Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-09 / 49. szám

Ügyvéd lehet-e iparos? — Jogászok véleménye. — (Saját tudósítónktól.) Érdekes ötlet vetődött föl az ügyvádi karban az aradi ügyvédi kamara választmányának határozatával kapcsolatban. Egy békéscsabai ügyvédjelölt engedélyt kért az aradi kamara választmányától arra, hogy a jogi gyakorlat mellett. ipart is folytathasson. A kamara lioszszas vita után kimondotta, liogy az ügyvédjelölt. nem végezhet rendszeres ipari munkát. Az indokolás szerint a kamara nem azért tartja összeférhetetlennek a két állást, mintha az ipari foglalkozást lenézné, hanem mert meggátolná tanulmányaiban. Ezzel az esettel kapcsolatban most fölvetődött a kérdés, hogy a gyakorló üyvéd üzhet-e ipari vagy más foglalkozást? Az ügyvédi karhan tudvalevőleg nagy az elégül ellenség, napról-napra kitör a följaj dúlás, hogy nehéz a megélhetés, túlzsúfolt az ügyvédi pálya. Éhben a kérdésben, amely most váratlanul komolyan foglalkoztatja az ügyvédi kart, megszólalt több budapesti közismert jogász, akiknek megegyezik a véleménye abban, hogy az ügyvédjelöltek sem ipari, sem pedig más foglalkozást nem űzhetnek, ellenben a gyakorló ügyvédek bármilyen más tisztességes foglalkozást is folytathatnának. A szegedi ügyvédeknek, akiket ebben az ügyben megkérdeztünk, eltérő az álláspontja. Az egyik vélemény szerint ugy az ügyvédjelölt, mint a gyakorló ügyvéd üzbet más foglalkozást, a másik szerint az ügyvédjelölt nem, az ügyvéd igen, a harmadik szerint pedig sem az ügyvédjelölt sem pedig az ügyvéd nem vállalhat más foglalkozást. Bizonyos az, liogy ez a kérdés talán már legközelebb foglalkoztatja az ügyvédi kamarákat. Most készül ugyanis az uj ügyvédi rendtartás, amelybe még beilleszthető lehetne az a módosítás, hogy az ügyvédi foglalkozás —amit az egyik kiváló fővárosi jogász ajánlja —- szabadfoglalkozásnak tekintessék ós az ügyvédek jogi ügyeken kivül űzhessenek bármilyen más tisztességes foglalkozást is. Itt közöljük néhány jogász nyilatkozatát, amelyek mélyen belevilágítanak a kérdésbe: BARTA DEZÍSÖ DR: — Megengedhetőnek tartom, hogy ugy az ügyvédjelölt, mint a gyakorló ügyvéd más foglalkozást is űzhessen. Hiszen az ügyvédi kereset ugy el van ina már rontva, miért nem űzhetne ópeu az ügyvédi kar más foglalkozást. Inkább lehessen más foglalkozást folytatni, mint az ügyvédi foglalkozás keretén belől tisztességtelen dolgot művelni. REINIGER JAKAB: Ez a kérdés már régen fölvetődött. Ebben az ügyben a Kúria dönt végérvényesen, a Kúriának pedig ismeretes a gyakorlata: az ügyvédi foglalkozással összeférhetetlennek tart más foglalkozást. Az élet majd megváltoztatja ezt a gyakorlatot. Majd minden másképen lesz. — Kecskeméten nemrégiben megtörtént, hogy egy egyébként jóravaló ügyvéd nem tudott a keresetéből megélni és ezért cégtáblákat festett. A Kúria ezt összeférhetetlennek találta. Az ügyvéd tisztességes cégbe be inem léphet, önállóan iparvállalatot nem alapithat, mert ezt a Kúria összeférhetetlennek tartja, ellenben lehet egy bank bejegyzett igazgatója és lehet egy részvénytársasági délmagyarország 1912. október 274. vállalkozás igazgatósági tagja. Ebbe természetesen sok az ellenmondás, de valószínűleg segit majd az állapoton az uj ügyvédi rendtartás. Pollák Illés dr ajánl a rendtartási javaslatában hasznos módositásokat. Valószínűleg két. részre oszlik majd valamikor az ügyvédség, amint például Franciaországban. Ott az ügyvédek egy része nem tárgyal, csak ügynöki munkát végez, klienseket szerez más ügyvédeknek, aki tárgyalhat. — Az ügyvédi funkció ma már nálunk is túlterjed a. megállapított kereten. Szegeden van például nyolcvan ügyvéd, akik közül mondhatni, csak öt teljesít tisztán ügyvédi funkciót. A többi más ügyletekkel is foglalkozik, például pénzszerzéssel, különösen ha a kölcsönt be is táblázzák a kliens ingatlanálra. Budapesten még kedvezőtlenebb az arány. Bizonyos, hogy a törvény az ügyvédekkel szemben nem födi az élet követelményeit. — Az ügyvédjelöltekre vonatkozólag lehetetlennek tartom, hogy azok valamilyen önálló foglalkozást űzhessenek. Azoknak tanúin iok kell, gyakorlatot kell szerezni az eredményes működésre. SZIVESSY LEHEL DR: — Szerintem sem az ügyvédjelölt, sem pedig a gyakorló ügyvéd nem űzhet más foglalkozást. Az ügyvédjelöltre vonatkozólag az a három év tanulmányi idő, előkészület az ügyvédi gyakorlatra. Ettől a tanulmánytól semmi esetre sem vonható el. Az ügyvédi foglalkozással! nem tartok összeegyeztethetőnek más (foglalkozást. Ha más foglalkozást akar űzni, akkor ne jegyeztesse be magát. VÉGMAN FERENC DR: — Az az irányzat, hogy az ügyvéd más foglalkozást is űzhessen, most erősen föllendült. A törvény módosítása még beilleszthető az uj rendtartásba, amely most készül. De lia ezt elszalasztjuk, akkor várhatunk még vagy husz évig. Az ügyvédi kereset most általában olyan, hogy bizony elférne mellé valami más tisztességes, az ügyvédi tekintély lyel összeegyeztethető foglalkozás. — Az ügyvédjelöltek nem részesíthetők ebben a kedvezményben, mert hiszen nekik az a három év tanulási idő, az ügyvédi működésre való előkészülés. A jogkereső közönség érdeke, liogy a jelölt kellő kiképzésben részesüljön. Alkalmunk van közölni két fővárosi közismert jogász nyilatkozatát, amelyek rendki vül érdekesen magyarázzák a helyzetet és megoldást is ajánlanak. ERDÉLY SÁNDOR DR országgyűlési képviselő, a budapesti ügyvédi kamarának helyettes titkára: — Az ügyvédjelölteket illetőleg csak helyeselni tudom az aradi ügyvédi kamarának azon határozatát, hogy ügyvédjelölteknek a jogi gyakorlat mellett ipari gyakorlat folytatását nem engedélyezte. Az ügyvédjelölteknek ugyanis a törvény bizonyos meghatározott tanulási, illetve gyakorlati időt szab s ez alatt az idő alatt természetesen más sal nem foglalkozhat, mert különben nem tudja megszerezni a kellő jogi gyakorlatot. Ez a nézetem az ügyvédjelölteknél. Más véleményen vagyok azonban az esetben, ha ügyvédekről van szó. Itt igenis radikális újításra volna szükség. A jelenlegi erre vonatkozó törvény ugyanis kimondja, hogy ügyvéd, mint ilyen, semmiféle más foglalkozást nem üzbet. Ezt az összeférhetetlenségi kérdést az ügyvédek gazdasági helyzetével kapcsolatban oly irányban lenne kívánatos módosítani, liogy az ügyvédi foglalkozás szabadfoglalkozásnak tekintessék ós az iigjvédek jogi ügyeken kivül igenis űzhessenek bármilyen más tisztességes foglalkozást is. POLLÁK ILLÉS DR ügyvéd, a kir. Kúria, ügyvédi tanácsának egyik előkelő tagja nyilatkozata igy szól: — Általános és rendszeres gyakorlat az ügyvédi kamaráknál, hogy az ügyvédjelölteknek a jogi gyakorlat (folytatásán kivül más foglalkozás űzését nem engedélyezik. Az ügyvédi kamaráknak ezt az álláspontját helyeslem is. mert a tények azt igazolják, hogy az ügyvédjelöltjeink csak nagyon kevés tudással kerülnek ki az életbe. Igy tehát kívánatos, hogy azt a rövid időt, amit a jogi gyakorlat folytatására fordít, ne töltse más foglalkozással. Az ügyvédek a törvény ós az. ügyvédi kamara szabályai szerint szintén nem űzhetnek más foglalkozást. Erre vonatkozólag" azonban van egy modern álláspontom, amit már ki is fejtettem az illetékesek előtt. Kívánatos volna ugyanis, véleményem szerint, ha az ügyvédek az ipari és kereskedelmi élethez jobban hozzásimulhatnának. Különös létjogosultságot ad. ennek a mai nehéz megélhetési körülmény. Az ügyvédi foglalkozás tudvalevőleg ma már — a tulprodukció miatt, — nem nyújt biztos exiszteneiát. Éppen ez a. körülmény vezeti az ügyvédi kamarákat számos esetben, liogy méltányosságból megengedik egyes ügyvédeknek azt, hogy olyan természetű állást,, a mely nem kirónia az ügyvéd jelenlétét, azt nem veszik az ügyvédi foglalkozással inkompatibilisnek. Ilyen például az egyes részvénytársaságoknál az ügyvezető-igazgatói állás. Érdekes körülmény azonban az, hogy az ügyvédi kamarák a jelenleg fennálló szabályaik szerint nem. engedik meg a tagoknak azt, hogy a. tőzsdének állandó látogatói legyenek. Erre a budapesti ügyvédi kamaránál már Beck Gyula, báró esete precedens is volt. pj»diHJí!mi n m ipuphibb i'i HettMfen bórbfitorKttlönlgggss^ggKgt Kulinyinál Szeged, Kiss-ufca, Kiss D.-ház. Szőrmeáruk, francia szabású fűzők, legújabb női kötött" kabátok, órási választékban POLLAK Testvérekné Szeged—Szentes.