Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-27 / 65. szám

8 ^ " delmagyarurszaü 1912. október 27. a varieték startjai. Lehet-e ma már ilyen vonatkozásban beszélni a színházak, az operák startjairól? De kicsoda Max Linder? Max Linder szinész, komikus és bonvivant, aki naponta mind az öt világrészben néhány ezerszer sok százezer néző előtt föllép. Öt világrész ismeri a nevét, elegáns alakját, ahogy a haját és bajuszát viseli. És amiftt a neve megjelen a szereplők névsorában, elragadtatás morajlik végig a nézők során, mert Max Linder könyii vidámságot, nevetést hoz, évek óta folyton jókedvű és mindenki felvidul, ha feltűnik a fehér lepedőn. Habozás nélkül mondhatni: Max Linder a jelenkor legnépszerűbb színésze. A legkedveltebb komikus ezidőszerint és soha mimikának több néző.ie nem volt még, mint az ő arcfintoritásainak. Nemrég egv párisi filmgyár egy millió frank évi gázsived több évre szerződtette. A népszerűsége mellett sikerekben is a legdúsabb színművész. Mégis, miért beszélnek róla csak keveset. s a talentumát, amely 'kétségtelenül nem kisebb, mint a leghíresebb staré. miért nem ünnepelték még recenziókban, miért nem analizálták, miért nem irták meg? Csak azért, mert olyan szinész. aki a tömegre hat, anélkül, hogy hangját hallanók? Vagy mert a mozi a művészetnek olyan fajtáját képviseli, amelynek a diadalútja olcsó belépődijak mellett a szegényebb néposztálynál kezdődik? Bizonvos. hogy nem azoknak a Max- és Móric-bohózatoknak a minőségében rejlik a hiba, amelyekben Linder szerepel. Nem1 kevésbé mulattatók, mint a Schönthan-bohózatok és nem kevésbé ötletesek, a leány szerepek kreálni elragadóan kedvesek és kellemesek, anyácskák és apácskák éppen olvan komikusak, mint Blumenthalná! vagv Kadelburgnál. Nem érdemelnek a mozitréfák és szereplői ugyanolyan figyelmet, mint az ő ellendarabjaik a szinpadokon? Sokkal jobban „beütött" Linder kolleganői egyikének. Csakhogy ezt a művésznőt nem a mozi emelte világhirre. Az ö dicsősége és hirneve színpadon kezdődött és csak konzerválódott a moziban. De semmi esetre sem voltak ragyogóbb sikerei, mint amióta a mozinak adta tehetségét. Azelőtt Asta Nilsent, akiről most szó van. mint a skandináv színpadok evvik leghíresebb művésznőjét emlegették. Egy napon egy mozivállalkozó fölfedezte. hogy elsőrangú moziszinésznő válnék belőle és azóta Asta Nilsen kizárólag csak filmgépeknek játszik. A film keresztülvitte a nevét az eecsz világon és annyi jövedelme van. mint Carusonak. Ismeretlenül, elrehve maradt ellenben a mozinénszerüség előtt Barrére, a festő, aki azelőtt Parisban migvcn ismert karrikatnrista és nlakátraizoló volt. Most ő a rendezője azoknak a drámáknak és vígjátékoknak) amelyek a moziban színre kerülnek. Kimondhatatlanul szubtilis a munkája. A kosztumok, a jelenetek beállítása, elrendezése a térben, mind Barrére feladata. Barrére a rendezője és művészeti tanácsadója Lindernek is. akinek sikereiért csaknem olvan mértékben illeti dicséret Barréret. mint Lindent magát. Barrére a mozidaraboknak egész sorozatát állította össze, amelyekben Linder legkiválóbb sikereit aratta. De nemcsak Linder hallgatag iránvitó.ia, titkos keze Barrére, hanem két másik ilven népszerű mozikomikusé: Prince-é és Decd-é is. Linder darabiaiban mindig az a fiatal ember, aki házasodni akar. Pince a folytatása: azaz a fiatal ember az a férj, aki örökösen okot szolgáltat arra. hogy a felesége féltékenységi jeleneteket rögtönözzön. Sokszor oktalan ez a féltékenykedés, de a leggyakrabban jogos. Ezekben a Prince-darabokban Ded a jókedvű, kövér nagybácsi, vagy anós. E triász mellett nem szabad megfeledkeznünk Lorsy kisasszonyról sem: szőke szép ség, pisze orrocskaval és örökösen mosolygó piros kis száiial. ö az ellentéte Max Lindernek. a fiatal leánv, akiért Max kedves bohóságokba keveredik. Aligha volna áttekinthető a lista, ha mindazokat a miivészeket és tehetségeket föl akarnók sorolni, akiket a mozi felkarolt. Ezek, ha a jelek nem csalnak, most s annak művészetük fordulópontján, éppen ugy, mint az az iparág, amelynek szolgálatában állanak s amely még a közel jövőben feltétlenül uj korszakba lendül át. * A szinház nivója. A következő sorokat kaptuk: Tekintetes Szerkesztőség! Minthogy a „Délmagyairország" mai szálmában sziniigyi bizottság üléséről szóló tudósításban olyan intenciót tulajdonit az abban érintett levelemnek, a,mely tőlem távol állott, kénem a következő helyreigazító sorok szíves közlését: Mint a színházlátogató közönség tagja a Lhnoriádé ezredes előadásán olyan kiállitásbeli hibákat észleltem, amelyeket könnyen el lehetett volna kerülni. A szegedi szinház nívója érdiekéhen indíttatva éreztem magam ezeket az észrevételeimet egy bizalmas és semmi esetre sem a nyilvánosság elé szánt levélben közölni Wjmmer Fülöp úrral, hogy ő, mint a. sziniigvi bizottság tagja, illetékes helyen intézkedjék e hibák kiküszöbölése iránt. Éppen azért tartottam szükségesnek ezeket a kiállításra vonatkozó kifogásokat szóvá tenni, mert az összjátékban szerintem gondos rendezés nyilvánul és az egyes színészek tehetsége és ambíciója, továbbá az egész társulat színvonala a múlthoz képest örvendetes haladást jelent. TTgy vélem, igazságtalanság volna, ha szó nélkül hagynám, hogy magánúton tett konkrét megjegyzéseimet általános lesújtó kritikának tüntetik föl o nyilvánosság előtt. Szeged, 1912. október 26. Tisztelettel Bocit Bernát. ! * Az Otthon szimfónikus hangversenyei. , A Szegedi Tisztvlísdlők OKHíhonal ialaknJAaa j óta nemcsak társadalmi téren fejt ki élis- j mérésre méltó tevékenységet, hanem élénken ; részt vesz városunk kulturális mozgalmaiban j is. Kulturális életünk fellendítése érdekében j az egyesület maga is rendezett a amilt évek- j ben föl öl vasasokat, irodalmi estélyeket s j szimfonikus hangversenyeket. Ebben az irányban az egyesület ez alkalommal is folytatja működését s azt az őszi és téli hónapokra megállapitott programja szerint szimfónikus hangversenyekkel indítja meg. Az egyesület az eddig is nagy népszerűségnek örvendő hangversenyek megtartására a rn. kir. honvéd zenekart nyerte meg, amelynek jeles karmestere. Fichtner Sándor örömmel és készséggel vállalkozott arra, hogy a iklaszszi'kus zene kiváló termékeit a zenekedvelő közönségnek bemutassa. A hangversenyek keretében mindannyiszor ének-, zongora esetleg hegedüszám is fog szerepelni, zenekari kísérettel. A rendezőségnek, amelynek élén ez évben is Hauser Rezső Sándor igazgató áll, már is sikerült több kiváló közreműködőt megnyernie. Az első szimfónikus hangversenyt az egyesület október 30-ra, szerdán, rendezi saját dísztermében. Ez alkalommal a honvéd zenék aronri kivül Szántóné. Ladányi Mariska, a jeles operaénekesnő is közreműködik. A hangverseny pontban 6 órakor kezdődik. A belépő-díj tagok részére 70 fillér, nem tagok részére 1 korona 20 fillér. Az összes helyek számozva vannak. Jegyek a titkári irodában 6 és 7 óra között előre válthatók. Az első szimfónikus hangverseny miisora a következő: 1. Vikolai: Windsori vig nők, nyitány; előadja a honvédzenekar. 2. Schubert: H-moll symphonia; előadja a honvédzenékar. 3. Kőnig: Ária a „Traviatá"-ból, énekli Szántóné Ladányi Mariska zenekari kísérettel. 4. Golchnark: Bevonulási induló a Sába királynőjéből. * Erős láncok. Egy bécsi irónak, aki Sehnitzler Arthiir mellett laz osztrjákojk egyik legérdekesebb írója, Saltén Félixnek Erős láncok című vig játékát mutatja be a jövő héten a szinház. Akármit irt eddig Salten, az tiszta irodalom. Ahogy gondolatait megeleveníti a színpadon, az a művész tollára vall. A jelen darabjának témájába is annyi újszerűséget tud vegyíteni, hogy egyszerre megkapja vele a nézőt. Az uralkodónak is megvannak a maguk apró keserveik, csalódásaik. A régi szent.imentál izmus megélénkül és megenyhül sok, Ízlésesen alkalmazott szatírával, finom humorral. Mert Salten szatírát ír, ez pedig könnyen ragadja túlzásba az írót. Saltent azonban megóvja ettől izlése és fegyelmezett írói ereje. A vígjáték vezető szerepeit Szohner Olga, Alimássy Endre és Virányi Sándor játszák. * New-York szépe. A színházi iroda jelenti: A kilencvenes évek szenzációszámba menő operettjét, az elbűvölő melódiákkal telt New-York szépét eleveníti föl a, jövő héten a művezetés. Síágerdarabja volt ez az operett a szegedi színháznak is KrecsányiregiűTité alatt, aminthogy évek multával is az angol zene keringő i dominálták a hátakat. A szinház nagy előkészületeket teszi, hogy a darab kiállítása semmiben sem maradja.n mögötte a réginek s a New-York szépe idei fölelevenitósével folytatása maradjon a diadalmas darab régi sikereinek. * Páris titkai. Szenzációs reprize volt szombaton este a Fr/ss-inozgófényképszinbázban. Közkívánatra újra vetítésre került a viliág egyik legnevezetesebb filmje: Páris titkai, Eugen Sue csudaszép regényéből készült a mozidráma, mely minden tekintetben egyenértékű az elterjedt regénnyel. Szemünk előtt elvonulnak Páris legrejtélyesebb helyei, legzüillöttebb lebujai, de a fényes mulatóhelyekkel is megismerkedünk. Egyik izgalmas jelenet a másikat követi. Fantázia még különbet sohasem alkotott. A film sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Szegeden közkívánatra már másodszor kell adni. ; * Ut a sir Helé. Különös érdekesség premierje vélt szombaton este az Urániaszitnbáznak. Ut a sir felé cimii drámában bemutatkozott Olaire Wallentin, Wolf Metternich grófnő, mint moziszinésznő. A szép grófnő neve nem ismeretlen, mert férje az elegáns gróf végig szélhámoskodta az országot, mint haimis kártyás került a rendőrség hálójába. A pikáns érdekességü eset mellett száz meglepetést hozott maga a dráma is, mert ugy a fölvételek eszközlése, mint a dráma megírása fölülmuilihatatlanul elsőrangú munka. Nagy sikere volt A tolraj nő. cimii életképnek, melynek tragikus jelenetein sok szem borult könybe. * Legjobb színházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. UB»BBaanBBaaBB»ís«ea«BBHBaaBBBBBBBBBBBBBaaBa»aBBBB»!S F ogak és teljes műfogsorok szájpadlás nélkül, arany koronák és :: hidak :: 597 Lukács Imre fogtechnikusi műtermében Szeged, Kölcsey-utca 10. sz. a Próféta-vendéglőtől jobbra. ií|*líÉiWli*i W^'liiiiWngílÍMíifil