Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-30 / 67. szám

1912. október 27. DÉLMAGYARORSZÁG 7 rasszobb fogat is. Az ezredorvos ur nem tud­ta kihúzni, de a Mátyás ur . . . — Nagyszerű ember ez a Mátyás ur. És mit kap egy foghúzásért? — Nyolcvan krajcárt, vagy egy forintot. A taksa nyolcvan krajcár. Érvágás egy fo­rint, köpüllözés egy forint busz krajcár . . . — És bogy köpüllőz? — Tetszik tudni, van egy gép, avval be­levágnak a testbe, akkor spiritusz-lángon megmelegítünk egy poharat ós azt oda­nyomjuk a búshoz. Kiszijja a rossz vért. Akárhány pohár, csak egy forint busz kraj­cár . . . — Ejnye, de olcsó. —- Bizony. Sok betegünk van nekünk. — Naponta mennyi foghúzás? — Átlagosan tiz. De sokszor több is. — Ki ordit? — Egy kis fiu. — Hauyadik ma? — Tizenegyedik. — Nagyszerű. Sokat keres ez a Mátyás ur? — Sokat. De kell is neki. Három segédet tart, a gyermekeit is kitanitatta, hát kell ne­ki. — Bizony akkor kell. Háza van-e? — Volt. Szép, nagy, most adta el. Az jutott eszembe, bogy ritka fogorvos szerzett még házat a mesterségéből. Kifelé jö­vet, megint csak hiába akartam a Mátyás úrral beszélni, de ezekután már nem is volt rá szükség. Különben is: megint foghúzással volt elfoglalva. Egy szurtosképü inas reme­gett a terebélyes székben. Mátyás bácsi a „műszereit" készttette elő, nagyban asszisz­tált neki a munkában két segéd. Jól meg akartam nézni Mátyás bácsit és ahogy szem­ügyre vettem, miközben a felötőmet adták rám, elcsodálkoztam a furcsa ruhaviseletén. Török sipka van a fején, óriási alakja rend­kívül tekintélyessé teszi, de feltűnt, bogy bricseszszerü bosnyák nadrág van a lábán, térden alul lábszárvédő s az egész ember ugy fest, mint valami rettenthetetlen bosnyák kényúr. Mikor indulok kifelé, kezében az acélfo­gót tartva, barátságosan biccent a fejével: — Alá szolája, tekintetes ura, áldjon is­ten. A Gerberecz Jánosné esete aligha fogja útját vágni Mátyás további fogorvosi műkö­désének. A rendőrségen legalább azt mond­ják, hogy semmiesetre sem lehet tenni ellene, mert neki engedélye van foghúzásra. Ez az engedély — amint a rendőrségen informál­tak — még 1872-ből való az akkori belügy­minisztertől és csak azért volt megszerezhe­tő, mert akkoriban még nem voltak kimondott fogorvosok. — De miért ne lehetne ezt visszavonni — kérdeztem. — Azért, — hangzott a fölvilágositás, — mert szerzett jogról van szó, amit nem lehet csak ugy egyszerűen megszüntetni, még miniszteri rendelettel se. Tehát ezért érzi Mátyás bácsi teljes biz­tonságban magát. Tőlem ugyan beszélhetnek a fogorvo­sok, gondolja magában és rendületlenül ke­zeli tovább a pácienseit a három segédjével. Pedig, hogy tisztességtelen konkurrenciát csinál az arra hivatottaknak, ez bizonyos, azonkívül egyéb, mélyebb szempontokból is káros a Mátyás bácsi működése épp ugy, mint a tanyai kuruzsló asszonyoké, mert abban a Mátyás bácsik is egy búron pen­dülnek emezekkel, hogy az orvosi tudomány­ban vetett bizalmat megrendítik a naiv és tu­datlan lelkekben. És igen elszomorító min­den haladó gondolkozású emberre, liogy az emberiség eme büszke századában akad egy hatalmas tábor, amely még a középkor ma­radiságaki rágódik. HIREK Szegedi kalendárium. Közeledik november 1. Mindenszentek ünnepe. Er­re már készülődnek az em­berek. Sőt, mintha az idő is erre készülne. Napok óta nem esik, inkább a lakat­lan, határrégeken volt csa­padék és — hó. Ma már erről nincs jelentés. Csak őszi, bágyadt, hűvös nappal, igazi októ­ber vég. A jelentések, miket a hivatalos idő­jósok kiadnak, szintén biztatóak. A meteoro­lógiai intézet jelentése igy hangzik: Enyhébb idő várható, elvétve esővel. Sürgönyprognó­zis: enyhéb, elvétve csapadék. Déli hőmérsék­let: 6.0 C. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fo­gad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg latoga­tási idő délután 1—3-ig tart, TÖRVÉNYSZÉKEN: Esküdtszéki tár­gyalás, reggel 9 órától kezdve, SOMOGYI KÖNYVTÁR: Nyitva dél­előtt 10—l-ig, délután 4—7-ig. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „Erős láncok", bemutató. URÁNIA-SZÍNHÁZ: Az előadások este 6 órakor kezdődnek. Bemutatóra kerül „Az utolsó akadály", dráma. VASS-MOZI: Az előadások este 6 óra­kor kezdődnek, Bemutatóra kerül „Az utolsó akadály." ESPERANTO-K1ALIATÁS. nyitva dél­előtt 10-től délután háromig, a Nyilassy-féle házban, Kass-vigadó mögött. Belépődíj nincs. MAGÁNTISZTVISELŐK hivatalos he­lyiségében (Vár-utca 7.) este kilenc órakor Pillich Gyula előadást tart és ismerteti az uj adótörvényt. AZ ISKOLASZÉK délután félnégy óra­kor, a városháza bizottsági termében ülést tart. Tanítókat választanak. SZIMFONIKUS HANGVERSENY, az Otthonban. Kezdete este hat órakor. A Sátán, mint életmentő. (Saját tudósítónktól.) Ne tessék valami istentelen személyre gondolni, a Sátán, ki­ről itt szólunk, nagyon kedves alak, csön­des, kissé komor és csak a gyerekek előtt félelmetes. Mert nagy lábai és hatalmas fo­gai vannak, kitűnően szalad és elképzelni is rossz, hogy tud harapni. De ugatni is tud és — ugy látszik — életet is menteni. Tehát .megnevezzük más, közös nevén is a Sátánt. Ö egy kutya. Tehát egy valóságos kutya, egy okos állat. Szakáll József rendőr­kapitány hozta külföldről. Az egyetlen ál­lat, ki hivatalból teljesít rendőrféle szolgá­latot. Rendőrkutya. És most a következő eset történt: Tegnap délután az alsóvárosi temető kö­rül sétált a Sátán. Még pedig hivatalból. Ve­le volt Szery Károly rendőrtiszt is. A temető előtt csúnya nagy árok választja el a holta­kat az élőktől. Ez az árok nem annyira szim­bolikus, hanem nagyon mély és viz meg sár vau benne, összeköti egy csatorna. Sátán ur pedig hivatalból elrohant a csatorna nyilasa elé. Azért hangsúlyozzák, hogy hivatalból, mert noszogatás és holmi kis rúgás után se tágított. Már ugy volt, bogy hatóság elleni erőszak áldozata lesz valaki, amiért Sátánt, mint rendőrségi személyt, inzultálja. Viszont ez a jámbor nagyon ugatott, igy közcsend elleni kihágásért is elakarták vezetni. Igén ám, de nem ment. Végre az összejött alsóvá­rosi polgárok megállapították, bogy egy rend­őrségi személyiség — ez esetben a Sátán --­valamit tesz, annak okvetetlen. Van valami alapja. , Ugy is volt. Benyúltak a csatorna nyila­sába. íme, ott egy emberi test kínlódott. Nagynehezen kihúzták. Látták, bogy egy boltnak látszó, ájult, véznatestü gyermek. Rettenetes állapotban volt a fiu. Testét nagy sebek borították, amelyek akkor keletkeztek, amikor a szűk nyíláson bemászott. Nagyne­hezen lelket vertek bele, amikor elmondta, liogy Kis-Haska Mihálynak hivják s szülei a Móra-utca 59. számú házban laknak. Még annyit mondott, bogy reggel mászott be a csatornába, de a szűk nyíláson délutánig se tudott visszajutni. A gyereket hazavitték szüleihez, akik elmondták, bogy a tizenhat­éves fiu elmebajos. A rendőrségen pedig most nagyon kedve­lik a Sátánt és biznak abban, bogy nagysze­rű szereplése következtében a rendőrséget semmi blama vagy baklövés se fogja érni. — Scossa Dezső búcsúja. Megírtuk, hogy Scossa Dezsőt, Szeged érdemes tanfel­ügyelőjét a miniszter a zalamegyei tanfel­ügyelőség élére helyezte át. Részletesen is­mertettük azokat a sajnálatos körülményeket is, amelyek miatt Scossának a szegedi tan­felügyelőség éléről távoznia kell. Scossa most búcsúzik hivatalosan a tanácstól és ezeket mondja: Tekintetes városi Tanácshoz Szegeden. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur Önagyméltósága a zalavármegyei kir. tan­felügyelőség ideiglenes vezetésére átrendel­vén jövőbeni elhelyezésemet illetőleg később fog rendelkezni, miért is Szeged szab. kir. vá­ros tanfelügyelőségének vezetésétől felmen­tett. Amidőn ennek folytán itteni működési körömtől megválók, nem mulaszthatom el bálás köszönetemet kifejezni ama lelkes és odaadó buzgalomért, amellyel t. Cini közel tiz év folyamán a népoktatás-ügy előbbrevi­tele érdekében kifejtett törekvésemet támo­gatni szives volt ós magamat nagybecsű jó­indulatába és emlékébe ajánlom. Szeged, 1912. október 25-ón. Scossa Dezső, kir. tanácsos, tanfelügyelő. Scossa távozásával a szegedi közélet ér­demes munkását veszti el, aki uj munkaköré­ben minden bizonnyal ugy hasznára lesz az ország közoktatásügyének, mint Szegeden volt. — A városi tisztviselők drágasági pót­léka. A pénzügyi-bizottság tegnapi ülésén Ba­logh Károly tanácsnok előterjesztésére tár­gyalta a városi tisztviselőknek adandó folyó évi drágasági pótlékát. A bizottság a pol­gármester hozzájárulásával abban állapo­dott meg, hogy a tanács egy olyan javaslatot terjesszen a közgyűlés elé, mely szerint a drágasági pótlék a folyó évre is a tisztvise­lőknek ipegadassék, minthogy a tanács meg­találta a kellő fedezetet. Szóba került a tár­gyaláson az is, hogy a tisztviselőknek csalá­di pótlékot adjon a város: de mivel a vá­rosi törvény intézkedései szerint a tisztvise­lők végellátására nézve novemberi közgyű­lés fog intézkedni, azért a polgármesternek igen helyes véleménye szerint a tanács er­re az évre drágasági pótlék megadását a mult évihez hasonlóan fogja a közgyűlésnek ajánlani. Helyeseljük a polgármesternek és a tanácsnak ezen állásfoglalását, mert ezzel nemcsak kötelességet teleisit a városi tiszt­viselői nyomasztó anyagi helyzetének javi­tása érdekében, hanem egyszersmind szociá­lis érzékének is tanúbizonyságát adja. Biz­tosra vesszük, hogy a város közgyűlése a ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom