Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-13 / 78. szám

6 előtt tegnap és tegnapelőtt is izgatottan járkált föl és alá. Az öngyilkosságra is el­szánta magát még akkor, amikor Canale­jas meggyilkolását elhatározta. Erre vall annak a körülménynek a megállapítása, hogy a merénylet után csak arra várt, hogy megtudja, meghalt-e a miniszterelnök vagy sem s mikor meggyőződött, hogy a lövés halálos volt, nyomban agyonlőtte magát. Alfonz spanyol király rendkivül meg­illetődött, amikor a miniszterelnök meg­gyilkolását a tudtára adták. Nyomban ko­csira akart ülni, hogy a belügyminiszté­riumba menjen, ahova a miniszterelnök holttestét szállították, azonban a királyt er­ről a szándékáról lebeszélte a családja. Canalejasban vaskezii kormányeluó­köt veszített Spanyolország. A forradalmi idők lezajlása után vette át az ország za­varos ügyeinek vezetését és alapos tiszto­gatással kezdte működését, hiven ahoz a radikális programhoz, amellyel elfoglalta a miniszterelnöki széket. Sokan félreértet­ték s igen sok ellensége támadt, de külö­nösen az anarkisták gyűlölték. Ez a gyű­lölet tett most pontot a vaskezii Canalejas életére. A szegedi Vörös Kereszt és a háború. — Izgalmas ülés a városházán. — (Saját tudósítónktól.) Magyar Szent Ko róna Országai Vörös Kereszt Egyesülete sze­gedi választmánya kedden üéiutáii ülést tar tott a városháza bizottsági termében. iA Vő rös Kereszt üiese iránt szokatlanul nagy ér üeklődés nyilvánult meg, ami ebben az eset ben teljesen érthető is: Vörös Kereszt .... Háború. Worzsikovszky Károlynié elnöki megnyi­tója után Szmoilény Nándor ifőtitkár elmond­ta, hogy a Vörös Kereszt budapesti központi igazgatósága a nyáron fölkérte a szegedi vá­lasztmányt, hogy az őszi hónapokban urinők részére rendezzen beiegapoiási tanfolyamot. A tanfolyamon elsajátított képzettségükét a családi körben is pompásan értékesíthetik az urinők. Ebben az ügyben október huszonne­gyedikén ülésezett egy szükebbkörü bizott­ság, amely a tanfolyam anyagával, helyé­vel és idejével foglalkozott. A bizottság egész­ségügyi előadásokat, óhajtana rendezni, a vá rosliáza bizottsági termében, esetlég a köz­gyűlési teremben. A megnyitó előadást no­vember huszonhatodikára tervezik. Bejelentette a főtitkár, hogy a bizottsági terem átengedése miatt az egyesület elnöke átírt a. város tanácsához, amely azt vála­szolta, hogy a kérelem teljesítése ellenkeznék a városi termek rendeltetésével, más alkal­mas helyiség átadásától azonban nem zárkó­zik el. Erre megjegyezte az elnökség, bogy a tanács valószínűleg félreérti az egyesület intencióit. Ugy gondolta a tanács, hogy a ter­meket betegápolásra, kötszerekkel való fog­lalkoztatásra kérik, ami persze tévedés. A tanfolyam épen olyan jellegű, jegyezte meg a főtitkár, mint például a Dugonics-Társaság ülése. A választmány erről ujabb átiratban fölvilágosítja a tanácsot. A választmány elhatározta, hogy az első előadást november tizenkilencedikén, kedden délután négy és hat óra között rendezi, Illés Imre dr. törzsorvos és Turchányi Tmre dr. fő­orvos közreműködésével. A következő héten Eisenstein Jakab dr.-t, az egysület főorvosát DELMAGYARORSZÁG kérik föl oktató előadásra. A választmány tagjait fölkérte az elnökség, hogy mindany­nyian jelentkezzenek a tanfolyamra. Azonkí­vül fölkérte a választmányt, bogy minél több hölgyet kérjen föl a betegápolási tanfolya­mon való részvételre. Ennek a letárgyalása után következett az ülés izgalmas része, amely a háborúval van kapcsolatban. Worzsikovszky Károlyné el­nöknő azt indítványozta, hogy a szegedi vá­lasztmány ötven beteg ápolására való fölsze­relését küldje le a harctérre, a török sebesül­tek részére. —- Nem leliet! Nem adhatjuk! — hang­zott minden oldalról a közbekiáltás. — Hát ha nekünk is kell majd a fölszere­lés! — aggodalmaskodott Raskó Istvánné dr.-né. , A hölgyek mindannyian a monarchia háborújának a veszedelmét, emlegették és a legkevésbé sem mutatkoztak hajlandónak az inditvány pártolására. Szmoilény Nándor főtitkár erre utalt ar­ra, bogy a sebesültek ápolására vonatkozo mozgalom a budapesti központból indult ki. — De mikor? — kérdezték a hölgyek. — Én november elsején érintkeztem eb­ben az ügyben a központtal... — Ah! — replikáztak a hölgyek az iz­gatottságtól kipirultán — mikor volt az! . . . Most már tizenkettedike van . . . Azóta már ultimátumot is küldtünk Szerbiának! . . . Tessék csak elolvasni a lapokat! A hölgyek valamennyien tiltakoztak, fél­beszakították a főtitkár beszédét. Az elnöknő erre módosította az indítványát: pénzbeli tá­mogatást ajánlott. — pénzt sem adhatunk! Az is kell ne­künk! Boszniában már száznegyvenezer ka­tona áll fegyverben! — hangzott föl a süni közbeszólás. IIauser Rezső Sándor, Turchányi Imre dr. és l'álfy József dr. íöiszólalásukban szin­tén aggodalmaskodtak és ez végképen elüön tötte a kérdést: az elnöknő visszavonta az in­dítványát. A választmány aztán letárgyalta az ak­tuális belső ügyeket Worzsikovszky Ká­rolyné előterjesztésére elhatározta a választ­mány, hogy anyagi erejének a gyarapítására nagyszabású hangversenyt rendez. A hang­verseny programját majd később kilapítják meg. Előre is jelezte azonban az einöknő, hogy az estélyen valószínűleg Zichy Géza gróf fölolvas a memoirjábói, azonkivüt sza­mitanak Battlay Ida, a Berlinbe származott magyar operaénekesnő föllépésére. A részle­tes program megállapítását az elnökségre bízta a választmányt. A szegedi választmány kiképeztetett két ápolónőt, akik fogadalmuk szerint Szegeden teljesitik hivatásukat. Minthogy azonban a két ápolónő javadalmazása igen megterheli az egyesület költségvetését, fölkérik a város tanácsát, bogy az egyik ápolónő dotálását a város vállalja magára. Az ülésen megjelentek: Özvegy Worzsikovszky Károlyné elnök, Horváth Lajosné, alalnök, Balogh J.ózsefné, Benedikt Ferönené, Berdenits Jánosné, Brecher Albertué, özvegy Holtzer Jakabné, Kiss Mórné, Kun Bertalanná, Raskó Istvánné dr.-né, Polgár László né, Vészits Lajosné, Eisenstein Jakab dr., Hauser Rezső Sándor, Illés Imre dr., Pálfy József dr., Tpsohler En­dre dr., Turchányi Imre dr. és Szmoilény Nándor. 1912. november 13. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor: SZERDA: Primerose kisasszony, vígjá­ték. CSÜTÖRTÖK: Primerose kisasszony. vígjáték. PÉNTEK: Primerose kisasszony, vígjá­ték. SZOMBATON: Tündérszerelem, daljá­ték, bemutató. VASÁRNAP d. m: Orfeusz, operett. VASÁRNAP: este: Tündérszerelem, dal­játék. " A Dugonics-Társaság ülései. A sze­gedi Dugonics-Társaság minden évben kive­szi a részét az irodalom pártolása és ápolása körül. Fölolvasó délutánjait lelkes közönség látogatja. Az idén rövidesen, bár kissé elkés­ve, megkezdi szezonját a Dugonics-Társaság. Lázár György dr. elnök már kibocsátotta a meghívókat, melyekből olvashatjuk, hogy az első felolvasó délután november 17-én, jövő vasárnap lesz. Délután négy órakor, a város­háza közgyűlési termében lesz a felolvasó ülés, a következő programmal: 1. Költemé­nyek. Irta és fölolvassa: Kisteleki Ede, rendes tag. 2."Rajz. Irta és fölolvassa: Tömörkény István, rendes tag. 3. A városok szerepe a nemzeti életben. Értekezés: Irta és székfog­lalóul fölolvassa: Szalay József dr., rendes tag. 4. Költemények. Irta és fölolvassa: Szekrényt Lajos, vendég. * Bánffy Miklós darabja. A Magyar •Színháznál szokás az, hogy minden két hét­ben premiert adnak. Eddig legalább tartotta magát a szinház eliez a szokáshoz következe­tesen, arravaló tekintet nélkül, hogy egyik­másik darabja a százas jubileum minden jelé­vel indult el. A farkas sikere azonban oly ki­vételes és olyan érdeklődés mutatkozik irán­ta, hogy a szinház eltér rendes szokásától és december végéig nem hoz újdonságot. De már most készülnek a következő darabra, a leg­nagyobb gonddal, a legnagyobb körültekin­téssel dolgozva ki a színház másik irodalmi szenzációját. Ez: Bánffy Miklós gróf, kor­mánybiztos Nagyúr cimü darabja, mely a hun időkben játszik és Attila alakját viszi a színpadra. * A sarkantyú külföldön. A Nemzeti Szinház nagysikerű újdonsága, Gábor An­dor és Liptai Imre Sarkantyú cimü drámája iránt szinte szokatlan hamarsággal nyilatko­zik meg a külföldi színpadok érdeklődése. Eddig három elsőrangú német szinpad je­lentkezett táviratilag az uj darabért: a ber­lini Schiller-színház igazgatója, Pathegg dr., a hamburgi Thalia-szinház direktora, Bachur titkos tanácsos és a brémai Stadttheater ve­zetője, dr. Ottó. udvari tanácsos. Ugy látszik azonban, hogy ez csak kezdete a Sarkantyú külföldi karrierjének, amely nagyon szépnek és általánosnak Ígérkezik. * A miniszter elé! A színészek viharos rendkívüli közgyűlése véget ért, de a viharok nem csöndesedtek el. Most a karszemélyzetek tömörülnek, hogy megvédjék igazukat á'zok ellen, akik különbséget akarnak tenni a kar és a segédszemélyzet között és helyet követel­nek a kardalnokoknak a tanácsban. A székes­fehérvári színtársulat karszemélyzete körle­vélben hívja most fel a vidéki társulatok kar­dalosait, hogy Írásban informálják a kultusz­minisztert az anomáliákról. * Tündérszerelem. A szinházi iroda je­lenti: A Tündér szer elem szombati bemutató előadására már tökéletesen készen áll a szín­ház igazgatósága. A Bob herceg szerzője: Hnszka Jenő, aki ebben a darabjában ön­magát múlja fölül, méltó interpretálásra ta­lál a szegedi színpadon. A darab belső érté­két: a szövegét és a zenéjét különben csak az előadás alkalmával fogja értékelni a közön­ség, mely egyedül hivatott erre, most csak a külsőségekről: az előadásról és a kiállításról lehet szó. Különösen szenzációs lesz az első felvonás kiállítása. A színtér: rengeteg a Szent Anna-tavánál a remete lakásával. A tó közepén benyomul a szint érre és az igazgató-

Next

/
Oldalképek
Tartalom