Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-01 / 42. szám

6 DELMAGYARORSZÁÜ 1912. október 1. semmire sem kényszeríthető, mert a szerződése csak nyolc év múlva jár le. Az időközben beszerzett adatok arról is tanúskodnak, hogy a gyár megváltása most a városra nézve nem lenne előnyös, mivel a gyár beruházási költségeit azonnal ki kellene fizetni, a mely összeg több mint öt millió koronát tesz ki. Ezért a tanács azt javasolja, hogy a közgyűlés bizza meg a tanácsot a tárgyalások folytatásával és ennek eredményéről hat hónap múlva a jelentés megtételével. Szmollény Nándor szerint nem ugy áll a dolog, ahogy a tanács ismerteti, mert a tárgyalások már majd befejeződtek, amikor a közvilágítás kiterjesztéséről volt szó, a légszeszgyár a szerződéssel homlokegyenest ellenkezőleg járt el és olyan követeléseket terjesztett elő, melyek egyáltalán meg nem illetik. Ezért indítványozza, hogy már itt az ideje, hogy a gyárat megváltsák. De csak természetesen akkor, ha az a városra nézve előnyös. Ha a gyárat meg nem váltják, akkor sohase lesz a külvárosban megfelelő világítás. Mindennek dacára, hozzájárul a tanácsi javaslathoz, hogy hat hónap múlva érdemlegesen tárgyalják az ügyet. Kovács József dr emlékezteti a közgyűlést arra, hogy öt évvel ezelőtt Szmollényiéhez. hasonló inditványt tett. Akkor is az volt a válasz,, hogy legközelebb érdemlegesen tárgyalják az ügyet, de az a legközelebb még most se érkezett el. A közgyűlés a tanácsi javaslatot elfogadja s igy hat hónap múlva kerül ismét tárgyalásra a gázgyár megváltása. Jászai Géza cimzetes püspök azt az inditványt terjeszti a közgyűlés elé, hogy a Szt.-Háromság-utca járdáit aszfaltozzák ki. fíokor Pál azzal a tanácsi javaslattal adja elő, hogy a jövő évi városrendezéskor aszfaltoztassák ki a Szt.-Háromság-utcát. A közgyűlés igy határoz. Körmendy Mátyás törvényhatósági bizottsági tag indítványozza, hogy a Kossuth Lajos-sugáruton lévő Schütz-féle házat sajátítsák ki, mert a forgalmat akadályozza. A közgyűlés utasítására a tanács a tárgyalásokat a ház tulajdonosával megkezdi és három hónap múlva ennek eredményéről beszámol. Kószó István dr indítványát, amely a belügyminiszter által kiadott rikkancs rendeletre vonatkozik, a közgyűlés áttette a tanács javaslatára a jogügyi bizottsághoz. Lövész Antal indítványa következik azután. Lövész Antal ugyanis azt indítványozta, hogy mivel az uj záróra-szabályrendeletet a belügyminiszter 3 év óta nem hagyta jóvá és egyáltalán nem intézkedett ebben az ügyben, a törvényhatóság hajtsa végre az uj szabályrendeletet. mely szerint nem kell a kávéházakat reggel három órakor bezárni. A tanács az inditványt javaslólag terjesztette elő, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Igy tehát a szegedi vendéglősöknek és kávésoknak mozgalma hamar elérte a teljes diadalt. Kormányos Benő dr indítványozza, hogy a város a Gazdasági és Iparbank bérpalotá- 1 ját vegye meg. Tóth Mihály dr erre azt a javaslatot terjeszti elő, hogy a bérpalota megvásárlása ügyében ne határozzon addig a . közgyűlés, mig a mérnökség a palota vár- j ható iövedelmezéséről alapos számitást nem csinál. Az indítványozó hosszú beszédben fejtegeti, hogy ezt sürgősen kell elintézni, mert nemcsak a város érdeke, hogy a házat mielőbb megvegye, hanem legalább háromnégyezer polgár érdeke is. Balassa Ármin dr szól ezután az indítványhoz. Fölszólalásában kifejti, hogy nagyon furcsa dolog olyan ügyben határozni, melyet a közgyűlés tagjainak nagy része nem ismer. Ezért kéri, hogy a bank ajánlatát részletesen ismertesse a tanács. Lázár György dr polgármester az ülést 1(> percre fölfüggeszti, hogy az iratokból a közgyűlésnek bemutathassák a bank ajánlatát. .. Az iilés megnyitása után Tóth Mihály dr ismerteti az ajánlat részleteit, amelyet a Délmagyar orsz ág már leközölt. Főbb pontjaiban a bank 531,238 koronáért ajánlja föl a palotát. Ebből a bank kapna 75,000 koronát, amely összeget már a palotára kifizetett, a többi pénz pedig a fölépitési költségre és a telekre fölvett kölcsönre szükséges. Az építőknek járó dijjal együtt, vagyis teljes összegében a palota 626,385 koronájába kerülne a városnak. Erre fedezet volna az a kölcsön, amelyet a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ajánl föl a városnak. A mérnökség felülvizsgálta a bank ajánlatát és megállapította, hogy a palota évente 5.4 százalékot jövedelmezne a városnak. A mérnökség számítása azonban nem reális, mert több kiadást számításon kivül hagyott. Ezért alakult ki a pénzügyi bizottság ülésén az a vélemény, hogy pontos adatok szerzendők be arra nézve, hogy mennyi jövedelmet hajtana az ingatlan a városnak. Ha bebizonyulna, hogy legalább öt százalékot hoz a befektetett tőke, akkor javasolni fogja a ház megvételét. A tanács is erre az álláspontra helyezkedett és javasolja, hogy a további tárgyalások folytatására adjon fölhatalmazást a közgyűlés. Balassa Ármin dr azt indítványozza, hogy mielőtt a pénzügyi bizottságon kialakulna a döntés, előbb a jogügyi bizottsághoz terjesszék az ügyet. Kormányos Benő dr zárószava után a közgyűlés a tanács indítványát fogadta el. Eszerint tehát ha a bank palotája nem kel el az október 2-iki árverésen, akkor a város a további tárgyalások során dönti el, hogy átveszi-e a banktól a palotát. A szeptemberi közgyűlés tárgysorozata, melyet kedden tárgyalnak folytatólagosan, a következő: 4. Belügyminiszteri leirat a tiszti óvadékok megszüntetése tárgyában. 5. Belügyminiszteri leirat Kelemen Kálmán árvaszéki ülnök nyugdíjazása tárgyában. 6. Leirat a hordójelző hivatali szabály rendelet jóváhagyása tárgyában. 7. Leirat á szinházi helyárak felemelése tárgyában. 8. Leirat a bordélyügyi szabályrendelet tárgyában. 9. Szabolcsmegye körirata a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok nyilvántartása ügyében. 10.-Pozsony vármegye körirata a gyámi törvény reformja és a polgári megalkotása tárgyában. " TANÁCSI ELŐTERJESZTÉSEK: 11. Községi Tnrói állás. 12. Esetleg megüresedő I. oszt. osztályjegyző állás. 13. Esetleg megüresedő II. oszt, osztályjegyzői állás. 14. Két külterületi ker. orvosi állás. 15. Javadalmi ügyvezetői állás. 16. Üresedésben lévő I. oszt. vámpénztári állás. 17. Esetleg megüresedő I. oszt. vámpénztári ellenőri állás. 18. Esetleg megüresedő II. oszt. vám f pénztárnoki állás. 19. Üresedésben lévő egy II. oszt. vámpénztári ellenőri. 20. Esetleg megüresedő még egy II. oszt, vámpénztári ellenőri állásnak választás utján való betöltése. 21. A város rendezési magassági színvonal szabályrendeleti megváltoztatása tárgyában. 22. .Kálvária-utca rendezése tárgyában, 23. A röszkei templom építéséhez 3351 kor. 96 fillér pótbitel megszavazása iránt. 24. Műszaki és gépipari r.-t, ellen kirótt birság elengedése tárgyában. 25. Török-utca aszfalt járdája tárgyában. 26. Ecsedi Ferenc ajánlata a Vöröskereszt-tó halászati bérlete tárgyában. 27. Doktor János és Lévai Béla ajánlata a Vörös-kereszt halászati jogának bérbeadása iránt. 28. Lippai N. Antal felebbezése a külvárosi vízvezeték ügyében. 29. Födi János felebbezése legelődilj kiszabása tárgyában. 30. Konyhakertészeti telep vezetőjének dijjazása tárgyában. 31. Ragálykórház helyiségének kibérlése tárgyában. 32. Az akáe-szerszámlfának köbméter szerinti eladása tárgyában. 3. A Pille előtti ut rendezése. 34. A javadalmi palota épitése ügyében megtartott versenytárgyal ás eredménye. 35. Téglagyár-utca légszeszvilágitása tárgyában. 36. Hengerolaj szállításának biztosítása. 37. Tápai-réten a Vetyeháiti hidak javítására 230 kor. 01 fillér költség engedélyezése tárgyában. 38. Kálmán és Festő-utcák légszesz világi tása. 39. Vágóhídi iparvágány földanyaga részére földbánya kijelölése, 40. A gazdászati lakás javítására 3659 korona 50 fillér hitel engedélyezése. 41. Bodzafa- és .Hétvezér-utcák sarkán létesítendő ártézi-kut kifolyók létesítése tárgyában. A Szegedi TársadalomtudományiTársaság átalakulása. (Saját tudósítónktól.) Ebben a városban már annyi az egyesület, hogy minden nyilvános szereplésre vágyakozó férfiú bőségesen kielégítheti az ambicióját. Az ószeresekhez címzett egyesület is megalakult már és egyik csöndes kávéház tapétás szeparéjában és elmélkedik az idő múlásán. A cipő felsőrészének szorgalmas készitői is egyesületbe tömörültek és most tudományos előadásokat hallgatnak a cipőfelsőrész, mint társadalmi tényező szerepléséről. Es majd minden egyesületben normálisan kering a név, burjánzik az egyesület „kitűzött céljaiért" való lelkesedés. Napról-napra olvasható a hir, hogy ez vagy amaz az egyesület ma mesedélutánt rendez vagy intim estélyt tart, vagy fölszenteli a zászlóját, vagy kedvező napsütéses idő esetén valaki fölolvas a magyarok bejöveteléről. Minden egyesületnek akadt valami mondani valója, csak a Társadalomtudományi Társaság merült el mostanában a hallgatásban. Hónapok multak el anélkül, hogy a társaság csak annyit is mondott volna, hogy — Kukk! Ez pedig föl nem róható a Társadalomtudományi Társaság számlájára, mert az egy hérosz önfeláldozásával mindent elkövetett a sikeres működés érdekében. De hiába: minden akciója befagyott, a legszimpatikusabb próbálkozása is csütörtököt mondott. Mert tudományos szinezetü, művelődést sejtető intézménnyel szemben talán csak igen kevés vidéki városban érezhető az a boszantóan elhízott közönyösség, mint épen Szegeden. Ebben a városban mindenfélére akad publikum, százával és ezrével, kieszközölhető a hatóság és az úgynevezett illetékes fórumok támogatása, csak épen a Társadalomtudományi Társaságnak kellett vesződnie. A tudomány, a művelődés eseménye talán még kellemetlenebbül érinti a hallási szervet, mint a hamis pénzé. Ebben a városban bizony megesett, hogy egy tudományos működésre alakult társaságot egyszerűen nem vettek tudomásul. Akadt