette a polgármester, hogy amint a belvárosban rendbejonnek a vizórák felállításával, akkor sor k«r-ül a külvárosokra. Előbb azonban nem lehet. Kiss Arnold választmányi tagnak az a véleménye, hogy várni kell addig, amiig Kószó Istvám dr. fölebbezésére megérkezik a miniszter válasza. Legfölebb aziránt tehet lépéseket a háztulajdonosok egyesülete, hogy a városi tanács dolgoztasson ki egy részletes tervet a mérnökséggel a küllrvárosok hamaros vízellátása tekintetében. Koncz Károly tett erre vonatkozólag határozott indítványt, amelyet az ülés egyhangúlag elfogadott. Az indítvány formulája ugy hangzik, hogy a háztulajdonosok egyesülete lépéseket fog tenni a városnál, miszerint a külvárosi lakosság vizmizériáin segítsen oly módon: utasítsa a mérnökséget egy tervezet kidolgozására, amely szerint a csatornázott utcák lakói mielőbb vízvezetéket kapjanak, továbbá gondoskodjék a mérnökség arról, hogy a csatornázatlan részek lakossága is 'megfelelő vizmennyiséghez jusson. Másrészt elhatározta az egyesület, hogy a vízdíjak méltánytalan kirovása ellen, amely a vizórák rendetlen működésének a következménye, szinten lépéseket fog tenni. Ezzel az ülés véget ért. HIREK Szegedi kalendárium. IDŐ: A meteorológiai intézet jelenti: Lényegtelen hőváltozás és elvétve csapadék várható. Sürgönyprognózis: Enyhe, elvétve, csapadék, Déli hőmérséklet 6.6 C volt. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—1-ig fogad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. A KÖZKÓRHAZBAN: A beteg latogatási idő délután 1—3-ig tart. SOMOGYI KÖNYV TAR: Nyitva délelőtt 10—l-ig, délután 4—7-ig. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „Primerose kisasszony." URANIA-SZINHAZ: Az előadások este 41 6 órakor kezdődnek. Előadásra kerül „Te győztél". (Társadalmi dráma 3 felvonásban.) VASS-MOZl: Az előadások este 6 órakor kezdődnek, Előadásra kerül „A tata mint dada". (Bohózat.) „A fekete erők". (Dráma 2 felvonásban.) MŰVÉSZEK M AJ OLIKA-Kl ÁLLÍTÁSA, Kárász-utca, Várnay L. könyvkereskedése mellett. Nyitva délelőtt kilenctől egyig Cs délután háromtól nyolcig. Belépődíj nincs. A MUNKÁS-OTTHONBAN este fél 8 órakor Garbói Sándor tart előadást „Szakszervezeti mozgalom" címmel, Döntött már Róma: Vaszary visszavonul. (Saját tudósítónk tói.) Vaszary Kolos hercegprímás lemondását elfogadta a római kn ria. Az agg egyházfő távozik a magas és fényes pozíciójából, leveti méltóságainak minden díszét, csak a legjótékonyabb főpap nagyszerű hivatását ós kötelességeit tartja meg továbbra is a maga számára. A Vatikán döntése, amely tegnap délelőtt érkezett meg a hereegprimási irodába, Vaszary Kolosra csak nyugalmat jelent. A magyar kormány a hercegprímás lemondása előtt már tárgyalásokat kezdett a Vatikánnal az esztergomi javadalmak rendezése dolgában, Ugy informálták a pápai kúriát, hogy: a javadalmak kezelésében Vaszary betegeskedése miatt valósággal züllés támadt. Az uradalmak jövedelmei megcsappantak, mert a gazdálkodás rossz. Előadták, hogy ennek beláthatatlanul káros következményei vannak a magyar katolicizmusra, mert a jövedelmek más célokra fordíttatnak és nem szolgálják az, egyház érdekeit. « Róma ezt az argumentumot fontosnak találta és elfogadta az agg hercegprímás lemondását. A kormánynak Rómába küldött jelentése részletesen foglalkozott a hereegprimási jószágkorináinyzással. A pápai udvar helyesnek talált minden adatot, A római döntés értelmében Vasza/ry Kolos január elsejétől veszíti el joghatóságát. Újévig jogainak teljes birtokában marad. Megtartja azonban továbbra is érseki cimét, megmarad aktiv bíborosnak, mert ezeket a tisztán egyházi méltóságokat nem lehet, elvenni tőle. Hogy ugy mondjuk: nyugalmazott érsek lesz. Ebez hasoiiló eset most is van a magyar katolikus egyházban. Mayer püspök, a kit a szatmári stallumra neveztek ki régeb ben, betegsége miatt lemondott s most visszavonultan él Zomborban. Kohl Medárd, aki segédpüspöke volt Vaszarynak, az uj helyzettel távozik az aulától. Mint esztergomi prelátus kanonok, a káptalani rezidenciába vonul. Budapesten, a delegáció mai ülése alatt a folyosón sokat beszéltek Vaszary Kolos le-