Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-24 / 62. szám

6 DÉÉMAtiYARORSZAO 1912. október 24. Mégegyszer kérem, tegye meg; ezt ©r- j tem. örök hálára kötelez vele. Kegyes pártfogását előre is köszönve | maradok megkülönböztetett tisztelettel há­lás hive Csáky József. 3. bis Place de la Sor bonne. Szivet-iitő ez a levél. Hogy is ne: egy busz éves ifjú az alföldi magyar városból ne­ki indul a világ fővárosának. Semmi segít­ség. sehonnan. Éhezik, nyomorog, de nem mond lc terveiről. Ideálista ebben a keserves és reális korszakban. Majd kedves hir érke­zik számára, a kedves szülővárosból. Szeged neki adja a Ferenc József-ösztöndijat. Nagy segítség, de mégis kicsi. Hiszen a szobrászat kerül legtöbb pénzbe a drága művészetek kö­zött. Modell, atelier, agyag, bronz, márvány. És még élni is. Folytonos studium, kezd ki­állitgatni. Rögtön siker a nyomában. Mindto­vább: előre! Ma már az első párisi szalon ki­áll itó művésze. Már észre is veszik! írnak róla, beszélnek a művészi törekvéseiről. Vi­láglapok megemlítik a nevét. Közben az II­lustration, mely mindenhova eljut, hol csak kultúra honol, reprodukálja a szobrát. És íöl­ocsudik a jó fiu: éhezik. Nincs pénze, mindent, ele mindent rááldozott a művészet oltárára. Istenem: ezt nem kell magyarázni. Egy mű­vész nyomora talán a legszomorúbb valami ebben a rettenetes életben. Bizonyosra vesszük, hogy legalább a Szegedi Képzőművészeti Egyesület segítsé­gére lesz a szegedi művésznek. Hiszen olyan egyszerű és az ő életműködésébe vágó az egész. Megvenni, olcsón egy kitűnő bronz­szobrot. És megmenteni annak alkotóját. Ta­lán ezt se kell külön magyarázni . . . TANULÓKAT FIZETÉSSEL FELVESZ l 'ÁRNAY L. NYOMDÁJA SZEGEDEN Szőrmeáruk, francia szabású tű%ok9 legújabb női kötött kabátok, óriási választékban Polliik Testvéreknél Szeged—Szentes. S53 r^ifs tűs lüai 5®s Orvosok. — Affér a szegedi bábaképzőben. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi bába­képző intézetben történt afférról számolt be a napokban egy nyilatkozat, amely egyik szegedi lapban jelent meg. A nyilatkozat a Iái rója panaszolta, bogy az intézet egyik orvosa durván beszélt beteg feleségével. A panasz meglehetős feltűnést keltett, mert a szegedi bábaképző európai hírű intézmény, amelynek igazgatója, Mann Jakab dr udvari tanácsos, a tudományos világ egyik igen ismert alakja. Értesülésünk szerint az affért a nyilat­kozó provokálta, aki ideges viselkedésével megzavarta a műtétet. Az orvos türelmének is van határa és — megtörtént a szóváltás. A beteg asszonyt nem sértette meg az or­vos, hanem az ilyen esetben nélkülözhetetlen energiával igyekezett azt rábírni utasításá­nak a teljesítésére. Az orvosi tudomány egyik alapelve, hogy az orvosnak föltétlen uralmat kell biztosítania a beteggel szemben. Igen sok esetben csakis igy érhető el a gyó­gyulás lehetősége. _ Az esettel kapcsolatban a következő le­velet kaptuk: Bemard Shair „The Doktors Dilemna" cimü színpadi munkájában alaposan elbán velünk orvosokkal. Satyrája szépen karikí­rozza. ki az orvos társadalmi működését, de azért az egész művön keresztül csillan mégis az a bizonyos fény, mely az orvos természet­tudományi rokonságát igazolja. Sajnos azon­ban, a mai társadalom még nem tudja az orvost Bemard Shaw-i felfogás szerint érté­kelni, ellenben működésében félreismerni és elitélni arra legkönnyebben és leghamarabb kész. Egy d lén tán megj elenő bulvá r d lap nyílttéri rovatában egy embertársunk sirán­kozik, a brutalitásig meghatott modorban egy előkelő és magasabb hivatást betöltő ál­lami gyógyintézet egyik orvosának állítóla­gos goromba magaviselete felett. Sőt megha­tottságában az orvos és kanász között huz nagy szerényen párhuzamot. Közben termé­szetesen véletlenségből megfeledkezik arról, hogy esetleg az a kanász modorú orvos fele­ségének talán egy kicsit az életét menti meg. Honorálni csak kell természetesen az orvost. Tehát ki nyilttérezi és felhívja a nagy kö­zönség figyelmét a közismert intézet gorom­ba és kanász nevelésű doktorkájára, mert az nem hagyta a beteget a műtőasztalon tótá­gast állni. E sorok Írójának volt alkalma huzamo­sabb ideig ugyanebben a közismert ós fon­tos szolgálatot teljesítő intézetben működni és teljes áttekintést nyert egy ilyen intézet működéséről, de egysezrsmind kellemes ref­lexisokkal távozott onnon. Tudniillik meg­ismerte egyrészt az orvos hivatását, melyben minden órában és percben a betegek rendel­kezésére kell hogy álljon, de másrészt a ho­noráriumot. is megkell, bogy kapja a fentebb leirt módon. Hála? Óh, ez ismeretlen foga­lom. Egy orvos. maaeaaviKmmammn A DÉL-MAGYARORSZÁG TELEFON SZÁMAI: SZERKESZTŐSÉG: 305. KIADÓHIVATAL: 81. HÍREK Szegedi kalendárium. AZ IDŐ: Szerdán ismét megeredt az eső és egész nap esett. Estefelé tisztult csak ki egy kissé az ég. A meteorológiai intézet je­lentése szerint egyelőre még esős, később változé­kony és hűvösebb idő várható. Sürgönyprog­nózis: Eső, később változékony, hűvösebb. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fo­gad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. Délután 4 órakor a fogadalmi tem­plom bizottság ülést tart. A KÖZKÓRHAZBAN: A beteg látoga­tási idő délután 1—3-ig tart. SOMOGYI KÖNYVTÁR: Nyitva dél­előtt 10—l-ig, délután 4—7-ig. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor Faust, dráma. UBAN1A-SZ1NHAZ: Az előadások este 6 órakor kezdődnek. Bemutatóra kerül „Ég és viz között", tengeri dráma. VASS-MOZI: Az előadások este fi óra­kor kezdődnek. Bemutatóra kerül „Éva, az elhagyott leány", három felvonásos dráma. J{o/? Azt mondják halkan a Szerbek: Ma minket egész nap Vertek. Tehát mi egész nap Győztünk. Diadal-vacsorát Főztünk, Mindennap szép Diádul van: A táviró­Hivatalban. Janika. — A vidéki kis diák Szegeden. — Janika komoly, -kis fiu: első gimnazista. De nem azért komoly, mintha átérezné az első gimnázisták magasztos hivatását, ha­nem csak ez a természete. Amióta az apja el­hozta a városba, az internátusba és beíratta a gimnáziumba, különösen kerüli a vigságot: a többi gyerekeket. Nem barátkozik senki­vel, szeret egyedül lenni. Amikor az apja elutazott, még csak ki sem kísérhette a vonathoz. Azt mondták, liogy eltévedne. Ez fá jt neki. De nem sírt. Az apja örült ennek, mert azt hitte, liogy meg­vigasztalódott, Pedig Janika csak azért nem sírt, mert már nem tudott. Az éjjel telesir­ta a puha, kis párnát, amit anyuka küldött be és halálos keserűséggel sirt-sirt. Midőn elbúcsúzott az apjától, elboruló szemmel né­zett rá. Nem is hallotta, hogy mint beszél hoz­KS I HOLCZER és ABONYI-cég bevezette a női- és leány-raglánokat. férjük annak szíves megtekintését. Ügf° Szigorúan szabott árak! US® 644

Next

/
Oldalképek
Tartalom