Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)
1912-10-27 / 65. szám
1912. október 27. délmagyarország 7 Járossy mérnököt szabadon bocsátották. — A vádtanács határozata. — <Saját tudósítónktól.) A gyu.itogatással vádolt Járossy Sándor mérnököt szombaton délután szabadon bocsátotta a szegedi törvényszék vádtanácsa. Ugyancsak szabadonbocsátotta a vádtanács Dékány Mária cselédleányt is, akit állítólag fölbérelt volna a mérnök a sándorfalvai malom fölgyujtására. A vádtanács minden kaució nélkül bocsátotta szabadon Járossy Sándort. Magay Lajos dr vizsgálóbíró szombaton délelőtt kihallgatta Járossy mérnököt, Dé» kány Máriát, Hegedűs László főmolnárt, Süli János molnárt és özvegy Lippai Istvánnét. Járossy azt vallotta a vizsgálóbíró előtt, hogy zsarolási manővernek az áldozata. A többiek megismételték a rendőrség előtt való vallomásukat. Még a kihallgatás előtt a mérnök családja fölajánlott ötvenezer korona kauciót a szabadonbocsátás érdekében. Az ügyészség erre azt indítványozta, hogy a fölajánlott kaució ellenében a vizsgálóbíró bocsássa szabadon Járossy mérnököt. Magay Lajos dr azonban a vizsgálat eredménye alapján elrendelte ugy a mérnök, mint Dékány Mária szabadon bocsátását, akik előzetes letartóztatásban voltak. A vizsgálóbíró délután két órakor hirdette ki ezt a határozatot és fél öt órakor már összeült a vádtanács, hogy határozzon az ügyészség fölebbezése ügyében. A vádtanács két óra hosszáig tartó tanácskozás után elutasította az ügyészség fölfolyamodását. Az ülésen Gerhauser József dr elnökölt, a tanácsban résztvettek Juhász István dr és Nagy Zoltán törvényszéki birók. Járossy mérnökre a vádtanács folyosóján már várakozott a fia és Dobay Gyula dr, védő. Járossy Sándort láthatólag erősen megviselték az izgalmak. Most pedig ismertetjük ennek a meglehetősen kényes ügynek az előzményeit és minden fázisát, amelyek a legkevésbé sem támogatják a rendőrség elhamarkodott nyomozását. A múlt év október 11-én névtelen levelet kapott Járossy Sándor mérnök felesége, Azt irta a névtelen levélíró, hogy Dékány Máriát még tizennégy éves korában megbecstelenitette a mérnök. (A cselédleány most tizennyolc éves.) Ezt a levelet a mérnök fölmutatta Dobay Gyula dr ügyvédnek, akitől tanácsot kért. Az ügyvéd azt tanácsolta, hogy ne tegyen jelentést az esetről a rendőrségen, kerülje ki a nyilvános botrányt, amely földúlhatná a családi békéjét. Ezután még, egészen az elmutl keddig, hét-nyolc levelet kapott Járossy mérnök. A legtöbb levelet ifjú Nagy István aláírással irták. Az irás azonban minden levélben ugyanaz: a Dékány Máriáé. A legutolsó levelet kedden reggel kézbesítették a mérnöknek. Ez_ a kézbesítés igen ravasz módon történt. Hegedűs László főmolnár, akinek a mérnök már régebben fölmondott, leszámolás miatt fölkereste a lakásán Járossy Sándort. Százhúsz koronát követelt, a mérnök azonban kimutatta, hogy csak hetven korona jár neki. A hetven koronát egy izben már visszautasította a főmolnár, kedden reggel azonban már hajlandónak mutatkozott elfogadni a pénzt. Amikor megkapta a részét, a mérnök házmesterének átadott egy levelet, hogy vigye föl a gazdájának. A Járossy Sándornak cimzett levélben azt irta a levélíró, hogy adjon Dékány Máriának tízezer koronát, különben rossz vége lesz a dolognak. A mérnök még kedden délelőtt megmutatta a levelet Somogyi Szilveszter dr főkapitánynak: — Kérem, főkapitány ur — mondta Járossy — én megtenném a följelentést a zsarolók ellen, de csak abban az esetben, ha elkerülhető a nyilvános botrány. — A botrányt nem igen lehetne elkerülni — válaszolta a főkapitány, — mert az esetről értesítenem kellene a lapokat is. Legjobb lesz, ha egyelőre abbanhagyja a dolgot, hátha elhallgatnak azok a cselédek. — Hiszen, ha nem hallgatnak el, hát itt vagyok én! Most ugyan néhány napra elutazom Szegedről, sürgős ügyben fölmegyek Budapestre. Ezzel a rendőrségen elintézték az ügyet. Közben a sándorfalvai csendőrség igen ügyesen leleplezte a zsarolók manőverét. Az egyik csendőrnek ugyanis föltűnt, hogy Dékány Mária és társai késő este összeülnek a korcsmában és titokzatosan tárgyalnak valamit. A csendőr erre elrejtőzködött a szomszéd szobában és kihallgatta a beszélgetést. A cselédek arról tárgyaltak, hogy ha nem ad pénzt Járossy, megfenyegetik, hogy Dékány Máriát fölbérelte a malom fölgyujtására. A mérnöknek ugyanis augusztus negyedikén reggel leégett a malma. A malom harmincezer koronára volt biztosítva, a biztosító társaság kifizetett huszonháromezer koronát szeptember első napjaiban. A csendőr erre a csendőrőrmesterrel együtt újból megleste a cselédeket és amikor befejezték a titkos beszélgetést, rajtukütöttek A csendőrség erre őrizetbe vette Dékány Máriát és a társait, a szegedi rendőrséget pedig megkereste Járossy Sándor kihallgatására vonatkozólag. Ez szerdán tör^ tént, Járossy mérnöknek a főkapitánnyal való beszélgetése után következő napon. Szerdán délután megjelent a mérnök házában egy idegen, csizmás ember, aki Járossy Sándort kereste. — • Kovács földbirtokos vagyok — mondotta az idegen — méretni szeretnék a mérnök úrral. — A .férjem most nincs itthon — válaszolta Járossv Sándorné, — Budapestre utazott. Pénteken délután hazaérkezik és szombaton reggel beszélhet vele az ur. Később kiderült, hogy Kovács földbirtokos néven a szegedi rendőrség detektivje szerepelt. Hogy a detektív mint referált a küldetéséről, azt nem tudjuk. Tény az, hogy Járossy mérnökre kisütötték, hogy — megszökött. És erre a vizsgálóbíró utján köröztették. Az esetről értesítették a fővárosi államrendőrséget is. A sándorfalvai csendőrségnek is bejelentették, hogy Járossy mérnök megszökött, valószínűleg Budapestre. Két sándorfalvai csendőr erre pénteken délelőtt felutazott Budapestre, a nyomozás érdekében. A csendőrök az államrendőrségen megtalálták Járossy mérnököt. Két fővárosi detektiv ugyanis a szegedi rendőrség megkeresésére, csütörtökön éjjel félkettőkor letartóztatta. A letartótzatás a mérnök nagybátyjának budai háza előtt történt. Épen abban a pillanatban, amikor ki akarta nyitni a kaput, hozzáugrott két ember és rászóltak: ! — A törvény nevében kövessen! A letartóztatás okát nem árulták el a detektívek. A mérnök pénteken délutánig együtt ! ült a csirkefogókkal. A sándorfalvai csend- , őrök pénteken délután Sándorfalvára szál- , litották. Szombaton reggel kocsin behozták a szegedi ügyészségre. A rendőrség csütörtökön Szegedre hozatta Dékány Máriát és társait. De nem a zsarolás, hanem a gyújtogatás ügyében indították meg a nyomozást. És végül „kinyomozták", hogy Járossy Sándor gyujtogatásra bérelte föl Dckány Máriát. És a cselédieátiyt letartóztatták, a mérnököt pedig elfogatták Budapesten. A vizsgálóbíró és a vádtanács azonban egyáltalán nem osztozott a rendőrség véleményében. Kaució nélkül szabadon bocsátották Járossyt és Dékány Máriának is visszaadták a szabadságát. Mert teljesen valószínűtlennek tűnik föl a gyújtogatás vádja. Hiszen Járossy felesége még a mult év októberében kapta az első fenyegető levelet Dékány Mária és társaitól, a mérnök azután is kapott több levelet, hol van tehát a valószínűsége annak, hogy ezekkel az emberekkel szövetkezett volna a gyujtogatásra Járossy Sándor, aki különben dúsgazdag ember? A vizsgálóbíró egyébként vasárnap délelőtt helyszíni szemlét tart Sándorfalván, amelyen Gergics Károly ügyész és Dobay Gyula dr védő is résztvesz. Dobay Gyula dr Dékány Mária és társai ellen zsarolás kísérlete miatt szombaton megtette a följelentést az ügyészségen. SZÍNHÁZ, művészet Színházi műsor: VASÁRNAP DÉLUTÁN: A falu rossza, népszínmű. VASÁRNAP ESTE: A leányvásár, operett. HÉTFŐN: Orfeus a pokolban, operett. KEDDEN: Limonádé ezredes, operett. SZERDÁN: Erős láncok, vígjáték. Bénin taitó. CSÜTÖRTÖKÖN: Erős láncok, vígjáték. PÉNTEKEN: d. u.: Ártatlan Zsuzsi, operett. PÉNTEKEN ESTE: Erős láncok, víg játék. SZOMBATON: New-York szépe, operett. VASÁRNAP d. u.: A gólya, bohózat. VASÁRNAP ESTE: New-York szépe, operett. A mozi kedvencei. (Bécsi munkatársunktól). Mozi a belvárosban. Kiáltó ívlámpák jelzik a bejáratot, amely előtt livrés ember áll orosz tábornoknak öltözve, hatalmas csomó programmal a kezében. A keskeny gyalogjárón óriási a tolongás, idő hét és nyolc között s ilyenkor éri a gyalogforgalom a tetőpontját. Sorra bezárulnak a belváros megszámlálhatatlan üzletei, fiatal lányok és fiatal emberek végtelennek tetsző sorát csak ugy ontják az irodák és áruházak. A mozi most két teljes órán keresztül zsúfolt lesz, szünet nélkül ostromolják a bejárót, emberek bámészkodnak a kis előcsarnokban és valamennyi arra vár, hogy a legközelebbi szünet alatt lesz-e egy-két üres hely. A publikum vegyes. Egészen elől a nézőtéren a boltiszolga iil hátrább, az emelkedő padsorokban a főnöke foglal helyet kedves családjával együtt, a közbülső helyeken pedig az üzleti személyzet, a praktikánstól a prokuristáig, nézi az előadást. És a kiállhatatlanul fullasztó, páragőzös helyiségben, melyet két órán keresztül alig szellőztetnek, olyan feszült figyelem uralkodik s a gyorsan lepergő moziképeket akkora részvevőssel fogadják, hogy ezt a legkitűnőbb szinházban is cak kivételesen lehet tapasztalni. És ami a műsort illei, ezt a publikumot nem izgatja a program, tudja, hogy nem fog csalódni. Jóhiszeműen ki-ki megváltja a belépőjegyét - hétről-hétre ugyanazok! — és ritka eset, vagyis inkább ritka est, hogy valaki becsapottnak érezné magát. Az sem igen tűnik fel, hogy a belépödij gyakran nem olcsóbb, mint amennyi egy megfelelő színházi helynek az ára. A műsor itt is olyanformán érdekli legjobban a publikumot, hogy ezt a színdarabot, vagy azt a bohózatot melyik szindarabiró vagy filmgyár szállittotta. A színpadra Blumenthal vagy Kadelburg, a moziba Pathé, Lublin vagy Vitagraph. És itt is, ott is előre tudja már a publikum, ha a műhelyt, ahol a darab készült, kihirdetik, milyen képet kap, vigat, vagy szomorút. A nézők köztudatában egy francia film mindig patétikus, egy német: szentimentális, vagy istenesen jámbor, egy orosz: mélységesen szomorú vagy véres. És mint egy-egy színpadon, a moziban is, egyegy zsánerben a szereplők mindig ugyanazok. Ritkaság, hogy egy moziszinész kevésbbé volna hires, mint a leghíresebb variété-clown. A kis Little Titsch az ő méteres csizmáival évekkel ezelőtt világ híresség volt. Róla beszélt mindenki a kávéházakban és otthon a családi asztalnál. Egy másik Schaffer Szilveszter, városról-városra utazik, évenként félmilliót keres és ahová csak jön, belészeretnek az asszonyok és űneplik a férfiak. Ezek