Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-01 / 42. szám

2 DELMAGYARORSZÁÜ 1912. október 1. A kisebbségnek létérdeke, hogy a politikába ismét bekapcsolódjék. Olyan ellenzékre, melynek nincs módjában, hogy a képviselőházban fölszólaljon, az országnak nincs szüksége, mert nincs belőle semmi haszna. Azzal az érvvel pedig semmi esetre se operálhat a kisebbség, hogy a többség erőszakosan tartja őt távol a tanácskozó-teremtől, mert hiszen nyilvánvaló az ország előtt, hogy ha a kisebbség a tanácskozóterem padsoraiba beül, nyomban kereplőkkel és automobiltülkökkel érvel és igy egyenesen tervszerűen provokálja a kizáratását. A magyar ellenzék előbb vagy utóbb kénytelen lesz revízió alá venni a taktikáját, Sokat nyerne vele, ha mielőbb megtenné. Lehetővé tenné a maga számára azt, hogy az ő közreműködésével, kölcsönös kapacitáció mellett és megenyhült atmoszférában volnának megalkothatok a parlamentárizmus uj alapjai. A miniszterelnök Bécsben. Bécsből jelentik, hogy Lukács László miniszterelnök és Beöthy László kereskedelmi miniszter vasárnap délután Bécsbe érkezett. A király élőtt. Bécsi tudósítónk jelenti: Lukács László miniszterelnök, Hazai báró, Székely Ferenc, Beöthy László és Teleszky János miniszterek Bécsbe érkeztek. Tisza István, Beöthy Pál és Jankovich Béla is itt vannak, hogy megköszönjék az uralkodótól nyert kitüntetésüket. Tiz órakor megjelentek a Burgban az uj titkos tanácsosok: Beöthy László, Teleszky János, Jankovich Béla és Beöthy Pál. Letették az esküt, majd a király külön kihallgatáson fogadta őket. A második csoportban Lukács László, Tisza István, Székely Ferenc és Hazai Samu báró jelentek meg a király előtt, hogy köszönetet mondjanak a kapott kitüntetésekért. vés zajától, mert még nem tudta, hogy a puska gyilkoló szerszám. Valamelyik napon, szürkület felé, találkoztam egy kis rókával. Magánügyeit intézte el a faluban és most egy jércét tartva a szájában, hazafelé tartott. En bokor mögött húzódtam meg és a róka nem látott meg. Céloztam és lőttem. Mi^t? Mert igy szokás. A róka, mintha mi sem történt volna, még néhány lépést előre szaladt. Hirtelen, mintha elcsodálkozott volna valamin, megállott és elejtette zsákmányát. Azután halk, nyöszörgő hangot hallatott és élettelenül elterült a hóban. Kutyám frissen, örömében nagyokat ugatva, rávetette magát és egyik fülénél fogva elkezdte ráncigálni. De a következő pillanatban megértette, hogy az az idegen állat nem él. Ragyogó, fekete szemében egyszerre valami rettenetes, szűkölő pillantás ült ki. Behúzta a farkát, visszasornpolygott hozzám és vinnyogni kezdett . . . Ott hagytam a rókát, hazafelé indultam: nagyon fáztam . . . Másnap ugyanazon az utón sétáltam, mert ez volt a kedves sétám. Halkan fütyörésztem és nem is gondoltam arra, ami tegnap történt. Hirtelen összerezzentem és megállottam: lábamnál ott feküdt a döglött róka. Varjuk már kikezdték a vértől alámosott, fölfelé fordult szemét. Egy pillanatra mcgállottam és szemügyre vettem a rókát és ugyanakkor arra is figyeltem, hogy miképen dörzsöl a szél egymáshoz két ágat. — Az élő róka mégis csak szebb, mint a döglött — gondoltam magamban és soha többé arra nem jártam az erdőben. Újítások a magyar városok együttes munkájában. (Saját tudósítónktól.) Érdekes és nagyjelentőségű átirat érkezett Szeged szabad királyi városhoz. Az irást a városok kongreszszusa küldötte a város tanácsához és több fontos reformot pendit meg a városok szolidáris működésére vonatkozólag. A részletes irás több tervet ölel fel, amelyeknek gyakorlati alkalmazása Szeged városának is előnyére fog szolgálni. Miután a városok kongresszusának egyik kiemelkedő célja az, hogy a polgárságot közelebb hozza a közigazgatási élethez. Az érdekes beadványt a következőkben közöljük: Szeged eáros tek, közönségének! F. évi május 17. és 18. napjain Budapesten tartott egyetemes gyűlésünkön a /törvényhatósági városok polgármestereinek év.i orsz. értekezlete és a rendezett tanácsú városok polgármestereinek orsz. egyesülete a magyar városok orsz. kongresszusával egyesülvén, a jövőben ez a szervezet, mint most már az összes magyar városok egyedüli, közös és állandó szervezete van hivatva arra, (hogy ennek segélyével a magyar városok érdekeinek a megvédésében eredményesen munkálkodjanak, a várostudományt íejleszszék és e tudomány eredményeit, valamint a gyakorlati tapasztalatokat a városok javára értékesítsék. A VÁROSI BOLGÁRSÁG SZEREPE A kongresszus e célból a városok fejlődése s jogainak megvédése érdekében reformokat, mozgalmakat kezdeményez és ilyeneket támogat, figyelemmel kiséri és tanulmányozza a városok közéletét és fejlődését érintő minden ügyet, különösen pedig a városi intézmények fejlesztésére vonatkozó újításokat célszerű felhasználás és okulás céljából megismerteti, szakkérdések megvitatásával, szakmunkák kiadásának elősegitésével és terjesztésével a városok közigazgatásának színvonalát fokozatosan emeli, városirodalmi müvek kiadását elősegíti és pályázatokat tüz ki, tanulmányutakat és városkiállitásokat rendez. Miután azonban e programot ugy valósíthatjuk meg, (ha szervezetünknek nemcsak a városok gyűléseiben, de az országos politikában is súlya lesz, ennélfogva szükséges hogy necsak a polgármestereket, a városi tisztviselőket egyesítsük, hanem, működési körünkbe bevonjuk a városi polgárságot is. Arra törekszünk tehát, hogy íejleszszük az összhangot a város tisztviselői és polgársága között s biztositsuk e kettő szolidáris együttműködését. Arra kérjük tehát a város t. közönségét, hogy szíveskedjenek megalakítani a kongresszus helyi bizottságát, amely szoros érintkezést tartana fenn a központtal, amely a városi tisztviselők és a polgárság bevonásával ineghányná-vetné a városok egyetemét érdeklő kérdéseket, amely közölné nézetét a központtal, feltárná a hajait, kívánságait. A KÖZPONTI IRODA öntudatra akarjuk ébreszteni a városi polgárságot, föl akarjuk világosítani a nagy, egyetemes városi érdekekről, hogy az összetartozásban rejlő erőket fölhasználhassuk a városok fejlődésére. E célból a városokban időnkint meetingeket kívánunk rendezni, melyeken alkalmuk nyiljék a vezető férfiaknak, hogy egyrészt az egyes városok polgárságának a fölfogásával, gondolkozásával megismerkedhessenek, másrészt pedig föltárhassák a legaktuálisabb és legfontosabb városi kérdéseket a tudomány tiszta világításában. A kongresszus ügyének vezetésére Budapesten (Király Pál-utca 9. sz. alatt) központi. irodát tartunk fenn. A központi iroda, amelynek egyik főfeladata a városi kiadványok és a városi igazgatásra vonatkozó adatok gyűjtése, a városok közt való közvetítés és végül a városok felvilágosítása és tájékoztatása, csak ugy felelhet meg rendeltetésének, ha a városok a központ megkeresését kellően honorálják. Miután azonban a polgármester urak a város számtalan ügyesbajos dolgaival annyira tul vannak terhelve, hogy nem is kívánható az, hogy személyében ellenőrizzék a központ megkereséseinek az elintézését, vagy a városi kiadványok elküldését, de mert a központ is csak ugy vehet tudomást a fontosabb városi közigazgatási mozzanatokról, ha arról a városokból idejekorán értesitik, ennélfogva szervezési szabályzatunkba iktatjuk a kongresszusi tudósítók intézményét. Arra kérjük tehát a város tek. közönségét, hogy a polgármester ur által javaslatban hozandó egyik városi tisztviselőt „kon gresszusi tudósitó"-nak kijelölni szíveskedjék, kötelességgé tevén az illetőnek, hogy •központi irodánkat minden fontosabb városi közigazgatási eseményről nyomban és hűen tudósítsa, továbbá az összes városi hivatalos kiadmányokat (szabályrendeletek, polgármesteri jelentések, költségvetések stb.) a központnak megküldje. A megküldött kiadványok a szükséghez képest a központban földolgoztatnak. A TISZTVISELŐK UTAZGATÁSA Városaink közigazgatási életében napról-napra szaporodnak azok az ügyek, amelyek végső fokú elbírálás végett a Budapesten székelő központi főhatóságok elé terjesztettnek, amely ügyekben ez elintézés körül felmerülő akadályok megismerése a netán szükséges információk megadása a városok vezetőinek gyakori személyes megjele nését teszi szükségessé. E fáradtságos és költséges felutazások kai különösen a távolabb fekvő kisebb városokat .és azok vezetőit megkímélni akar ván, a központi iroda feladatát célszerűnek mutatkozott még oly irányban is kiterjesz teni, hogy a központ a városok megkeresésé re a városok érdekéhen a köponti főhatóságoknál eljárjon, az ügyek mikénti állásáról felvilágosítást, az elintézés esetleges akadályáról értesítést adjon, a szükséghez képest és a lehetőség szerint az ügy elintézését szorgalmazza és egyáltalán a városok közérdekű ügyeiben tájékoztatást nyújtson. Központi irodánkat minél inkább a gyakorlati városigazgatás szolgálatába állítandó, az u. n. körkérdések meghonosításáról is kívánunk gondoskodni. Ez arra szolgál, liogy egyes kérdéseket, amelyek a városigazgatás folyamán felmerülnek, a „Városok lúpjá"-ban közöljük, valamint az arra adandó választ is ott tesszük közé, liogy igy egyes kérdések mai állásáról a városok felvilágosítást nyerhessenek. Fenyegetik a hatalmak Törökországot. Parisból jelentik: A Temps jelenti Pétervárvárról: Az orosz kormány figyelmeztette a portát, hogy gondoskodjék Törökország minden részében az idegenek személy- és vagyonbiztonságáról. Oroszország fölhívta a többi nagyhatalmakat, hogy csatlakozzanak ehez a lépéshez. Más hatalmak is tudatták a portával, hogy az európai beavatkozási csak ugy kerülheti el, ha a hatalmak tanácsait megfogadja. Oroszország a balkáni államokat is megintette, hogy harci tüntetéseikkel a nagyhatalmak akcióját ne zavarják. — Konstantinápolyból jelentik: Komoly, mind nagyobb veszedelmeket jelentő háborús hirekkel van tele a levegő. Krétai jelentések szerint a törököknek sikerült Szamos szigetén 600 katona tpartra szállitaniok. További 800 török katonát még ezután fognak partra szállítani. Az üszkiibi váli jelentése szerint egy bárkát, melyben török katonák voltak,