Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-04 / 45. szám

1912. október 1. DÉLMAGYARORSZÁG 3 nos pénzkrizis folytán fokozatosan sülyedtek az értékek. Azok az emberek, akiknek pénzüket forgatni kellett, nagy anyagi veszteségeket szenvedtek azáltal, hogy a.kinálat állandóan tul haladta a vételt. Épen azért érdekes- most kimutatni ily viszonyok között, hogy a háborús hirek mennyire befolyásolják Szeged pénzpiacának helyzetét. Erre nézve megkérdeztük először Koós Elemért, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgatóját, aki a következőket mondta: — Olyan mértékben, amely elleni védekezésről már mostan beszélni kellene, nem fogja sújtani a szegedi pénzpiacot a háború kitörése. Az értékpapírok Szegeden leginkább olyan emberek kezeiben vannak, akik nem kénytelenek terminusra túladni azokon s ugy nem is lesz annyira érezhető a tőzsdei áreséseknek hátránya. A Hitelbank igazgatójától teljesen megnyugtató választ kaptunk. Arról, hogy az Osztrák-Magyar Bank a kereskedelem elől a tőkéjét visszavonja, ma még beszélni sem lehet. De hiszen az a tőke, mely az ország- ; ban az ultimó befizetésére szükséges, egy j háború finanszírozásánál számításba nem jő- j * het. A Szécsi-bankban azt az információt kaptuk, hogy a tegnapi tőzsdei reményekkel szemben, ma már lényegesen javult a helyzet. Azon értékpapírok, amelyek a tőzsdén is jegyezve vannak, Szegeden olyan emberek kezeiben vannak, akik képesek azt imrnobilizálni. A szegedi értékpapírok tulajdonosai talán fogja érni valami veszteség, de súlyosabb anyagi kár semmi esetre sem. A pénzpiac viszonyai a háborús hirek következtében általában nem rosszabbodtak. A kamatláb az utóbbi napokban valamivel olcsóbb lett. A szegedi értékpapírokban ma már stagnálás van. A helyzet tehát Szegeden az, hogy akik érdekelve vannak a pénzpiacon, aggodalomra egyáltalán nincs okuk, mert azok az e«5s pénzintézetek, amelyek eddig is Szeged jó hirét reprezentálták, erősen fognak továbbra is megállani. t\ü Slifultimátumra hadüzenet naság. Nincs hadosztálykötelékben 2 hegyi tüzércsapat 3—3 üteggel és egy osztály nehéz tüzérség 3 üteggel. A gyalogság 6 és fél mm. kaliberű Mannlicher Schönauer fegyverrel, a tüzérség gyorstüzelő ágyukkal (SchneiderCanel-rendszer) van fölszerelve. A békéiétszám áll: 20491 közlegényből s altisztből, 1886 • tisztből. Háború esetén egy i zászlóalj 22 tisztből, 1080 emberből, az euzonok-öt tisztből, 193 ' emberből, 162'-lóból, 4 ágyúból, a hegyi tüzérütegek 5 tisztből, 227 emberből, 4 ágyúból, a lovasosztályok 5 tisztből 145 emberből és 150 lóból állanak. A teljes hadsereg -és tartalék: 12 évfolyom 20 százalék levonásával = 115.200 ember. A hadiflotta összesen 12 hajóból áll és pedig:, 1 páncélos cirkáló, 4 parti páncélos, 1 nagy cirkáló és torpedóhajóból. A teljes létszám: 4941 embér. j MONTENEGRÓ. Békében két tanulózászlóalj van (Cetinjében és Podgoricában); mindegyik évenkint 400 embert képez ki négy hónapon át; 2 tanulózászlóalj (Niksits) hat hónapon át 100 embert képez ki. Az összes védkötelesek vasárnap és ünnepnapokon kisebb gyakorlatokat tartanak. Ezenkívül Cetinjében van egy gyalogsági katonai iskola (kétéves tanfolyam). Hasonló iskola van Niksicsben is. A kiképzett legénység összesen 36.000 gyalogos és 1200 tüzér, akik közül 25.000 tartalék első osztályába, a többi pedig a második osztályába tartozik. Háború esetén 12 dandárt alkotnak (11 gyalogbs, 1 tüzérdandár), összesen 58 zászló aljjal. A fegyverzet a következő: Körülbelül 30.000 Hagan Moskovska, 30,000 Berdán, 20,000 Werndi, 20,000 egyéb rendszerű puska, 40,000 szurony. Van továbbá 48 hegyi, 36 tábori, 44 várágyuja és 20 bombavetője. A fegyverek részére van elegendő lőszere. (Saját tudósítónktól.) Már nem késhet soká a fegyveres lávaömlés a balkáni tüzok'áöóból. A legriászfóbb hírek Bécsből érkeznék és ez a fájdalmasán kirivő jelenség valóban fölszabadíthatja a tétovázó elméket a rettenetes balkáni helyzet igazi megítélésére. Pardott, még egy (gyanuá és ve-' szedelrnes) centrum, a péterváti, lövi ki magából a pesszimisztikus hírekét," amelyek óráról-órára szinte szándékos árnyékolással sötétebben festenek. Az óhajtások tényékként szögeződnek le ezekben a lólábak táviratokban, az ismert recipe szerint. A helyzet mára rosszabbodott, a monarchia egyelőre nem mozgósított, a diplomáciai körökben elterjedt hirek szerint Szerbia huszonnégy órán belül hadat üzen, — ezeket a dermesztő jelentéseket öntötte ki magából a bécsi sajtó ma reggeltől estig, bailpiatzi ellenjegyzéssel. A bécsi prim-hegedüre teljes konszonánciávaí reagál a pétervári brácsás: itt általában nem hisznek a békében, a helyzetet ma pesszimisztikusabban ítélik meg, holnapig várják a döntő fordulatot stb., stb. MÍ ez, kérem? Miként illeszkednek be ezek a legsötétebben aláfestett rémhírek a nagyhatalmakhoz állítólagos koncertjébe? A végkép elvadult balkáni helyzetet mindenesetre még bonyolultabbá teszi némely nagyhatalmaknak ez a legalább is különös magatartása. Nyilt titok,1 hogy Anglia tanácsolta Törökországnak a drinápolyi manővert, az is természetes, hogy Olaszország ebben a kérdésben nem járhat egy uton szövetségestársaival, az egyetlen hatalom Franciaország, mely a pénz erejével őszintén munkálkodik a béke föntártásán. Igy fest tehát az az állítólagos egyetértés, amellyel a hatalmak közös nyomást akarnak gyakorolni a pulykamérges balkáni államocskákra. No, ettoí az összhangtól az Isten mentse meg mindnyájunk fülét. Ez bábeli hangzavar, amelybe most már csak az ágyuknak kell beledörögni, hogy egészen stilusós legyén. Vagy-vagy! Ha talán mégis, a tizenkettedik órában, őszintén akarnak 'fellépni a hatalmak, ám lássuk a vasmarku akciót. Ha nem, rohanjanak egymásra a balkáni aprószentek minél előbb, mert ez a szuronyos béke kiszámíthatatlan bizonytalanságával máris milliókra menő kárt okozott nekünk is és más szomszédos államoknak is. Háborúért liheg egész Szerbiá Belgrád, október 3. Belgrád változatlanul harci lázban ég! Az egész kis mozgalmas, balkáni városka fenekestül föl van forgatva és mindén tüdő a bábomért lilieg. Ifjak és aggastyánok, aszszonyok és gyermekek egybeolvadták á háborús izgalmakban, a vasúti pályaudvaron permanens tüntető tömeg, amely folytonos ovációkkal ünnepli a déli batárra induló katonákat. Ez a megfeszített báréi láz és fölkészülés most — ugy látszik — több alappál bir/ mint aZ annexiós mozgalmaik idején, inert beavatott helyeken nyiltan hirdetik, hogy Törökországnak a macedón reformokkal szemben tanúsított elutasító magatartása miatt a háború elkerülhetetlen. Még (ilyen sötéten veszédelutfes pi-oghöüis'ellenére is Péter király és a környezete nam akarja ,komolyan a hábó'rlit, sőt maga Pasics miniszterelnök, a bolgár-szerb szövetség .megteremtője,''aki'látszólag szította a háborús mozgalmat, mindmáig bizptt abban, liogy még sem fog vérontásra kerülni a sor. Hogy az' utolsó ' pillanatbán történni fog valami, ami az ellentéteket elsimítja. Ma azután az utolsó reménység is füstbe ment, mindenki bizonyosra neszi a háborút s mértékadó körök véleménye szerint október tizenkettedike körül pieg kell kezdődniük az első csatározásoknak. Ezek — minden valószínűség szerint — ném a szérb, hanem a bolgár határon fognak lejátszódni Bulgáriában egyáltalában hasonlíthatatlanul nagyobb a háborús láz és az izgalom, bárha Belgrádban is teljes a felfordulás. Ma még bízarabb a város képe, mint tegnap volt. Utcák hosszat nincs nyitott üzlet, az egész városban nem lehet kocsit kapni — a kocsisókat katonáknak, a lovakat katonai fuvarok céljaira vitték el — minden félórában gördül keresztül a városon egy-egy villamos, az is katonákkal van telerakva. A vasutak' most már végleg a katonaság kezébe kerti-lték,' a vasúti hlvataínőkckát szabadságolták s a helyüket műszáki tisztek foglaltáik el. Az állomások élére pedig 'vezérkari tisztek kerültek. Belgrádban napok óta ,mindennap kétszer van minisztertanács. A ma délután tartott kormánytanáeskozáson történt meg a döntÓ lépés7 a báltoM felé. EtliátáTÖzták', hogy' egyetértésben a görög, bolgár és montenegrói kormányokikai, holnap déielőt'É konsVantíhápóíyi követeik utján memorandumot adatnak át a portának s abbaai együttesen követelik az ó-szerbek','macedónok," albánok ós krétaiak részére a teljes autónómia megadását. Enrnjk végrehajtására három napos iferminu'st akarnak adni a portának. Ha ez alatt az idő alatt a követelések belli' teljesülnek, elküídiik az ultimátumot, amely ujabb negyvennyolc órai határidőt engedélyez. Szerbia egyébként már ma vissza akarta hivni konstantinápolyi képviselőjét, Nenadovics követ már útra/készen is állott, a mikor Belgrádban a szándék megváltozott. A szignatárius hatalmak képviselői ugyanis ma délbön megjelentek Pasics miniszterelnöknél és felkérték, hogy a nagykövet ' visszahívását halássza el. A nagykövetek egyúttal azt a kérelmet intézték Pasicshoz, ] hogy a csapatokat ne a török határon ösz; poriíosíiVássá, hanem valanii'vet beljebb, a szérb földön, hogy ezzel ne komplikálják feléáiegésbn az ániujgy is nehéz helyzetét.