Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-08 / 23. szám

12 DBLMAGYARORSZÁG 1912. szeptember 8. dul meg nemzetünk jövendője, jövendő nagysága, ha elakarja foglalni az őt történelmi nagy múltjánál fogva megillető helyét a nemzetek fejlődésének világversenyében. írjuk pedig mindezt abból az alkalomból, hogy megkezdődött az iskolai készülődés. De aktualitást és jelentőséget ad a kérdésnek az is, hogy a kultuszminisztérium előtt javaslat van, melynek célja, bogy a mozgásos szabadtéri játékot meghonosítsák. Reméljük, liogy a felterjesztés, a nagy nemzeti érdek szempontjából is, kedvzeő elinte zésre talál. TÖRVÉNYKEZES § A legfurcsább nászajándék. Debrecenben történt, de megtörténhetnék bárhol, és éppen az a baj, hogy megtörtént, vagy megtörténhetik. Az eset önmagától beszél: A debreceni törvényszék a vagyonbukott Weinberger és Lőwy cipőgyáros cég csődjében Gorove Lajos újdonsült ügyvédet, Kulin Imre törvényszéki elnök ifjú vejét nevezte ki csődtömeggondnokul. Gorove Lajos augusztus közepén tette le az ügyvédi vizsgát s mig a debreceni ügyvédi kar számos idősebb tagja évtizedek óta várja, hogy a sorrend rákövetkezzék, a törvényszéki elnök veje úgyszólván nászajándék gyanánt kapja a zsiros falatot. Kulin Imre törvényszéki elnök ezidőszerint szabadságon van s igy feltehető, hogy semmi része sincs a feltűnő intézkedésben. Amig ugyanis az ügyvédi kar tagjai esztendőkig hiába várnak az érvényesülésre, a törvényszéki elnök vejének ölébe hull 40—50 ezer korona, amely e csőd lebonyoli • tásából várható. A debreceni ügyvédek körében megindult a mozgalom, hogy rendkívüli közgyűlésen tiltakozzanak az ilyen protekció ellen. § Csőd. Tóth József, szegedi gramofonraktáros ellen, saját kérelmére a szegedi törvényszék elrendelte a csődöt. Csődtömeggondnok Rainer Ágost dr, helyettes pedig Maiina Gyula dr. § Három akta. A szegedi ítélőtábla fegyelmi tanácsa szombaton Uöltche Jakab bácstopolyai járasbirósági irodatiszt ügyében ítélkezett. Az irodatiszt a vukári járásbíróság három aktáját nem iktatta be, amiért a járásbíróság vezetője feljelentette. A szabadkai törvényszék fölmentette azzal az indokolással, hogy az irodatiszt cselekedete nem fegyelmi vétség, csak kisebb fokú rendetlenség, aminek a megtorlása a törvényszéki elnök hatáskörébe tartozik. A tábla megváltoztatta a szabadkai törvényszék ítéletét az irodatisztet első fokon rosszalásra ítélte. — Befejezés előtt a Csóvossy-iigy. Szeptember ötödikén és hatodikán folytak tovább az elhunyt báró Csavossy Gyula hagyatékának tárgyalásai Gémesi Imre billédi közjegyző vezetesével. A közjegyző mindenekelőtt közölte az érdekelt örökösök megjelent képviselőivel a hagyatéki biróság egy végzését. Ugyanis dr Peteri Ferenc budapesti ügyvéd, aki ifj. Csávossy Gyula bárót és három testvérét képviseli, kérte a bíróságtól, hogy a tárgyalások 45 napon belül fejeztessenek be. Az örökösök képviselői között ez nagy felzúdulást keltett s dr Bonta Károly, dr Szőke Gyula és Skuteczki Miksa ügyvédek azzal a kijelentéssel, hogy ilyen körülmények között tovább egy percig sem tárgyalnak, eltávoztak a közjegyzői helyiségből. Ezután nélkülük folyt tovább a tárgyalas egész a keső esti órákig. Másnap a hagyatéki bíróság hallgatta meg az örökösök képviselőit. A tárgyalás gyupontjaban báró Csavossy Elemér jezsuita szerzetes ügy állt. Tudvalevőleg Elemer báró atyjával végrendelkezése után joglemondó szerződést kötött: 400.000 korona ellenében lemondott öröklési igényéről. Kézhez azonban csak 100.000 koronát kapott. Csávossy Gyula báró és három testvérének képviselői: dr Pétery Ferenc és Müller Rezső épen ezért kérték a hagyatéki biróságót, hogy, mivel a hagyatékban készpénz nincs, az azóta már lejárt 300.000 korona hagyatéki terhet az ingatlanok egy részének elárverezése utján szerezhessék meg. Ez a kérelem erősen érintette a jezsuita szerzetes érdekeit, aki a joglemondó szerződés dacára jogcímet tart az öröklésre s tagadja az atyjával annak végrendelkezése után kötött szerződés jogérvényességét. Az árverés ügyében a napokban fog dönteni a biróság, s az örökösökkel Írásban közli határozatát. KÖZGAZDASÁG Idegen tőke Magyarországban. (Saját tudósitónktól.) Idegen pénzből élünk állandóan. Csak záloglevelek eladásával szoktunk évente körülbelül száz millió koronát behozni az országba. IAZ idén pedig nemcsak ez maradt el, hanem még nagyobb összegben kellett értékpapírjainkból visszavásárolni; tehát már e cimen több mint kétszáz millió hiányzik hiteligényeik kielégítésére. A mobil tőkéket is Franciaország és Mnyúa úgyszólván teljesen kivonták monarkíankbói es Németországból. Amire őket az általános külpolitikai helyzetben rejlő bizonytalanságon kivül azon különös szempont is vezette, iiogy ne könnyítsen meg neműin és szövetségesüknek saját pénzünkéi a dxeaünougiit építését és íegyverkezest. Olaszország, mely az utóobi idooen szinten kezdett mar penzi orr ásunk lenni, tudvalevően bőven el van iatva a sajat gendjaval. Liegiobb pénzforrásunk természetesen Ausztria. Ez kenyteien volt visszafizetni a francia milliókat, gondoskodni egy nagyobb államkölcsön elneiyezesórol és igen nagy tokeket kotótt le az utóbbi íuoben ronamosan fejlődő iparaba. A gyűlölködés ellenünk az osztrákoknál folyton terjed. Tehát csak akkor adnak pénzt, ha másutt nem találnak módot a kamatoztatásra; egyebként pedig örömest presszionálnak nitelmegvouásokkal és értékpapírjaink visszaküldésével. Hat keli-e meg tóob ok a nálunk uralkodó pénzhiány és penzdrágaság megmagyarázásara I Meddig fog ezen pénzdrágaság tartani í Egyelőre semmi derengő reménysugár nem mutatkozik a financialis égbolton. Egyébként különbségét kell tennünk a mobil-hitel es a jetzálog intet között. Az előbbire nézve hamarább jöhet a javulás, ha a nemzetközi Helyzetben valami kedvező, békés fordulat ailana be. De a jelzáloghitel terén az utóbbi kedvező konjukturák visszatérése egyáltalában nem remélhető. A nagyobb hozamú ipari címletek által elkényeztett tőke már sehol sem akar megelégedni a járadékpapirok alacsony kamatlábával. Gazdagabb nyugati szomszédaink is valószínűleg kénytelenek lesznek magasabb kamatozású típusra viszszátérni; hazánkban pedig el lehetünk ké szülve ismét négy és fél százalékos állami címletekre és öt százalékos záloglevelekre. x III. osztályú kocsik a Máv. gyorsvonatain. A személydijszabás megdrágításának egyik rekompenzációjaképen tudvalevően egyértelműen azt kérte az utazó közönség, hogy a magyar államvasutakon III. osztályú gyorsvonati kocsik is közlekedjenek. A kereskedelmi miniszter, amint annak idején megírtuk, figyelembe is vette az általános kívánságot és julius elején utasította a Máv. igazgatóságát, hogy a gyorsvonati szerelvényeknek harmadik osztályú kocsikkal való kiegészítésével foglalkozzék, avégből, hogy azok a vonalak, melyeken intézkedés közforgalmi szükséget képez, pontosan megállapittassanak. A miniszter egyúttal arra is felhívta a Máv. igazgatóságát, hogy haladéktalanul tegye meg a tanulmányokat, hogy mely vonalakon és'mily gyorsvonatokon lehetne harmadik osztályú kocsik járatását már az idei téli menetrend keretében rendszeresíteni. Értesülésünk szerint ebben az ügyben a magyar államvasutaknál a köteles sürgősséggel intézkedik. A Máv. igazgatósága már be is terjesztette a miniszterhez jelentését, illetve javaslatát, amely szerint nincsen lényegesebb akadálya annak, hogy a Máv. több vonalán már a folyó évi október elsejétől érvényes menetrend keretében III. osztályú gyorsvonati kocsik közelekedjenek. x A gazdasági élet válsága. A gazdasági élet válsága erősen érezteti hatását á budapesti kereskedelmi és váitótörvériyszék ügyforgalmán. E törvényszékhez, mint a Magyar Jogélet irja, a mult 1911. esztendőben összesen 124,288 beadvány érkezett, mig a folyó évben szeptember 5-ig iktatott beadványok száma már meghaladja a 115,000-et. A beadványok közül az idén 904 volt a csődnyitási kérvényt s amig 1911-ben égész évben összesen 43 volt a csődnyitások száma, addig a folyó évben a mai napig máris 72 adós ellen nyitották meg a csődöt. Beadatott váltókereset az egész 1911. évben összesen 23,172 mig ez év nyolc hónapjában máris 21,980 a váltókeresetek száma, tehát alig valamivel kevesebb, mint amennyi a tavalyi egész esztendőben volt. Képzelhető, hogy az ügyforgalom ilyen arányú növekedése mellett a változatlan számú személyzetnek milyen óriási munkát és erőfeszítést kell kifejtenie. x Országos vásár a fővárosban. A budapesti országos vásár, mély ez évben egy héttel későbben tartatott meg, gyenge eredményt mutat fel. Az érdeklődés és kereslet ugyan kiterjedt majd minden textilcikkre, illetve főleg őszi árukra, azonban a tartózkodó vásárlás jellege volt észlelhető az egész vonalon. Számottevőbb mennyiségben fogytak őszi ruházkodási cikkek, félgyapju, molton, barchend és velour áruk, kész konfekció kommersz minőségekben. Háztartási cikkek közül ágy és asztalnemüek, középminőségü damaszt-áruk. zefirek, vásznak, len és pamutgyolcsok. Szövött és kötött alsóruházatok, keztyük, harisnyák trikolázsok silányabb minőségekben voltak a kereslet tárgyai, Juta, kender és lenáruk, gazdasági cikkek közül, durva gyolcsok, tarisznyák képeztek erősebb cikket, s különösen lótakarókban volt erős a kereslet. Divatárukban, festőkben, rövidárukban az üzlet gyenge maradt és inkább kendőkben volt élénkebb forgalom. Az üzletben különben az irányzat keveset változott. Az engross-üzlet a vásár révén élénkebb inkasszóhoz jutott, mig a forgalom csak közepes maradt. A detail és áruházi üzlet , az őszies időjárás következtében elég élénk volt. - A jelzálogbank több milliós tőkeemelése. A Jelzálog Hitelbank tudvalevőleg a legnagyobb nehézségekkel küzd, hogy jelzálog kötvényeit külföldön elhelyezhesse és hogy aj külföldről visszaözönlő papírokat visszavásárolhassa. Minthogy azonban ez a helyzet tovább nem tartható és valami módon változtatni kell a bank viszonyain,, az intézet vezetősége tárgyalásokat folytatott uj részvények kibocsátására nézve és értesülésünk szerint azzal az eredménnyel fejezte be tanácskozásait, hogy már a legközelebb ötvenezer darab uj részvényt fog kibocsátani, amelyeknek átvétele végett már sikerülj is a megfelelő, szindikátust előállitanja. «