Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-27 / 65. szám

12 dElmagyarorszACi 1912. október 20. KálMea kivonat Xotányi János árjegyzékéből Nyers kávé. Jamaika >|s kg K 17q Portorico >|s kg K 1 -90 Cuba kg K 2 — Arany Jáva »|* kg K 190 Pörkölt kávé. Saját villanyerőre berendezett gőzkávépörköldémből. Jó minőségű ',» kg K 160 Finom minőségű íjs kg K 2 — Legfinomabb keverék (Cuba, Arany Menadó, Mocca) »|i kg K 2-20 Tea. Tórmclék-tea íja kg K 2-50 Congó-tea '(b kg K 3 — Családi keverék kg K 5'— Legfinomabb király tea l|a kg K 6 — Ceylon-tea a legerősebb zamatu 'ja kg. . . . K 6'— Kitűnő teasütemény-keverék 1 |a kg K 0'80 Rum. 1 liter családi tearum K 170 1 liter finom Brazíliai rum K 3-20 1 üveg '|io liter finom Jamaika rum . . . . K 3 20 Vidéki megrendelések utánvéttel franco pontosan eszközöltetnek. KOTANYI JÁNOS, kávé- és tea-nagykereskedő. Budapest, Bécs, Berlin, Abbazia. Szeged, Kárász-utca 5. szám. valódi HAUCSUK-CIPŐSAROn DOBOZA. MINŐSÉGE:] ARANY vv> a a s Délmagyarország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . . 24.— kor. félévre . . . 12.— „ negyedévre . . 6.— „ egy hónapra . 2.— „ Vidéken: egy évre . félévre negyedévre 28.- kor. 14.- „ 7.egy hónapra . 2.40 „ SZERKESZTŐI ÜZENETEK. H. L. Csak csodálja tovább ő nagysága szépségét, de a verseket is neki küldje. — N. U. í. Fayer László dr. egyetemi tanár 1906. nov. 9-én ha.lt meg. 2. Petőfi iskolatársai közül •egy sincs életben. Czetler Antal dr az utolsó, váci székesegyházi őrkanonok volt ós 1826ban született, 1906 december 6-án halt meg. — Gallér. Valaha rendkívül nagy gondot fordítottak az emberek az inggallérra, különösen az uj-kor elején, amikor a divatnak még nagyobb hóbortjai voltak, mint manapság. A XVI. század elején egyszerű ki- és lehajtott gallért viseltek az emberek, minden cicoma nélkül. Abban a korban a nők is viseltek ilyen gallért, amely a férfiaknál nagyobb és természetesen díszesebb is volt s rendesen valami csipkével volt beszegve. XIII. Lajos korában mindenütt, ahol az öltözködésben európai szokások uralkodtak, a férfiak lehajtott, igen széles gallért viseltek. A galléron viselőjének rangja és gazdasága szerint több-kevesebb csipke volt; a szegény vagy a ruházkodásban puritán erkölcsű emberek csipke nélkül viselték ezt a gallért. Ilyen gallért viselt Shakespeare s a XVII. században minden francia pap. A XVII. sz. elején a hölgyek között nagyon divatos volt a Medici-galilér. Ez nagyon ki volt keményítve s drága csipkével diszitve. A direktórium idejében már szerényebb méretei voltak a gallérnak, mert befolyást gyakorolt reá az ekkor már általánosan elterjedt nyakrava,ló-viselet. A katonaság, amióta csak egyenruhája van, olyan gallért visel, mely a fölálló zubbony-gallérhoz alkalmazkodik. A XIX. század első éveiben minden hadseregben ilyen gallért viseltek a tisztek. 1830 táján jött divatba az úgynevezett fátermörder: a magas, csaknam fülig érő s elől hegyes, fölálló csücskében végződő nyakravalóval jól körülcsavart kemény inggallér. Magyar különlegesség az alföldi parasztok inggallérja: amely magas is, de le is van hajtva s elől két, nem ritkán három gombbal van igen szorosan begombolva. A tótok, románok és rutének nem viselnek inggallért. Az ingről lekapcsolható gallér a magyar nép körében éppen nem népszerű. A gallér egész napjainkig mindig vászonból készült. A múlt század nyolcvanas éveiben próbálkoztak kaucsukból gyártott gallérral, de a közönség nem kedvelte meg; legfeljebb katonák és papok viselnek ínég kaucsuk-gallért. Ujabban a cellulozeből ké-« szülő, könnyen tisztitható gallérral kísérleteztek. Az eddigi kísérleteknek azonban még nincs olyan eredménye, bogy a cellulozegallér viselete már terjedne; bizonyos azonban, bogy a teknika fejlődésével lehetségessé fog válni akár cellulozeből, akár más anyagból olyan gállérnak készítése, amely egyrészt sima felületénél fogva nem fog piszkolódni, másrészt pedig könnyebben tisztitható s a tisztit ás és keményitós közben nem megy oly hamar tönkre, mint a vászonból vagy többnyire si fontról készült és ma általánosan viselt gallér. Vannak gallér-formák, a melyekből évenként átlag három tucatot elvisel az ember; ha e bárom tucat árához (15—30 K) hozzászámítjuk a tisztítás költségeit, azt látjuk, hogy csupán a gallér évenként 60 koronájába kerül minden civilizált embernek. A gallér tehát valósággal nemzetgazdasági faktor. Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. Hiidessen a Délmagyaioi szagban HHB^BÉHBBHHBHÉHEI nagyáruház Hit. bérpalota, a güzISrdőbl szemben. jfflkalmi vételek! Tiszta selyem bársonyok blúzra K 1.90 120 cm. széles kosztümszövetek „ 1.20 120 „ „ tiszta gyapjúszövetek „ 1.50 140 „ „ angol kosztümszövetek „ 2.50 140 „ „ Dubl-szövetekfelöltőre,, 5 — Kosztüm finom bársonyok K 3.— és 4.— Kék angol seviotok K 3.— Fekete, finom kosztüm-kelmék „ 5.— Goldb. és Komanos-barchetek félárban „ „ kartonok 50 „ 140 cm. széles selyem-lüszter K 2.70 Francia delinek „ 1.— Angol zephirek, métere 70 fiil. Tiszta selymek, ruhára K 1.9© Hímzések, széles, métere 20 és 30 fiil. Valódi clöpl-csipkék 10 fill.-től 50 fillérig Szőnyegek fél árban! Női finom ingek K 2.20 „ fekete finom alsók „ 2.— „ fehér sifon-alsók „ 2.40 Selyem női fekete harisnya „ 1.50 „ „ szines „ „ 1.30 „ flor fekete női harisnya 80 fiil. Férfi selyem flor-soknik 50 „ Mosó pongyolák, legjobbak K 4.— Parget- és flanel-pongyolák „ 5.— Flanel blúzok, készen „ 2.50 Parget „ „ „ 2.— Szövet „ „ 3.— Flanel leányka-ruhák „ 1.— Női alsónadrágok „ 2.70 Tiszta gyapjú vállkendők „ 3.20 Gyapju-flanel női alsószoknya „ 2.80 „ nadrág „ 2.40 i imaiája vállkendők „ 6.— Szinházi sálak fél árban! 1 vég egész finom len-vászon K 14.50 /Y ivei egy nagy őszi raktárt vettem, nagyon sok cikkem van, mit feltűnő olcsó árban árusitok. Tessék meglátogatni ! Kitlja alkalom. Szabott árat 575 o • gga gggg S