Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-14 / 79. szám

1912. november 16. DÉLMAGYARORSZÁG v » donnát tart, addig a szinház korántsem megy olyan jól, mint a tavalyi szezonban és a hód­mezővásárhelyi nvári idénye is balsikerrel járt. * Operaelőadás Temesvárott. Jelentős sikerrel hozza szinre Krecsányi Ignác a te­mesvári Ferenc József-szinházban Verdi Ri­golleto-ját; az előadás sikeréből Szepessy Aranka, azután Kovács Viola, Bejczy és Gát­liy vették ki bőségesen a részüket. * Moliére, az anarchista. Az európai kul­tura fejlődése Japánban az európai irodal­mat is meghonosította a távol keleten, főképp a drámait. Nemcsak európai színtársulatok vendégszerepelnek Japánban, hanem hazai művészek is Európa klasszikus íróival ismer­tetik meg a japánokat. A kísérletek természe­tesen komikus tévedésekkel is járnak: igy például egy japán művész Hamletet frakkban játszotta. A cenzúra is felütötte fejét Tokió­itan. És ebben a tekintetben a japánok máris európaiabbak az európaiaknál. Ibsent ugyan beengedték a színházba, ellenlten radikális tilalom sújtotta a „Tartuffe" és „A botcsinál­ta doktor" szerzőjét, Moliéret. Még pedig az­zal az indokolással, liogy Moliére veszélyes anarchista. Mit látni darabjaiban? — kérdi a tokiói cenzor. És kategorikusan igy válaszol: megcsalt férjeket, kegyetlenül sújtott pártfo­gókat és elhagyott asszonyokat gyermekeik­kel. Moliére anarchista, akit nem szabad elő­adni, mert megrontaná ^társaséi etünket. * Legjobb szinházi cukorkák Linden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Börtönre itélt szegedi kávés. — Kifosztott gazdálkodó. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi New­York kávéházban mulatott február hetedikén éjszaka D. Tóth Ignác, dévaványai gazdál­kodó. Asztalához rendelte a cigányokat, ké­sőbb az asztalához telepedett két kaszirnő és Zombori Sándor kőműves és Hirháger An­drás cipész. Sorra bontogatták a bouteillás és pezsgős üvegeket, nagy dáridót csapott a gazdálkodó. Reggel négy óra tájban, az ital­tól kábultan, átadta ezerkilencszáz és husz koronát tartalmazó pénztárcáját Tombáez István kávéháztulajdonosnak, megőrzés vé­gett. A dévaványai gazdálkodó reggel a ká­véház billiárdasztalán ébredt föl. Emlékezett arra, hogy a pénzét átadta a kávésnak. Tom­báez Istvánt felköltötte a lakásán és kérte a pénztárcáját. — Miféle pénzt követel tőlem? — kér­dezte a kávés. — Amit az éjszaka átadtam megőrzés végett. — Nekem nem adott semmit. D. Tóth Ignác rendőrt hivott, aki ugy a gazdálkodót, mint a kávést fölkisérték a rendőrségre. Később a rendőrségre idézték a kaszirnőket, a pincéreket és a mulató társa­kat is. Tombáez a rendőrségen is tagadta, hogy a gazdálkodó pénzt adott volna neki meg­őrzésre. A detektívek házkutatást tartottak, a kávés lakásán, de nem akadtak a pénz nyo­mára. Erre a rendőrségre idézték Tombáez Istvánnét is, akinek a harisnyájába rejtve ezerkétszáznyolcvan koronát találtak. A nyo­mozás során aztán beismerte a kávés, hogy átvette a pénzt, amelyből Zomborinak és Hirhágernek kétszáz-kétszáz, Takács Sán­dor főpincérnek pedig száz koronát adott. Zombori egy szegedi korcsmáros őrizetére bizta a pénzt, aki nem tudott annak az erede­téről. Hirháger cipész pedig a szeretőjének, Rácz Mária cselédnek adta át a bankókat, aki azokat bevarrta a diván áthuzatába. Az ügyészség sikkasztás büntette miatt vádat emelt Tombáez István, orgazdaság büntette miatt Zombori Sándor, Hirháger Ferenc és Takács Sándor, bűnpártolás miatt pedig Rácz Mária ellen. Ebben az ügyben szerdán Ítélkezett a szegedi törvényszék. A tárgyaláson Hevessy Kálmán elnökalt, a vád­hatóságot Harsányt Elemér ügyész képvisel­te. Tombáezot Bárkányi Mihály, a többi vád­lottat Kompolti Ábrahám dr. védte. Tombáez István, aki nemrégen még va­gyonos háztulajdonos volt, a kihallgatása so­rán elmondta, hogy tönkrement és most föld­műves. — Miért tagadta — kérdezte az elnök — hogy nem kapott pénzt D. Tóth Istvántól? — Azt csak addig tagadtam, amig részeg voltam. Ahogy kijózanodtam, bevallottam a rendőrségen, hogy átvettem a pénzt megőr­zésre. Nem akartam azt elsikkasztani. — Hogy jutott az ötszáz korona Zombo­rihoz, Hirhágerliez és Takácsihoz? — Azok erőszakkal kivették a pénzt a pénztárcámból. A cipész, a kőműves és a főpincér azzal védekeztek, liogy a pénzt Tombáez adta át nekik. Súlyosan terhelő volt Tóth Anna szo­baleány és Kerneuszki Szevér pincér vallo­mása. A szobaleány megtalálta a pénzt egy törülközőbe csavarva. Az ezerkótszáznyolovan koronát átadta Tombácznénak. A pincér val­lomása szerint valósággal kizsarolták a gaz­dálkodót. A mulatósért háromszázharminc­nyolc koronát számítottak föl neki. A legsi­lányabb pezsgőt tizenkilenc koronájával szá­mították. A tanu látta, amikor osztozkodtak a pénzen. Rácz Mária azzal védekezett, hogy nem tudott a pénz eredetéről. Kihallgatta a biró­ság Borbola Jenő dr. rendőrségi osztály jegy­zőt is, aki a házkutatásról és a vádlottak megmotozásáról mondott el érdekes részlete­ket. A megmaradt pénzt Tombáez Istvámié­nál találták meg, a rendőrségen. A biróság befejezte a bizonyítást, amely után a pörbeszédek következtek. A büntető tanács bűnösnek mondta ki a vádlottakat ós Tombáez Istvánt sikkasztás bűntettéért egy évi, Takácsot, Zomborit, Hirhágert orgazda­ság büntette miatt hat-hat hónapi börtönre, Rácz Máriát pedig bűnpártolás vétségeért tizenöt napi fogházra itélte. Az ügyész súlyosbításért, a védők pedig a bűnösség kimondása és az ítélet súlyossága miatt fölebbeztek. A delegációk tagjai Hajmáskéren. A delegáció tagjai ma délután Hajmáskórre, a veszprémmegyei tüzérségi telepre rándul­tak ki, hogy ott a hadvezetőség útmutatása alapján mogszemleljék a hadsereg tüzérségi fölszerelését. Hazai Samu miniszter vezetésé­vel óráik hosszáig tartózkodtak künn ós min­dent megszemléltek. A delegátusok még ma esite visszatértek Budapestre s holnap tovább folytatják bizottsági munkájukat. Holnap délelőtt féltizenegy órakor a hadügyi albi­zottság tart ülést, melyen összegezik majd a mai kirándulás tapasztalatait. Az ülés termé­szetesein zárt lesz. A delegációval párhuzamo­san a pénzügyi bizottság is tovább folytatja a költségvetés letárgyalását. Legközelebbi ülése a bizottságnak holnap délután hat óra­kor lesz, amikor folytatják a kultusztárca előirányzatának tárgyalását. Kik ölették meg Canalejast? — Ravatalon a legnagyobb spanyol. — (Saját tudósítónktól.) Három revolver­golyó fosztotta meg a liberális Spanyolor­szágot teremtőjétől, Canalejas miniszterel­nöktől, akit tegnap délben egy Parinas nevü anarchista agyonlőtt. Mint megírtuk: a gyil­kos merénylet a belügyminisztérium eiutt történt, mikor Canalejas, — aki gyaiog jött, — be akart menni minisztertanácsra. Parinas kalaplengetve köszöntette a miniszterelnököt, bizonyára megtévesztésből, aztán revolverrel háromszor feléje lőtt. A golyók Canalejas fe­jébe hatoltak és megölték a miniszterelnököt, aki hangos kiáltással holtan esett össze. A merénylő elfutott s mikor látta, liogy üldözik, agyonlőtte magát. A merénylet óriási meg­döbbenést keltett Madridban, ahol Canalejast szerették liberális politikájáért s nem tudnak más magyarázatot, mint hogy az anarchis­táknak még az ő politikája sem volt elég gyors és elég radikális. A merénylet miatt nagy szemrehányások illetik a rendőrséget. Parinasról mindenki tudta, hogy egyike volt a legveszedelmesebb anarchistáknak s igy a rendőrségnek kötelessége lett volna, hogy minden lépését szemmel tartsa. De ez nem történt meg. A merénylő egészen pontosan tudta a miniszterelnök programját és igy könnyen kileshette. Madridból jelentik: Ugy látszik, hogy portugál forradalmárok keze volt a merény­letben, mert a merénylet után titokzatos jel­betüs táviratok mentek különböző magán­személyekhez Madridból Lisszabonba. Két­ségtelennek tartják, liogy a merénylőknek Madridban és Lisszabonban vannak bűntár­sai. Alfonz .király ma meglátogatta Canalejas özvegyét ós .meleg .szavakkal tolmácsolta a fréje tragédiáján voló részvétét. Az elhunyt miniszterelnök holttestét Alfonz király intéz­kedésére a Pantheonban helyezik el. A ha­lott miniszteri egyenruhában fekszik gyász­pompás ravatalán. Holttesténél személyes ba­rátai őrködnek. Egész Madrid gyászolja Ca­nalejast. Az összes közhivatalok szünetelnek s tegnap a legtöbb színházban nem tartottak előadást. A merénylet egyik szemtanúja kijelenti, hogy Parinas társaságában egy másik anarchista is ott volt a merényletnél ós si­került neki eltűnnie a gyilkosság után. Be­szólik, hogy Canalejas már e hó nyolcadikán kijelentette egy dezsönén: — Teljesen megbízható helyről tudóin, liogy anarchisták halálra ítéltek, A lapok azt hiszik, Parimasnak más volt a feladata, mint Canalejast meggyilkolni, de látta, liogy tulajdon,képen váló feladatával ugysem boldogulhat, azért legalább a minisz­terelnököt akarta agyonlőni. Érthető feltűnést keltett a budapesti spa­nyol főkonzulátnson Canalejas tragédiája. A Délmagyarország fővárosi munkatársának ezt -mondották .a megölt miniszterelnökről és a merényletről a főkonzuli hivatalban: — Nem tudjuk, nem is sejtjük, miért öl­lék meg Canailejast, -a legnagyobb spanyolt? Canalejas a, liberalizmus megtestesülése volt. Igen sok üdvös reform megvalósítása -az ő nevéhez fűződik. Kiváló szónok és politikus volt s annak idején Madrid legelőkelőbb ós leghíresebb ügyvédje. Tisztán az ő érdeme, hogy Spanyolország végre liberális érába ju­tott. Mindenesetre óriási veszteséget ós gyászt jelent Spanyolországra Serrato elvetemült merénylete. perzsa, s m v rua szo nyerjek Van szerencsém tudo­mására adni a t. érdek­lődő közönségnek, hogy továbbá keleti dísztárgyak, óriási választékban megérkeztek. Úgyszintén ajánijuk elismert legdúsabb raktárunkat egyéb szőnyeg­és függönyökben. — Jutányos árak! T\ , lUTUál ae> CIq Szönyegáruházában • • ^ • Kirakatainkat ajanijuk megtekintésre! 1 UOIMn IVlIílcliy GS lia Kárász-u., Wagner-palota.

Next

/
Oldalképek
Tartalom