Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-01 / 17. szám

1912 szeptember 1. DÉLMAGYARORSZÁG 11 való fenyegetőzés dacára is Günther József dr, tiszti főorvos razziát tartott a húspiacon. Öt húsvágót ma Krizse József dr, rendőrkapitány pénzbüntetésre is itélt. A razzia hatása alatt most a húsvágók igyekeznek a hatósági rendelet intézkedéseinek eleget tenni és sztrájk helyett elsejére már teljesen megfelelő sátrakat rendeznek be. — Egy őrült katona lelőtt három embert. Zürichből jelentik : Románszhornnan tegnap este egy Svarcer Hermán nevü katona nagy izgatottságot okozott. A szerencsétlen ember hirtelen megőrült és éjjel a kaszárnya ablakához ment, ahonnan az utcán járókra lövöldözött. A lövöldözés következtében három ember meghalt és négyen súlyosan megsérültek. A katona lövöldözése óriási riadalmat okozott a kaszárnyában is és negyven katona valóságos ostromott intézett Svarcer ellen, aki kirohant a kaszárnyából és a sötétségben elmenekült. Az őrült katona mintegy száz lövést tett. Még nem tudják, hogy ho,nnan szerezte a töltéseket. Az őrült az utcán tovább lövöldözött, ugy hogy a lakosság egész éjszaka rendkívül •izgatott volt. Egy katonai készültség elindult Svarcer fölkutatására, de eddig még nem találták meg. — Ami mindenkit érdekel. Mi az, ami az ősz beálltával mindenkit érdekel ? A nőket, mert ideáljaikról, férjeikről van szó, a férfiakat, mert tetszeni akarnak feleségeiknek, ideáljaiknak. Az uj minden eddiginél tetszetősebb és szebb férfidivat az, ami mindenkit érdekel ,és ép ezért a szegedi őszi szezon legnagyobb •szenzációja Neumann M. férfidivatáruháza, ahol a legújabb divat szerint készült felöltőknek, férfi és gyermekruháknak pompás raktára látható. Aki ezt a raktárt megnézi, elhiszi, hogy nincs reklámize annak a mondásnak, hogy fölösleges mérték szerint rendelni ruhát ott, ahol a kész ruháknak ilyen gazdag és Ízléses raktára van. Annyival kevésbbé lehet ennek reklimize, mert Neumannéknál mérték után is a legszebb felöltők és ruhák készülnek. — Agyonlőtt rendőrök. Haste-ben (WesztJália) betörőket tettenkapták a rendőrök. A betörők az egyik rendőrtisztet agyonlőttek. A betörők négyen vagy öten voltak és futásnak eredtek. Vogelsangban szintén agyonlőttek egy rendőrtisztviselőt, aki föl akarta őket tartóztatni. Milspeben a közben értesített rendőrség utjukba állott. A betörők egy rendőrőrmestert és egy közrendért súlyosan, egy másik rendőrt könnyen megsebesítettek. Az egyik betörőt, egy negyvenéves ;bameni .munkást harcképtelenné tették és letartóztatták. A többi elmenekült. — Nem engednek követelésükből az arnóták. Szalonikiből jelentik: A Djakovában és környékén még nagy számban együttlévő arnóták huszonnégy órai határidőt tűztek ki a katonai operációk következtében szenvedett károk megtérítésére és azzal fenyegetőznek, hogy ha e határidőn belül követelésüknek a hatóság inem tesz eleget, akkor hatalmukba kerítik a hatósági pénztárt. Az üszkübi váli fölhatalmazást kért, hogy az arnótákat kielégíthesse. Mitrovicából egy ezredet küldtek Ipekbe, ahol szükség van ujabb csapaterősitésre. — A mai eselédek. A cselédkérdésröl ma már nem is illik beszélni, olyan unalmas s annyit beszéltünk piár róla. De viszont ha cselédkérdés nem volna a világon, akkor miről beszélnének a nagyságák ? Ezek előrebocsátása után leadjuk a következő családi jelenetet: A férj délben hazamegy és megkérdi a feleségét: — Na, hol az uj cseléd ? És az asszony igy felel: — Ja, azt a régit gondolod, aki tegnap jött ? Azt már kidobtam, de fogadtam helyette egy egész jóképű kislányt. KÖZOKTATAS. Beiratások. A Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyesület vezetése alatt állö belvárosi, felsővárosi, rókusi, mórai, Petőfi Sándor-sugáruti és Földművesutcai óvóintézetekben s az alsóvárosi gyermekmenedékházban a beiratásokat az 1912—1913. iskolai évre szeptember 2., 3. és 4. napján eszközöljük. A beiratási dij az óvóintézetekben 1 korona, az árvadij a belvárosi óvóintézetben havi 2 korona, a többi intézetben pedig havi 1 korona. Szegény szülők gyermekei díjmentességben részesülnek. Az alsóvárosi gyermekmenedékházban a szülök se beiratási, se óvódijat nem fizetnek. Polgár Lászlóné elnök. Hauser Rezső Sándor titkár. A Szeged. A zeneiskolában a beiratkozások szeptember 2—5-ig tartatnak naponkint délelőtt 10— 12-ig és délután 3—5-ig. Tizenhárom éven fölülieket nem vesznek föl az iskolába. A tanítás G-án kezdődik, városi kereskedő tanonciskolában a beiratások az 1912—1013. iskolai évre szeptember 8., 9. és 10 napjain, még pedig szeptember 8-án délelőtt 10—12 óráig, szeptember 9. és 10-én azonban délután 3—5 óráig eszközöltetnek. A beírás alkalma,val minden tanoncnak az utolsó iskolai és ujraoltási bizonyítványát kell előmutatnia s beiratási dij fejében az egész évre 8 koronát fizetni. Minden kereskedőtanonc köteles a tanonciskolába a kitűzött időben beiratkozni s mindaddig járni, amig tanulási ideje tart. Ez a kötelesség a kikötött próba időre, valamint azokra a kereskedő tanoncokra is szól, akik az iskolai év alatt lépnek valamely üzletbe. A fölvételre későn jelentkező tanoncok mulasztóknak fognak tekintetni. Az előadások szeptember 11-én szerdán délután 5 órakor kezdődnek. Szeged 1912. augusztus 31. Hauser Rezső Sándor igazgató. TÖRVÉNYKEZÉS a Dálmagyüioi szagban § A zongora. Érdekes ügyben ítélkezett szombaton a szegedi járásbíróság. K. Lipót szegedi kereskedő a mult évben zongorát vásároló Engel Jenő hangszerkészítőtől, azzal a kikötéssel, hogy a vételárat havi részletekben törleszti. Engel a teljes összeg kifizetéséig föntartotta a zongora tulajdonjogát. A megállapodás szerint, ha K. Lipót két részlettel visszamaradna, a hangszerkészítő visszaveheti a zongorát. Minthogy K. Lipót nem fizette a részleteket, Engel hordárokkal állított be a lakására és elvitette a zongorát. A kereskedő magánlaksértés miatt följelentette a hangszerkészítőt. A járásbíróság a kihallgatott tanuk vallomásából megállapította, hogy Engel jogosan hatolt be K. Lipót lakására. A kereskekő különben nem is tiltakozott. A bíróság fölmentette a vádlottat. § Nádasi igazgató és a Máv. pere. Érdekes per folyik most a makói járásbíróságon. Felperesként Nádasi József szabadkai színigazgató szerepe], alperes pedig a magyar államvasutak igazgatósága. A per előzményei a következők: Nádasi József a mult év október 5-én befejezte Makón előadásait és onnan uj állomáshelyére utazott. Az utolsó előadás után színházi ruhatárát, kulisszáit és kellékeit becsomagolták egy waggonba és a waggonrakományt határidőbiztositással fel adta uj állomáshelyére. Az első előadás határidejét ki is tűzték október 9-ére. Nagy plakátok jelentették a közönségnek a sziniidény megnyitását és a színházi pénztár megkezdte a jegyek elárusitását. A 9-ikére hirdetett első előadásnak azonban el kellett maradnia, mert a színházi kellékek 9-ére nem érkeztek meg, hanem csak október 13-ára. Nádasi ezáltal nagyon kellemetlen helyzetbe került. A közönség zúgolódott elégedetlenkedett, a pénztárnak pedig vissza kellett fizetni a már megváltott jegyek árát. A színigazgatónak ötszáz korona tényleges kára volt, mely összeg erejéig most beperelte a Máv.-ot. § A földbirtokos ügye. Dúsgazdag földbirtokos volt még pár év előtt Makray László, emellett uri passzióból zeneszerző is, aki erre a kedvtelésére százezreket költött. A rengeteg vagyona, mert két kézzel szórta a pénzt, lassan elúszott. Ugy volt már, hogy a Hunyadmegyében levő utolsó földbirtoka Makrainak dobra kerül, de segítségére sietett a Wekerle-kormány. Az történt ugyanis, hogy a birtokot 1907-ben Wekerle megvette hétszázbuszezer koronáért, ki lehetett fizetni Makray adósságait s még neki is maradt valami. De mert Makray sokat pörösködött, a kormánynyai is hosszas alkudozásai voltak, az ügyei vitelét dr Székely Emil ügyvédre bízta. Maga pedig azért volt ur, hogy a sok herce-hurca közben itthon se legyen, nagyobb külföldi útra, Amerikába ment. Makray a távozásakor egy meghatalmazást adott dr Székelynek, feljogosítva őt mindenre, még arra is, hogy a nevét akár váltók irja, csak fizesse a kölcsön vett összegből az adósságokat. Az ügyvéd, röviddel azután alá is irt egy tízezer koronás váltót, a Makray nevében elszámolt vele pedig ugy, hogy abból hétezerszáz koronát a maga expensnotája kiegyenlítésére, a többit dr Nemes József vajdahunyadi kir. közjegyző és Makray volt gazdasszonya, Bárdi Auguszta kifizetésére használta. Ez azonban nem tetszett Makraynak s amikor haza jött, följelentette dr Székelyt csalás cimén. Ám valamennyi birói fórum megszüntette az eljárást, kimondva, hogy az ügyvéd, bár nem volt jogosítva a maga javára kiállítani váltót, jóhiszeműen járt el. Jóhiszeműen, mert meghatalmazása volt váltók aláírására. Közben Székely dr bepörölte volt kliensét s utóbb meg is ítéltek neki 6800 koronát s ezidőtájt rágalmazásért szintén följelentette Makrayt. A büntető járásbíróság ez ügyben is elitélte a nemrég még dúsgazdag földbirtokost, nyolcnapi fogházat mérve reá. Makray felebbezésével ma foglalkozott a törvényszék Thols dr elnöklésével a s tárgyaláson dr Révész Tivadar ügyvéd képviselte a panaszt, a vádlottnak pedig Brück Sándor dr volt a védője. A másodbiróság Makrayt fölmentette a rágalmazás vádja alól. VÁROSI SZÍNHÁZ Folyószám 3. Bérletszünet. Szeged, 1912. szeptember hó 1-én, vasárnap, DÉLUTÁN AZ EZRED APJA. Énekes bohózat 3 felvon. Irta: Muézy-Eon és Durieux. Fordította és átdolgozta: Heltai Jenő. Zenéjét összeállította : Stephanides Károly. SZEMÉLYEK: Boutin, ezredes Heltai Jenő Gelinotte, közjegyző .... Szatmáry Árpád Geiinottené Antal Erzsi Paradelle, hadnagy .... László Tivadar Dorjeán, kapitány .... Pogány Béla Morris, szinész Solymossy Sándor Miss Gitta, színésznő . . . Déry Rózsi Martial bácsi B. Baróti József Henriette, felolvasónő . . . Szűcs Irén Chavillon Csiky László Chavillonné Csáder Irén Lucienne, a leányuk .... Martinyi Ilona Poileux, tisztiszolga .... Mihó László Henry, borbély Virágháty Lajos Történik: az I. felvonás Azonban, a II.ésIII.felvonás Chavillon kastélyában. Folyószám 4. Bérletszünet. ESTE AZ ÁRTATLAN ZSUZSI. Operett 3 felvonásban. Irta: Antonny Mar* és D'Esvalliérs. Zenéjét szerzette : J. Gilbert. Fordította : Mérey A. SZEMÉLYEK: Des Aubrais Konrád báró . . Solymossy Sándor Delphine, felesége .... Szűcs Irén laquille I , • ... Kállay Margit Hubert j gyermekel . . . Mihó László René Boislurette Oláh Gyula Pomarel, parfümgyáros . . . Heltai Jenő Susanne, neje Déry Rózsi Charency, magánzó .... P°gá,ny Béla Rose, felesége Antal Erzsi Alexis, főpincér Szatmáry Árpád Emilé, picoló Szabó Vili Irma, táncosnő Horváth Irén Mariette, szobalány .... Martinyi Ilona Detektivfőnök Virágháty Lajos Az I. és III. felvonás Des Aubrais báró lakásán játszódik. A II. a Moulin-Rougeban játszik.