Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-24 / 62. szám

DÉLM AGYARORSZÁG 1912. október 24. közijén észrevette, hogy egy kis verébfiók ki­esett a fészkéből. Megállt, a kezébe vette, környezete gondjaiba ajánlotta. És aztán a minisztertanácsba ment, Ott pedig1, a komoly vilák alatt szüntelenül — percről-percre — érdeklődött a beteg verébfiók iránt. Vájjon milyen nyugtalan lehet a szentimentális cár mostan, amikor vérző katonák, haldokló és éhező bolgárjai küzdenek a zászlója becsüle­téért? — Borzalmas siiokkó. Tegnap az Adrián óriási vihar szántott végig. Sirokkó pusztított s mint Fiúméból jelentik, rendkí­vüli zavarokat okozott a parti hajózásban. Az IJngara Kroata „Cirkvenice" nevii gőzöse délután Chersóba akart menni, de kénytelen volt visszajönni. „Pola" és „Stefánia" gőzö­sök nem indulhattak Noviba, az „Abbázia" j pedig Bnecariba menekült. Az Ungaro Kroata :t „Novi" gőzöse Pólából a kikötőbe érkezett, de ' nem érinthette Moschenizzát, Lovranát és j Abbáziát. A „Magyar" nevű gőzös Carlopa- | góból jövet, nem érintette Portorét. Vala­mennyi abbáziai járatot felfiigegsztették a vihar miatt. Pecinen Vilhar fakereskedő mo­torcsónakja a bójánál kikötve, elsülyedi. A tengerészeti hatóság „Klotild" gőzösét akar­ták kiküldeni mentésre, de a vihar miatt nem lehetett. — Megőrült törvényszéki h'vatalnok. A szegedi törvényszék egyik irodatisztjén, Krokdl Győzőn kedden kitört a téboly. Már napok óta erős fejfájásról panaszkodott, a hivatalából azonban egy pillanatra sem tá­vozott. A szerencsétlen ember a tulfeszített munka áldozata. Beszállították a közkórház ehneosztályára. — Egy volt aljegyző kálváriája. Egy intelligens, Szabadka város társadalmi éle­iében valamikor szerepet játszó úriember kálváriájáról akarunk ezekben a sorokban beszámolni. Alig néhány éve csak, liogy a szabadkai törvényszéken mint aljegyző mű­ködött Schlott Viktor dr, aki az uri társasá­goknak kedvelt tagja volt. Ma, öt évvel ké­sőbb, az egykori törvényszéki jegyző, állás nélkül bolyong, keresztül-kasul járja az or­szágot, gyalog, pénz nélkül kóborol s az em­berek könyörülotessége menti meg őt az el­pusztulástól. Két nappal ezelőtt megérkezett Szabadkára, abba a városba, ahol 1906-tól a következő év őszéig életének talán a fény­korát élte. Temesvárról jött s liá.rom napi gyaloglás után ért ide. Megérkezése után nyomban a törvényszékre ment. Minden ze­gé-zugát ismerte ennek az épületnek. A já­rásbiróságon ráakadt egykori kollégáira: Berke Viktor és Csiky Imre járásbirákra, Nagyon meglepődtek, amdiőn Schlottot, az egykori elegánsan öltözködő jegyzőt felis­merték. Schlott elsirta szomorú életét. Vala­ki azt a tanácsot adta neki, liogy keresse fel Temunovich Zoltán dr ügyvédet s kérje meg őt, liogy segítsen szánalmas helyzetén. Schlott megfogadta a tanácsot s megkérte Temunovichot, hogy jogászkollégái körében gyűjtsön a számára egy kis összeget, amely lehetővé tenné neki az elutazást Budapestre. Temunovich eleget tett a kérésnek s egy óra 'leforgása alatt ötven koronát gyűjtött. Ez tegnap történt. Schlott az összeget még tegnap este átvette az ügyvédtől, akit e vé­gett fölkeresett. — Letartóztatott leánykereskedók. Bu­dapestről jelentik: A rendőrség ma letartóz­tatott három leánykereskedőt. A Jálekkufá­rok Griin József, a józsefvárosi Otthon-kávé­ház tulajdonosa, a felesége és fíammel Já­nos főpincér. A kávéház konyhájából egy tit­kos ajtó nyílott a szeparéba, ahol raktáron tartották a fiatal leányokat. Az egyik áldo­zat följelentésére sikerült leleplezni a kávés és a társai bűnös iizelmét. — Kevés magyar lesz amerikaivá. Az amerikai magyarság régóta abban a sajátsá­gosan és duplán kellemetlen helyzetben van, hogy mig Magyarországon egyszerűen el­veszettnek tekintik Magyarországra nézve, addig Amerikában rossz bevándorlási elem­nek nézik, mert azok közé sorozzák, akik nem' asszimilálódnak. Mr. Durand, a washingtoni statisztikai hivatal igazgatója most eldöntöt­te ezt a kérdést, amennyiben a közeledő el­iiökválsaztás alkalmából azzal a meglepő adattal állt elő, hogy több mint három mil­lió külföldön született s utóbb naturalizált amerikai polgár van az Egyesült-Államok­ban, aki több mint 21 éves s igy szavazhat s e mellett arról is szól a Durand-féle kimuta­tás, liogy a bevándorolt nemzetiségeknek hány százaléka lett amerikai polgárrá, E kimutatás szerint a Németországban szüle­tett s ma már nagykorú amerikai lakosok­nak teljes 70 százaléka lett amerikai polgár­rá, mely százalékot nagyon megközelíti az ir bevándoroltaké. A Canadából bevándorol­tak közül 51 százalék, az oroszok közül 26, az olaszok közül 18 százalék naturalizáltatta magát, mig a magyarok közül csak 14 száza­lék, ami mögött Durand csak a monte­negróiakat említi fel 3 százalékos naturali­zációvaí. Szóval a magyar aránylag igen csekély számban szerzi meg az amerikai pol­gárjogot s igy politikai értelemben csak­ugyan „rossz bevándorlási elem" Amerikára nézve s ilyen tekintetben „nem vész el Ma­gyarországra nézve." Persze ez csak ilyen nagy általánosságban beszélve hangzik igy, mert hiszen őszintén szólva az amerikai né­metekre a bolond sem foghatja rá, hogy él­vesztek Németországra nézve, sőt mindenki tudja, hogy ők használnak minden nemzeti­ség közt legtöbbet a szülőhazájuknak, pedig közölök válik legtöbb amerikai polgárrá, — Egy fakereskedő üzelmei. Temesvár­ról jelentik: Spitzer Lipót Ádám józsefváro­si, Dérove-utca 13. szám alatt lakó fakeres­kedő folyó évi szeptember hó 13-án annak hangsúlyozása mellett, hogy neki nagy mennyiségű faáruja áll készen eladásra, el­adott a szövetkezetnek 100 waggon oserhasáb fát, 10 waggon gyertyánbasábfát és 10 wag­goii cserdorongfát. Kötelezte magát a keres­kedő Frecot János és Badivolyevits József józsefvárosi lakosok előtt arra, liogy szep­tember hó, 25-ig 20 waggon csert, egy wag­gon gyertyánbasábfát, a többit pedig a szük­séglet szerint szállítani. Minthogy a szövet­kezetnek a fára szüksége volt, Spitzernek a megvett famennyiség után waggononkint 20 korona előleget adott. Spitzer L. Ádám azon­ban nem szállította a fát, sőt kitűnt az is, liogy az eladott famennyiség nem is áll ren­delkezésére, de sőt fizetési zavarokkal küzd, ugy, liogy üzlete több oldalról végrehajtási zár alá is vétetett. Ilyen körülmények között a szövetkezet feljelentette Spitzert és a bűn­ügyi zárlat elrendelését kérte. A kir. ügyész­séghez beadott (feljelentés alapján a közpon­ti vizsgálóbíró tegnap délután elrendelte Spitzer L. Ádám összes ingóságaira a bűn­ügyi zárlatot. — Tolvaj huszár. A bajai huszárezred­től sürgöny érkezett szerdán a szegedi rend­őrséghez, hogy az onnan most szabadult Si­mon János, alsótanyai legény egy értékes bőrdarabot hozott magával, amely az ezred tulajdona volt. Két rendőr ment ki Simon tanyájára és minthogy a szorongatott ember mindent tagadott, házkutatást tartottak ná­la. Si mon lakásában több katonaköpenyt, fegyvert és egyéb katonai fölszerelést talál­tak körülbelül 700 korona értékben. Simon a holmikat egyik bajtársával, Dohányi Já­nossal lopta el, a rendőrség valamennyit bűnjelként lefoglalta. Értesítették az esetről a bajai huszárezredet, a két bajnokot pedig polgári bíróság fogja felelőségre vonni. — Az uj adótörvények kis kézikönyve. Irta Török Sándor dr. Ára 4 korona. Azok a nagy változások, amiket az adóreform, az eddigi megadóztatással szemben keresztül­visz, szükségessé tették, hogy az egészen uj megadóztatási rendszer az adóköteles polgár­sággal is megismertessék. A megadóztatás uj rendszerének behozatala a pénzügyi ható­ságoknak is nagy fejtörést okoz és az illető hivatalokban most éj jel-nappal dolgoznak, liogy a polgárok meglepetésére az uj vallo­mási iveket kellő időben előterjeszthessék. Minden foglalkozási ágat érinti a legújabb magyar adónemnek a jövedelemadónak a behozatala, amely az összes egyéb adónemek­kel szervi összeköttetésbe jön, ugy, liogy az uj adótörvények minden foglalkozási ágat érintenek annál is inkább, mert az adókul­csok megváltoztatása folytán az egyes adóne­mek is egészen más alapokra vannak fektet­ve, mint eddig voltak. A fenti műnek szerző­je, a budapesti ügyvédi kar egyik jelese, ritka, gyakorlati érzékkel oldotta meg azt a nehéz feladatot, liogy miként lehet a művelt adófizető polgárság széles rétegeinek az adó­törvényeknek még a szakférfiak előtt is sok­szor bonyodalmas kérdéseiét megvilágítani. Ugy a földbirtokon, mint a földhaszonbérlő, a kereskedő, az iparos, a gyáros és a tőkés aggódva néznek az adótörvények elé, azon­ban az eddigi szabályoktól eltérően fog a tiszta kereset (nyereség) ós az ebliez képest a föld és házadó, tőkekamat és jövedelem­adó megállapittatni. Dr Török kitűnő köny­vében, mely tulajdonképpen Az Uj Adótör­vények Törvénytára eimü terjedelmes mü­vének egy rövidre fogott kivonata, mely kü­lönös súlyt helyez az általános kereseti adó­ra és a jövedelemadóra, minden fontosabb adóesetre megtalálja az olvasó a. kielégítő feleletet, A kiállításra nézve is igen. csinos könyv Légrády testvéreknél jelent meg. Szegeden Vérnay L. Kárász-utcai könyvke­reskedésében k aph ató. — Ing, mellény, Kalap: sutba velük ! Bizonyos, hogy a férfiruha-divat, az egész tizenkilencedlik században — a huszadikról még nem lehet beszélni, — nem mutatott fel semmi ujat, semmi szépet, semmi praktiku­s*at. Bár bizonyos, liogy divatszakértők a fa­zon szabásának változásáról, mint valami fejlődési eredményről szoktak megemlékezni. Ugy áll azonban a divat, hogy a férfiruház­kodás szürke, legtöbbször esztétika ellen való és főképpen fölötte drága ós impraktikus. Minden figyelemre érdemes hát az a mozga­lom, amely most indult meg Berlinben, célul tűzvén ki a férfiruházkodás reformját. El­dobni, ami fölösleges, ami drága, ami nem praktikus, ez a vezérelv; halálra ítélték hát a mellényt, a kemény elejü inget, a nadrág­tartót. S hely ükbe valami ingalaku házi vagy munka-öltönyt akarnak bevezetni, mely Értesítem a nagyérdemű Vfifficcv MMirtófflfttót Vár-utca (főpostával szemben) átvettem közönséget, hogy a volt AWIWMJ és azt újonnan átalakítva megnyitottam. Főtörekvésem lesz a nagyérdemü közönséget jó magyar konyhával, kitűnő, tisztán"kezelt gálni; az igen tisztelt iparos és vidéki urak pártfogását kérem Telefon 879. 505 pálmán gyula vendéglős, Szegeden Minden szerdán és pneteken halpaprikás. buckái borokkal kiszol­volt Kőrössy József ^ sőrcsarnok :: Telefon 879.

Next

/
Oldalképek
Tartalom